191893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állatartó telepek hígtrágyájának feldolgozására
1 191 893 2 lénkarbamidokat képezve, melyek kicsapódnak és így már az istállókban jelentős mértékben csökken az oldott beltartalmi anyagok mennyisége a folyadékfázisban, — a karbamid-formaldehid reakcióban keletkező csapadékok rossz vízoldhatóságuk miatt retard hatású műtrágyaféleségeknek tekinthetők, és mert a hígtrágya fázisbontása során ezek a termékek is a szilárd fázisba kerülnek, annak trágyaértekét nagy mértékben növelik, — a formaldehid a trágyaterekben már meginduló bomlási folyamatokból eredő ammóniával is reakcióba lép, ami megakadályozza ammóniának a légtérbe való jutását, aminek állategészségügyi szempontból van nagy jelentősége, — ammóniának cs aminoknak már a kezelő üzemcsarnok előtt való megkötése humánhigiéniai szempontból is nagy jelentőségű, mivel az üzemcsarnok is szagtalanná válik, — a formaldehid már az istállók trágyaterében a kolloidstabilizáló szénhidrátokkal is reakcióba lép, miáltal a higtrágya-szuszpenziónak a stabilitása jelentősen csökken, ami kedvezően hat a kezelés során végrehajtott fázisbontásra. 2. Találmányunk alapjául szolgál az a további jelentős felismerés, hogy amennyiben az istállók mosatásához alkalmazott folyadékba (ami az eljárásunkban nyerhető ipari vízbe) az istállókba való visszajuttatás során káliumfoszfátot és magnéziumszulfátot juttatunk, akkor — az istállók trágyaterében a bomlásból eredő ammónia in situ megkötődik oldhatatlan MgNH4P04 alakban, ami ugyancsak az istállók szagtalanítását eredményezi és így állategészségügyi szempontból igen jelentős, — a fenti módon keletkező mikrokristályos csapadék csökkenti a hígtrágyának, mint kolloid szuszpenziónak a stabilitását a kolloid szemcsék hidrátburkának mechanikus megbontása útján, ezáltal a hígtrágya fázisbontűsos kezelése ezen keresztül is eredményesebbé válik, — ugyanezen két vegyszernek a hígtrágya kémiai kezelésének első lépcsőjét képező meszes-lúgos kezelési lépcsőben is való alkalmazása szintén nagyon előnyös, mivel a lúgos kezelés során felszabaduló ammónia megkötését eredményezik, ami ugyancsak a kezelő csarnok szagtalanításához, egyben nitrogénveszteségek megszüntetéséhez vezet, egyben itt is kifejtik a mikrokristályok a hidrátburok bontására gyakorolt hatásukat, — mivel a képződő csapadékok rossz vízoldhatóságukná! fogva retard hatású műtrágyaféleségeknck tekinthetők, a kezeléssel kapott szilárd fázist trágyaértékét jelentősen növelik, — a káliumfoszfát adagolásával a vizelethez viszonyított K/Na arányt növeljük meg, ami azzal az crcdtncnynyel jár, hogy a hígtrágya kezelésével nyert folyadék öntözése esetén a talajkolloidokból kiszoríthatjuk a nátriumot, mert a kálium ionadszorpciós kötéserőssége nagyobb. Ily módon szikesedést szoríthatunk vissza ezen folyadék öntözésével. — az öntöző folyadék jelentős káliumtartalma miatt permetezéses öntözés esetén megszűnik a káliumnak a növényekből kimosódás útján előálló vesztesége, ami egyébként szokásos öntözővíz esetében 80v'-os kimosódási értéket is elérhet, — mivel a kálíumfoszfát adagolásával foszfort is adagoltunk a rendszerbe, amely azonban az említett csapadékképzési reakciókon át-végül is a kigyűjtött szilárd fázisba kerül, adagolásával a keletkező trágya trágyaértékét jelentősen növeljük. 3. Vassónak, különösen az igen olcsó vas(II)szulfátnak a lúgos kezelése után semlegesítésre két lépcsőben való alkalmazása az alábbi jelentős előnyökkel jár: — savas hidrolízise folytán minden egyéb savas kemikália alkalmazása nélkül lecsökkenti a folyadékfázis pH- ját arra az értékre (6,5—7,5), melynél a folyadék már minden további nélkül öntözhető, — az elérendő pH = 6,5—7,5 beállítása két lépcsőben történő vasszulfátos semlegesítéssel tapasztalataink szerint reprodukálhatóan biztosítható. — semlegesítésnek derítőben való végrehajtása azzal a jelentős elónnyel jár, hogy a semlegesítés mellett egyben végbemenő flokkuláció kigyűjti a kolloidális szennyeződéseket, melyek kiülepítéssel a folyadékból leválaszthatók és tükrös tisztaságú folyadék nyerhető, — a vasionok teljessé teszik a foszfor leválasztását, ami ugyancsak az oldott beltartalmi anyagok koncentrációjának csökkentését eredményezi, — a vasionok az ammóniával is reakcióba lépnek komplex vas-ammónium kationok képzésével, melyek a hígtrágya kezelésével kapott folyadéknak öntözése esetén a növényzet klorózisának teljes megszüntetését, illetve fellépésének meggátolását biztosítják. 4. Jelentős előnyökkel jár, hogy a semlegesített és lebegő anyagoktól mentesített folyadékot anaerob tározásnak vetjük alá. Ennek során tapasztalataink szerint a nitrogénvegyületek további bomlása megy végbe, mely az esetek többségében hét nap alatt befejeződik, a folyadék stabilizálódik. Az ezen folyamatban keletkező ammónium-ionok a folyadéknak, mint öntözővíznek az alábbi előnyös tulajdonságokat biztosítják: — mivel az ammónium-ionok a talajkolloidokon igen nagy erővel tudnak megkötődni, lehetővé válik a folyadéknak úgynevezett idényen kívüli öntözése is nitrogénveszteség nélkül. Ezen időszakban tehát a nitrogén nem elvész, hanem akkumulálódik, és az így felhalmozódott nitrogén azonnal a növényzet rendelkezésére áll a tenyészidő kezdetén és starterhatást fejt ki, amit eddig kü’ön nitrogéntrágyázással váltottak ki, — az ammónium-ionnak a csírázásra való döntő befolyása közismert. — mivel az ammónium-ion ionadszorpciós kötéserőssége jelentősen nagyobb, mint a nátriumé és egyben a káliumé. ezért az ilyen folyadékkal való öntözés esetén fokozhatjuk a kálium mobilitását a talajokban, ami akálirmliiány megszűnését eredményezi, tehát kálisó-megtakarítást eredményez, ugyanakkor szikes talaj esetén a szikesedést is visszaszorítja, mert a nátrium a talajból való felszabadulása után kimosódás útján eltávozik a termőrétegből. — igen jelentős az a felismerésünk is, hogy az anaerob tározással előállított ammónium-ion koncentráció az a Jött pH-értéken a folyadékot optimális közeggé alakítja nnkroelem-humátok leválasztására. Ha tehát az eljárásunkban anaerob módon kezelt öntöző folyadékhoz ezen mikrotápelemek szervetlen sóit és humátanion (legelőnyösebben káliumhumát formájában) adunk, úgy kiv; ló minőségű, levai - trágyázásra is alkalmas folyadékhoz jutunk, aminek a jelentősége az alábbi: — szemben az eddig ismert mikroelempótló szerekkel (V'uxal. Peretrix stb.), melyek egyidejűleg tartalmaznak számos mikroelemet, melyek mindegyikére nincs is szükség adott esetben, az eljárásunk szerinti megoldásnál csak az agronómiailag éppen aktuális mikroelemek adagolását hajthatjuk végre, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
