191926. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hígtrágyák feldolgoására
1 HU 191 926 B 2 A találmány nagyüzemi állattartó telepeken keletkező hígtrágyák feldolgozására alkalmas eljárásra vonatkozik. Közelebbről megjelölve, a találmány szerinti eljárásnál különböző segédanyagok, elsősorban olajpala kerülnek alkalmazásra és ennek eredményeként a hígtrágyából az egészségügyi követelményeket kielégítő, a környezetet nem szennyező és a növényíermesztésnél előnyösen hasznosítható termék állítható elő. A nagyüzemi állattartó-telepeken keletkező hígtrágyák környezetvédelmi szempontból is elfogadható, gazdaságos elhelyezése, kezelése vagy feldolgozása nem teljesen megoldott. .Az ismert eljárások általában magas beruházási és üzemelési költségeket igényelnek valamint eredményes működésük számos tényező függvénye, mint például a hígtrágya szervesanyagának mennyisége, környezeti és időjárási viszonyok a keletkező szennyvíz elhelyezési lehetősége, stb. Az állattartó telepekről származó hígtrágyák legismertebben öntözéssel hasznosíthatók Az egyik módszernél a hígtrágyát homogenizálják majd ezt követően szántóföldi öntözésre használják A kedvezőbbnek tartott másik módszer szerint a hígtrágyát először fázisbontás tátján szilárd és cseppfolyós részre szétválasztják és mindkettőt talajtáperő utánpótlásra használják Ezek csak olyan esetekben válhatnak be, ahol a környezeti tényezők megfelelőek a talajművelés rendszeres, mivel a túladagolás a növénykultúrák fejlődését zavarhatja, adott esetben azok kipusztulását is eredményezheti. .Az ismertetett nehézségek miatt az utóbbi időben felmerült az igény a híg trágyák tisztítására is. A 172727 sz. magyar szabadalom a hígtrágya kémiai és biológiai módszerekkel történő kezelését javasolja Homogenizálás után alumíniumszulfátot és polielektrolitot adagolnak majd présszalagszűrőn való szűrés következik A szűrletet eleveniszapos szennyvíztisztító berendezésben kezelik A 3 745 113 sz. USA szabadalom az 1% feletti szervesanyagtartalmú szennyvizek hígtrágyák tisztítására biológiai módszert javasol, ahol megfelelő tartózkodási idők mellett a mezofil-termofü mikroorganizmusok optimális működéséhez szükséges 40 °C körüli hőmérséklet spontán kialakul. .Az eljárás csak többlépcsős biológiai tisztítás esetén biztosít jó minőségű elfolyóvizet. A 3 763 038 sz. USA szabadalom kombinált biológiai-kémiai eljárást tartalmaz. Első lépésben koaguláló szerként két- vág)' háromértékű vas-sót és alumíniumszulfátol adagolnak majd koagulálás után ülepítéssel történik meg a fázisszétválasztás. A tisztított víz minősége ebben az esetben nem kielégítő. A 3773659 sz. USA szabadalom magas szervesanyagtartalmú szennyvizek tisztítására olyan biológiai módszert javasol, ahol külön rendszerben, irányított körülmények között baktériumok áltál szintetizált enzimeket adagolnak a tisztítási rendszer biológiai fokozatába. A külön előállított enzimeket koaguláitaió vegyszerek adagolása után szeparálják el a fermer,tiétől A reakció nagy felületen, film fázisban játszódik le. A 4 297 122 USA szabadalom a viszonylag alacsony szervesanyag-tarlalmú hulladékok kezelését úgy’ oldja meg, hogy a mikroorganizmusok tevékenységét ásványi anyaggal segíti elő. Ásványi anyagként glaciális ásványkeveréket adnak és ezzel elősegítik a szennyvíziszap gyorsabb ülepedését. .Az említetteken kívül több helyen kísérletek folynak a hígtrágyának biogáz termeléssel összekapcsolt kezelésére, azonban a különböző rothasztási technológiák alkalmazása mellett egyik sem foglalkozik a kezelés során keletkező szennyvíz elhelyezési lehetőségeivel. A találmány célja az ismert eljárásokból származó hátrányok kiküszöbölése olyan eljárás kialakításával, an, elv a különböző szervesanyagtartalmú hígtrágyák egyszerű, beruházást alig igénylő feldolgozásánál alka'mazható, és ahol a növénytennesztésnél hasznosítható, magas tápanyagtaxtalmú, könnyen kezelhető termék állítható elő, valamint a környezetet károsító szennyvíz sem képződik. Ismeretes, hogy’ az olajpalák (alginitek) finomszemcsés üledékes kőzetek, amelyek fűtőanyaggá átalakítható szervesanyagokat tartalmaznak. Az olajpalák képződéséről, fajtáiról és-hasznosítási lehetőségeiről részletesen olvashatunk T. F. Yen: Science and Technology’ of Oü Shale (Ann .Arbor Science: 1976), valamint T. F. Yen és G. V. Cbilgarian: Oil Shale (Elsevier Scientific Publishing Company, Amsterdam - Cbdord - New York, 1976) című könyvekben. Ezekben a könyvekben pl. ismertetik, hogy a legáltalánosabb olajpala hasznosítási eljárás az olajpalának magasabb hőmérsékleten való kezelése és ezáltal az olajpala szervesanyagainak lepárlása. A 175635 sz. (Olajpala alapú kertészeti földkeverék) és a 175501 sz. (Olajpala alapú növénynövekedést elősegítő, lassan oldódó tápanyagokat tartalmazó szer) magyar szabadalmak ismertetik, hogy egyes - főleg kis olajhozamú palák - á növények számára létfontosságú makro-, mező- és mikr oelemekben gazdagok, továbbá talajtermékenységet fokozó humusztartalommal is rendelkeznek így például egy 40 liter(tonna olajhozamú, 2300 KJ/kg fűtőértékű olajpala talajtani szempontból vizsgált összetétele a következő: .Arany-féle kötöttségi szám 90 pH vízben 7,6 pH KCl-ben 7,5 CaCO;, 71 2S Humusztartalom, 9,8 Összes N 239 mg/lö0g Ammonium-lakta than oldható P;05 K-0 Mg 50 ng/löOg 335mg/lö0g 118 mg/lOOg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
