191900. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 2-(alfa-naftoxi)-N,N-dietil-propionamidot és N-benzil-N izopropil-pivalamidot tartalmazó szinergetikus herbicid készítmény

1 HU 191 900 B 2 A találmány tárgya hatóanyagként két ismert herbi­­cid, a napropamid és a butám kombinációját tartalma­zó készítmény, ahol mindkét hatóanyagról ismeretes, hogy bizonyos esetekben hatásos, kombinációjuk azonban nem várt szinergetikus hatást eredményez. Az (1) képletü napropamid [2-(a-naftoxi)-N,N-die­­til-propionamid] a kereskedelemből beszerezhető her­­bicid, amelyet Devrinol néven forgalmaznak. Pre­­emergens és posztemergens herbicidek hatóanyaga­ként írják le például a 3480671, 3718455 és 3 998 880 számú amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásban és ismertetik a vegyület előállítására szolgáló eljárásokat is. A (2) képletű butamot (N-benzil-N-izopropü-piva­­lamid) például a 3 707 366 és a 3 974 218 számú ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismer­tetik, az előállítására szolgáló eljárásokkal együtt. A vegyület hatásos preemergens herbicid hatóanyag­ként ismert, amely bizonyos haszonnövény kultúrák­ban, így szójában, repcében, gyapotban előforduló egynyári fűféle gyomok leküzdésére alkalmas. Azt találtuk, hogy a napropamid és a butám kombi­nációja, amely a két anyagot 2:1-1:2,4 tömegarány­ban tartalmazza, gyomok leküzdésére használva szi­nergetikus hatást mutat, és ez a hatás repce esetében is 25 fennáll. A két vegyület közötti szinergizmus akkor a legkifejezettebb, ha a vegyületek egyikét vagy mind­kettőjét 0,28-1,68 kg/ha mennyiségben alkalmazzuk. A következő példák az ilyen készítmények szinerge­tikus herbicid hatását szemléltetik. 1. példa (növényházi értékelés - preemergens felszíni keze­lés) E példa a napropamid és a butám kombinációjának 35 szinergizmusát mutatja be repceállomány jelenlété­ben elültetett különféle gyomok felületének kombinált preemergens kezelése esetén. Csíráztató tálat 7,6 cm mélységig megtöltünk 50 ppm N-triklór-metil-merkapto-tetrahidroftáli- 40 umid fungicidet és 18-18-18 műtrágyát tartalmazó agyagos homoktalajjal. Különálló sorokba repcema­gokat (Brassica napobrassica) és hat különböző gyomféleség magjait ültetjük el, soronként egy nö­vényfajtát a tál teljes szélességében. A magokat talaj- 45 jal fedjük be. Az alkalmazott gyomok a következők: olasz perje (Lolium multiflurum), közönséges kakas­­lábfű (Echinochloa crus-galli), zöld muhar (Setaria viridis ), fehér disznóparéj (Chenopodium album), 5 szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexusOl és szu­­lákpohánka (Polygonum convolvulus). Annyi magot vetünk el, hogy kikelés után soronként 20-50 fiatal palánta nőjön ki, a növények méretétől függően. A készítmények kipróbálása céljából kimérünk 20- 10 20 mg napropamidot és butamot, és mindkét vegyüle­­tet emulgeátorként 1 tömeg% polioxietilén-szorbitán­­monolaurátot tartalmazó 3 ml acetonban oldjuk fel. Az oldatta] azután egyenletesen bepermetezzük a tál­ban levő talajt egy nappal a magok elültetése után, 15 0,28-0,56 kg/ha mennyiséget adagolva. Kezelés után a tálakat 21-30 °C hőmérsékletű melegházban helyez­zük el és permetezés útján öntözzük. A kezelés után 2 hét múlva meghatározzuk a károsodás vagy pusztulás fokát, hasonló korú kezeletlen kontroll növényekkel 20 való összehasonlítás alapján. A károsodás mértékét - 0-100% skálát használva - minden növényfajtánál pusztulási % formájában jegyezzük fel, ahol 0% - nincs károsodás és 100% = tel jes pusztulás. E próbák eredményeit a következő I. táblázat tartal­mazza. A fejlécben szereplő „O" jelölés alatt az alkal­mazott vegyületek megfigyelése alapján való értékelé­se szerepel. Az „E” jelölés alatt a két herbicid kombi­nációja alapján várható és a Limpel-képlettel kiszámí- 30 tott értékek láthatók, ahol a képlet alapját a két herbi­cid külön-külön való alkalmazásakor kapott eredmé­nyek képezik, azaz ahol X = megfigyelt %-os károsodás, ha az egyik her­­bicidet egyedül használjuk, és Y= a megfigyelt %-os károsodás, ha a másik herbicidet egyedül használjuk. E képletet a következő közleményben írják le: „Weed Control by Dimethylchloroterephtalate Alone and in Certain Combinations”, Limpel és munkatársai, Proc. NEWCC. 16, 48-53 (1962). Ha a kapott eredmény meghaladja a képlet alapján várható eredményt, úgy a két vegyület között szinergizmus áll fenn. I. táblázat Napro-Butám Repce Olasz Kakas-Muhar Fehér Szőrös Szülik­pamid perje lábfú disznóparéj disznóparéj pohánka (kg/ha) O E O E O E O E O E O E O E 0,28-0 0 20 0 20 0 0 0,56-0 45 65 50 70 50 30-0.28 0 20 30 20 10 5 0-0,56 0 30 65 20 30 40 0 0,28 0.28 0 0 50 20 80 44 30 20 65 28 50 5 10 0 0,28 0,56 0 0 78 30 90 72 60 20 68 44 40 40 30 0 0,56 0.28 0 0 85 56 85 75 78 60 75 73 55 52 50 30 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom