191941. lajstromszámú szabadalom • Gyorsműködésű szelep

3 191941 4 A találmány mintegy 90 °-os elfordi­­tá6sal zárható és nyitható gyorsműködésü szelep, folyékony vagy gáznemü közeget szállító csővezetékekhez. Ismeretesek gyorsműködésü szelepek, amelyek a szelepek közismert jó tulajdonsá­gait a gyors működéssel igyekeznek kiegé­szíteni. Ilyent ismertet pl. a 159.431. sz. magyar szabadalom, amely a gömbcsap és a szelep ötvözete. A megoldás a szeleptest fel­fekvés utáni rugalmas befeszitését - amely a tömör zárás alapfeltétele - a közegnyofnásra bízza. A 156.529. sz. magyar szabadalom golyók fer­de benyomásával, a 128.158. sz. magyar sza­badalom bütyküs tengellyel, a 117.086. számú magyar szabadalom pedig excentrikus ten­gellyel mozgatja a szeleptestet a szelepülés középvonalával azonos irányban. A 174.241. sz. magyar szabadalom a .bajonettzár ' elvén működő speciális szelepet mutat be. A 166.856. sz. magyar szabadalmi leírásban csappantyúszerűen elforduló szelep és hidra­ulikus segédenergiával működő mechanizmus szerepel. A 159.431. sz. szabadalmi leírásban sze­replő .gömbszelep'nem alkalmas kisnyomású, vagy a tervezettel ellentétes áramlási irányú közegek zárására, igy csak különleges ese­tekben alkalmazható. A 156.529. a 128.158. és a 117.086 számú szabadalmi leírásban szerep­lő megoldások biztosítják a megfelelő befe­­szítést, de közös hátrányuk, hogy a szelep­testet csak a szelepülés középvonalával azo­nos irányban, és viszonylag kis mértékben képesek kiemelni; igy a szelep áramlástechni­kai ellenállása nagy. A 174.241. sz. szabada­lom szerinti berendezés továbbra is tengely­irányban, de megfelelő mértékben emeli ki a szeleptestet, viszont felépítése és kezelése a tengelyirányú+forditó mozgás miatt bonyolult. A 166.856 számú szabadalom szerinti beren­dezés a csappantyúszerű működés következtében a szeleptestet teljes mértékben eltávolítja az áramlás útjából, hátránya viszont a segédenergia alkalmazásával járó bonyolult és meghibásodásra hajlamos kialakítás. A találmány célja olyan megoldás bizto­sítása, amely szerint a szelep egyetlen, el­­forditással nyitható vagy zárható, zárt hely­zetben a rugalmas szeleptest biztonságos be­­feszitéséhez megfelelő mechanikai áttételt tartalmaz, nyitott helyzetben pedig a sze­leptestet teljes mértékben képes az áramlás irányából eltávolítani, és mindezt egyszerű, üzembiztos, segédenergiát nem igénylő be­rendezéssel valósítja meg. A találmány gyorsműködésü szelep, a­­melyben a szeleptest csappantyúszerűen van felszerelve, vagyis egy, a szelepülés közép­vonalán kívül eső és arra merőleges tengely körül elforgatható szelepkarra, vagy hasonló szerkezeti elemre van felerősítve. A szelep tartalmaz egy segédtengelyt, amelynek kö­zépvonala párhuzamos az előző tengelyével, de attól megfelelő távolságra helyezkedik el. A segédtengely körül egy mozgatókar, vagy tárcsa, illetve ezekhez hasonló rendeltetésű merev test forgatható el, amelyre a segéd­­tengelytől rögzített távolságú középvonallal egy nyomóelem, célszerűen görgő (pl. axiális golyóscsapágy) van felszerelve. A görgő a szelepkar vagy a vele merev tengelykapcso­latban álló segédkar erre a célra kialakított egyenes, vagy közel egyenes futófelületére támaszkodik úgy, hogy a szeleptest teljes befeszítésekor a görgővel érintkező futófelü­let merőleges a görgő és a segédtengely kö­zépvonalát összekötő egyenesre, vagyis egy holtponti helyzet áll elő. Ez a kialakítás azt eredményezi, hogy a szeleptest teljesen be­­feszitett helyzetében a mozgatókar kismérté­kű elforditása a szelepkar sokszorosan ki­sebb mértékű elmozdulását eredményezi, ami az erőviszonyokban éppen megfordítva je­lentkezik, tehát a holtponti helyzet közelében igen nagy eröáttétel alakul ki. Ez teszi le­hetővé, hogy a biztonságos záráshoz szüksé­ges nagy rugalmas befeszitó erőt a mozgató­karon ébredő kis nyomaték révén kézi erővel könnyedén létre lehet hozni. A mozgatókar forgatását a zéró ütköző határolja el, amely lehet a szelepházhoz, vagy a szelepházra, illetve segédkarra erő­sítve. A zéró ütköző úgy van felerősítve, hogy a mozgatókar a holtponti helyzet után néhány fokot még túlfordulhat, ami a szelep zárt helyzetét öntartóvá teszi. Előnyös- kialakításnál a futófelülettel szimmetrikusan vagy közel szimmetrikusan a szelepházon vagy a segédkaron egy másik futófelület is ki van alakítva, amelyre a görgő a szelep nyitásakor támaszkodik fel. A két futófelület célszerűen egy horony két palástja. Ebben a kialakításban a szelepkar és a szelepház vagy a segédkar és a szelep­ház közé egy olyan rugalmas ütközőelem van beiktatva, amely a szelep nyitott helyzetében nyomódik össze, így a teljesen nyitott álla­potban a teljesen zárt állapothoz hasonló holtponti helyzet és erőviszonyok alakulnak ki. A mozgatókar forgását itt is a holtpont után néhány fokkal túlfordúlt helyzetben egy ütköző akadályozza meg, tehát a szelep nyitott helyzete a zárt állapothoz hasonló módon öntartó. A nyitó ütköző szintén a sze­lepházhoz, vagy a szelepkarra, illetve a se­gédkarra van erősítve. Egy másik kialakításnál a szelepkar ten­gelyéhez rugó, célszerűen spirálrugó, vagy súlyterhelés kapcsolódik úgy, hogy a szelep­testet a nyitó irányba igyekezzen fordítani. Ezesetben nincs szükség a második futófelü­letre és a nyitott állapotban összenyomódó rugalmas ütközőelemre, viszont a szelep nyi­tása csak a rugó, vagy súlyterhelés által meghatározott erővel lehetséges, míg zárás­kor ezt az erőt is le kell győzni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom