191940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bogyós növények, különösen pöszméte és ribiszke termesztésére
3 191940 4 A találmány tárgya eljárás bogyós növények, különösen köszméte és ribiszke termesztésére, amelynél a töveket egymással párhuzamos sorokba elültetjük és a növénysorok mellett támrendszert építünk ki és a támrendszeren egymás felett és egymás mellett legalább két huzalt húzunk ki párhuzamosan. Jelenleg köszméte és ribiszke termesztésénél a bokros termesztési formát alkalmazzák, amelynek azonban az a hátránya, hogy a tő hamar elöregszik és terméketlenné válik, a növényvédelem költsége nagy, azonkívül különösen a köszméténél kisüzemi termesztésnél a szedés kellemetlen a tüskék miatt. A kellemetlen szedésen túl a tüskék veszélyesek is lehetnek, mert a tüskén maradt permetet beviszik a bőrbe és bőrbeteséget, ekcémát okozhatnak. Korszerűbb a magastörzsű nevelésmód. A gyümölcstermesztés technológiája c. kézikönyv (Dr. Gyúró Ferenc, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974.) 636., 637. oldalain a magastörzsű köszméténél alkalmazott támrendszereket ismerteti, amelyeknél az oltványok koronája felett egy szál huzalt húznak ki és ehhez kötik fel a koronákat műanyaggal bevont lágyhuzallal. Ez a huzal a magastörzsű köszméte esetében ugyanazt a szerepet tölti be mint a hagyományos karó. Különböző támrendszerek ismeretesek a szőlőtermesztésnél is. Ezeknél a támrendszereknél egymás feletti vagy egymással párhuzamos sorokban huzalokat húznak ki és ezekhez rögzítik a vesszőket. Ilyen megoldásokat ismertet Kozma Pál: A csemegeszőlő c. könyve (Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1961. 105-113. oldalak), valamint a Kertészek könyve (szerk. Katona József és tsa, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978., 159., 170 oldalak). A találmány feladata olyan eljárás kifejlesztése bogyós növények, különösen köszméte és ribiszke termesztésére, amely lehetővé teszi a munkaráfordítás csökkentését, nagyobb gyümölcshozamot ad és tartósabb ültetvény fennállást biztosit. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy az első sor huzalt a talajtól kb. 0,9 m magasságban húzzuk ki és a második sor huzalt, valamint a harmadik illetve negyedik sor huzalt párhuzamosan egymás fölött kb. 40 cm-re húzzuk ki és az oltás helye felett a vesszőkből egyet-egyet a sorok irányában jobbra-balra vezetünk és az első sor huzalhoz rögzítjük, egy vesszőt pedig függőlegesen felfelé és a felette lévő huzalhoz vezetünk és ehhez a huzalhoz rögzítjük és ezt a vonalvezetést minden évben az új hajtásokkal megismételjük mindaddig, amíg a legfelső huzalsort elérjük, illetve míg az egy sorban lévő hajtások összeérnek, a sorok irányára merőleges hajtásokat illetve az egymás fölötti huzalok közötti hajtásokat pedig tőből kimetszűk. Előnyösen a sorok irányában vezetett hajtásokat egy-egy szinten mindenkor két illetve három párhuzamos sorban vezetjük. Köszméte esetén a töveket egymástól egy sorban kb. 4 m-re ültetjük és szüretelés előtt a hajtásokat két szemre visszametszük, illetve ha a visszavágott rügyek kihajtanak, a metszést lombhullás után, de rügyfakadás előtt ismét elvégezzük úgy, hogy a hajtásokat két szemre visszametszük. Ribiszke esetében pedig a töveket egy sorában egymástól kb. 2 m-re ültetjük el és lombhullás után, de legkésőbb rügypattanás előtt az éves vesszőket kb. 15 cm-re visszavágjuk és az egymástól 10 cm-nél sűrűbben lévő új hajtásokat tőből kimetszűk, nyáron pedig önmagában ismert módon hajtisválogatást végzünk. A találmány szerinti termesztési eljárással területegységre vonatkoztatva jobb terméseredmény érhető el, mint a hagyományos eljárással. A gyümölcs minősége is erősen javul, mert jobban éri a nap és járja át a levegő. Ennek következtében a növénybeteségekkel szemben ellenállóbb, tehát kevesebb vegyszer kell a növényvédelemhez. További nagy előnye a találmány szerinti termesztési eljárásnak, hogy az ültetvényt kb. 15 évig lehet fenntartani, ami a hagyományos élettartamnak nagyjából kétszerese. További előnye, hogy a növényen szüretkor tüske nincs, tehát kézi szedése könnyen megoldható. A tárgy szerinti termesztési eljárásnál ugyan többletköltséget jelent a támrendszer kiépítése, ez a költség azonban megtérül abból, hogy kevesebb tövet kell ültetni, mint a hagyományos termesztési mód esetében. A találmányt részletesebben a rajzok alapján ismertetjük. Az 1. ábra egy sor növényt ábrázol oldalnézetben vázlatosan. A 2. ábra egy sor növényt ábrázol felülnézetben kettes huzalozás esetén. A 3. ábra egy áor növényt ábrázol felülnézetben hármas huzalozás esetén. A köszméte illetve ribiszke telepítése önmagában ismert, hagyományos módon történik. Ugyanígy építjük ki mellette a szőlőművelésnél ismert támrendszert, amely egymás felett párhuzamosan elhelyezett huzalokból és az egyes sorokban egymás mellett párhuzamosan vezetett huzalokból áll, attól függően, hogy egyes, kettes vagy hármas huzalozást kívánunk alkalmazni. A következőkben a köszméte, illetve a ribiszke különböző termesztési módjait ismertetjük példák kapcsán. 1. példa Az 1 köszméte töveket kézi művelés céljából hagyományos módon, azonban a szokásos 1 m-res távolság helyett egymástól A = 4 m-re ültetjük. A sortávolságot 1,5 m-re választjuk. Az 1 köszméte tövek mellett 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
