191872. lajstromszámú szabadalom • Sodronyszerkezet villamos légvezetékhez
1 Hl 872 2 képességét kívánják megjavítani, akkor a tömörséget ill. a sodrási tényezőt kell befolyásolni. A találmány szerint célul tűztük ki, hogy mind a sodrási tényezőt jelentő - viszonyt, mind a sodrony szerkezetét megváltoztassuk. Ezt a változtatást akként hajtottuk végre, hogy a sodrony egyes rétegeiben egymástól eltérő átmérőjű l ill. 3 vezetőket alkalmaztunk, másrészt mindegyik rétegben azonos irányú és azonos mértékű menetemelkedést biztosítottunk, harmadsorban pedig a sodronyt úgy tömörítettük, hogy az eredetileg körkeresztmetszetű 1 és 3 vezetők a tömörítés után megközelítően trapézkeresztmetszetüekké válnak és ennek megfelelően felületek mentén érintkeznek az egy rétegben szomszédos 1 ill. 3 vezetők, valamint a szomszédos rétegek egymással érintkező vezetői is. Meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti tömörítés nélkül is vonalmenti érintkezés van a szomszédos vezetők között, akár azonos rétegben helyezkednek el azok, akár egymással szomszédos rétegekhez tartoznak. Ez a menetemelkedés egyirányúságából és azonos mértékéből következik. Szükséges még megemlíteni, nogy a tömörítés az ismert szerkezeti felépítésű sodronyoknál nem lelt volna megvalósítható, helyesebben annak megvalósítása több kárral járt volna, mint ami eredményt szolgáltatott volna. Tudniillik - amint a korábbiakban már utaltunk rá — az ismert sodronyszerkezeteknél az egymással érintkező 1 és 3 vezetők között — a különféle rétegekben levő vezetők egymással való érintkezésről van most szó — az érintkezés pontszerű volt, és ezért egy esetleges tömörítés következtében olyan káros szilárdsági következményekkel járt volna a sodrony vezetőinek deformációja, ami a sodrony mechanikai szempontból való értéktelenné válásához vezetett volna. A találmány lényege tehát, hogy egy-egy rétegben egymással azonos keresztmetszetű vezetők vannak elrendezve legalább két egymás fölött elhelyezkedő szomszédos réteg vezetői eltérő keresztmetszetűek, a vezetők azonos irányban sodrottak és menetemelkedésük azonos, továbbá hogy a vezetők alkotta rétegek a sodrony tömörítéséből adódóan deformáltak és egymással felületük mentén érintkeznek. A találmány szerinti sodronyszerkezetnél a vezetők alumíniumból vannak. Célszerű úgy kialakítani a találmány szerinti sodronyszerkezetet, hogy a központi és a központhoz közeli vezetők ötvözött alumíniumból, a perem menti vezetők ötvözetlen alumíniumból legyenek. A találmányt a csatolt rajzok 2. és 3. ábráján szemléltetett példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra az ismert szerkezetek közül egy példakénti sodrony keresztmetszetét mutatja; a 2. ábra a találmány egy példa szerinti kialakítását szemlélteti keresztmetszetben, a 3. ábra a találmány szerinti sodronyszerkezet egy további kiviteli példájának keresztmetszete. A találmány szerinti sodronyszerkezet egy példakénti kialakítását szemlélteti a 2. ábra, amelynél a K központi vezető körül az I rétegben kilenc 1 ... vezető van és a legkülső, vagyis II második rétegben szintén kilenc 3 vezető foglal helyet. Az I első rétegben levő 1 vezetők átmérője lényegesen kisebb, mint a II második rétegben levő 3 vezetők átmérője. Ezen az ábrán tömörítés nélküli sodronyszerkezet van szemléltetve, de látszik, hogy így is az egyes rétegekben levő vezetők mintegy benyomulnak a szomszédos rétegben levő vezetők közötti nyílásokba és az egész sodrony szerkezete tömörebbé válik. Ez azt jelenti, hogy azonos vezetőkeresztmetszet mellett a sodrony névleges átmérője — vagyis a keresztmetszeti 2 burkoló kör átmérője — viszonylag kisebb lehet, mint a korábban ismert sodronyszerkezetek esetében volt. Másképpen — a bevezetőben adott definíciókkal élve — tömörebbé vált a sodronyszerkezet. Tekintettel arra, hogy a találmány szerint a sodrási tényezőt is megnöveljük, mégpedig akként, hogy a menetemelkedést lényegesen nagyobbra választjuk, mint a korábban ismert sodronyszerkezeteknél ez lehetséges volt, így a bevezetőben - viszonnyal megadott sodrási tényező is nő. Ebből viszont az következik, hogy a sodrony egységnyi hosszú darabjában egy-egy 1 illetve 3 vezető tényleges hossza kisebbé válik, ami az egységnyi hosszú sodrony vezetőképességének javulását eredményezi, vagy ami ugyanaz, a sodrony fajlagos ellenállását csökkenti. A 3. ábrán olyan találmány szerinti sodronyszerkezet keresztmetszete látható, amelyet tömörítésnek vetettünk alá. Megjegyezzük, hogy a tömörítés egyszerű szerszámon áthúzást jelent, ami a kerület mentén egyenletes szűkítést eredményez, mégpedig annak folytán, hogy az egyes 1 és 3 vezetőket deformálja, megközelítően trapéz keresztmetszetűre. Látható a 3. ábrából, hogy ilyen sodronyszerkezet mellett csaknem nullára csökken a szomszédosvezetök közötti légtér, vagyis a sodrony rendkívül tömörré válik. A tömörítésnek még az is igen nagy előnye, hogy a sodrony külső felülete szinte sima, összefüggő, a hengeres palástot megközelítő felületté alakul, ennek megfelelően a zúzmara terhelés, valamint a hőterhelés is csökken adott esetben, és ez igen kedvező a sodrony mechanikai igénybevétele szempontjából. Tekintettel arra, hogy a tömörítés következtében a sodrony névleges átmérője is csökken, így a szél által okozott terhelés fajlagos érték is csökkenni fog. A 2. és 3. ábrán szemléltetett találmány szerinti sodronyszerkezeteknél a központi vezető körüli I első rétegben és a IIL második rétegben levő 1 illetve 3 vezetők száma egyaránt kilenc. Ennek megfelelően a példaként vett sodronyszerkezetet képletesen - a szokásokat követve - a következő összeggel lehet kifejezni: 1+9 + 9. Egyébként a találmány szerinti felépítésű és kialakítású sodronyok különösen a következő sodronyszerkezetek mellett mutattak kiemelkedő eredményeket: 1 + 5 + 5, továbbá az 1+6 + 6, valamint az 1 + 7 + 7 és az 1+8 + 8 szerkezetek esetében, és 5 10 11 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
