191929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi magvak biokémiai-genetikai analízisre való előkészítésére és sajtoló berendezés az eljárás foganatosítására

A találmány tárgya eljárás növényi magvak bioké­miai-genetikai analízisre való előkészítésére, amely eljárás során a növényi magvakat sajtolással roncsol­juk. A találmány tárgya továbbá sajtoló berendezés változtatható lökethosszon egyenletes nyomóerő biztosítására, különösen növényi magvak biokémiai analízisre való előkészítésére, amely berendezésben munkahenger dugattyúrúdja a munkahengerrel merev kapcsolatot képező határoló keretben levő munka­térbe nyúlik be, továbbá a dugattyúrúd munkatér­ben levő végén mozgatható sajtolólap, míg a moz­gatható sajtolólap alatt a határoló kerethez rögzí­tett álló sajtolólap van elrendezve és a munkahen­ger nyomóterének táplevegő bemenete van. Mint ismeretes a növénytermesztés és növény­nemesítés szempontjából alapvető fontosságú, hogy a termesztésre, szaporításra, keresztezésre alkalma­zott fajták, vonalak genetikailag egységes vagy hete­rogén voltáról meggyőződjenek. A gépi művelés, betakarítás stb. szempontjából lényeges a vetőmagok genetikailag egységes volta, amely a felnevelt növény egyöntetű növekedésében, érési idejében és terméshozamában realizálódik. Ezek előrejelzésére nyílik lehetőség a vetést meg­előző, több egyedre kiterjedő mintaanalízis alapján. A fajok, fajták, vonalak genetikai értékeléséhez jel­lemző adatot szolgáltat a közvetlen géntermék — a fehérje- biokémiai-genetikai vizsgálata. Az ered­mények statisztikai értékelése ólján a minták gene­tikai heterogenitása számszerűleg megadható. Az eddig alkalmazott eljárások több egyedet magába foglaló átlagminták analízisén alapszanak. Ezek az eljárások nem derítenek fényt a minták­ban meglevő genetikai heterogenitás mértékére, mert a fehérjekeverékben elmosódnak az egyedi különbségek. A genetikai polimorfizmus mértéke (heterogenitás) megfelelő számú minta egyedi analí­zise utáni statisztikái értékelés alapján arSiató meg. A genetikai polimorfizmus minden fajra jellemző sajátság, melynek mértéke a növények körében csak néhány fajra ismert adat a szakirodalomból. A felmérés és a vizsgálatok kiterjesztése több fajra (elsősorban kultúrnövényekre) csak technikai kérdés, a biokémiai-genetikai módszerek rendelkezésre állnak. A feladat olyan eljárás kidolgozása, amely lehető­vé teszi a különböző méretű növényi magvak elkü­lönített, egyedi analízisét, de úgy, hogy egyúttal a magvak olajtartama is eltávolítható legyen, amely az analízis elengedhetetlen feltétele. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy ha a magvakat olajfelvevő réteggel vesszük körül úgy, hogy roncsolás esetén se tudja­nak a roncsolt részecskék egyik magtól valamely másik maghoz eljutni, akkor több mag egymástól szeparált egyidejű roncsolása és olajtalanítása meg­oldható. Felismertük továbbá azt is, hogy ilyen roncsolás elvégzéséhez különleges feltételeket tel­jesítő sajtológépre van szükség, mert a magméretek változása miatt változtathatóra kell a lökethosszat készíteni, a teljes lökethosszon egyenletes nyomó­erőt kell biztosítani, továbbá szüksége? a sajtolási időtartam változtatását is lehetővé tenni. Az ismert sajtoló berendezések közül a mecha­nikus működtetésű sajtoló gépek általában lend­­kerekesek, a mozgatásuk nagyon gyón és nem szabá­lyozható a sajtolás időtartama és nem biztosítható a teljes lökethosszon az egyenletes nyomóerő. A hidra­ulikus sajtoló gépekkel az állandó nyomás nem való­sítható meg az olaj összenyomhatatlansága miatt, mert egy bizonyos mérethatáron a nyomóerő hirte­len megnő. Az ismert berendezések közül az említett felté­telek teljesítésére a legalkalmasabb a pneumatikus sajtoló berendezések, azonban az ismert pneumati­kus sajtológépek sem teljesítik az említett feltétele­ket. Az ismert berendezések közül a legiközelebbálló pneumatikus sajtoiógép is viszonylag gyón előreme­­net után csak a löket végén fejti ki viszonylag rövid úton a maximális nyomóerőt, de ezt sem szabályo­zottan. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy roncsolás előtt a növényi magvakat egymástól elkü­lönítjük, majd az elkülönített magvakat olajfelvevő réteggel vesszük körül. A találmány szerinti sajtoló berendezésnek az a lényege, hogy a munkahenger nyomóterének táplevegő bemenetére egymással sor­­bakötve az idő függvényében a nyomóerőt szabályo­zó elem csatlakozik. A találmány szerinti berendezést részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábrán a találmány egy kiviteli példájának elvi vázlatát szemléltetjük, míg a 2. ábra a találmány egy kiviteli példájának részletesebb kapcsolási rajzát mutatja be. A találmány szerinti eljárásnál a növényi magva­kat szűrőpapír rétegek közé csomagolva, a sajtoló berendezés nyomófelületére helyezzük (a mag mére­tétől függően 10—20 db helyezhető el). Ezt követő­­en a magokat 25-50 KN nyomóerővel roncsoljuk, méretüktől és konzisztenciájuktól függően többször ismételve. A biokémiai analíziseket zavaró növényi olajokat a szűrőpapír rétegek elszívják, a visszamara­dó száraz magzúzadék már közvetlen elemzésre al­kalmas. A roncsolási eljárással kapott magzúzadék­­ból a fehérjék kinyerése, majd azok minőség ana­lízise szokványos biokémiai módszerekkel történik. A fehérje komponensek polimorfizmusának jellemzé­se genetikai-statisztikai módszerekkel történik, pl. az eltérő formák gyakorisága a vizsgált faj, fajta, vonal egyedei között. A minták genetikai jellemzése így számszerűen, pontos, biokémiai kísérletekkel alátámasztott adatokkal elvégezhető. A találmány szerinti berendezésben az 1. ábrán látható ; elvi vázlat alapján 1 tápegység, 2 vezérlő egység/3 végrehajtó egység és 4 munkatér van. Ezek a részegységek biztosítják azt, hogy beállítható mé­rethatárok között, beállítható időtartam alatt tör­ténjen a roacsolás és az olajtartalom kivonása. Az 1 tápegység olyan végnyomást biztosít a 3 végrehajtó egység számára, hogy az eljárás bizton­ságosan végrehajtható legyen. A 2 vezérlő egység a beállított paraméterek alapján Irányítja a 3 vég­rehajtó egységben a mozgatást. Általában a növé­nyi magvak fajtáitól függően a következő paraméte­rek beállítása szükséges: —a sajtolási út hosszát a növényi magvak válto­zó mérete miatt kell változtatni, —a művelet időbeli lefolyásának hosszát a vál­tozó olajtartalom miatt kell változtatni,-az alkalmazandó nyomóerőt a növényi magvak különböző keménysége miatt kell változtatni és fontos az is, hogy mindezeket a paramétereket egymástól függetlenül lehessen beállítani. A 3 végrehajtó egység az 1 tápegység által szol­gáltatott vezéreli nyomást nyomóerővé alakítja át. A nyomóerő folyamatosan növekszik a beállított maximális értékig. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom