191858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás stabil plurilamelláris vesiculumok előállítására
191858 2 BHT-vel kezeljük, az MLV egy hónapon belül lassan, de elszíneződik, míg az SPLV legalább 6 hónapig, de sok esetben hosszabb ideig is fehér színű és stabil marad. Az I. táblázat azt mutatja, hogy antibiotikumot tartalmazó SPLV készítmények semleges pH-n fiziológiás sóoldat pufferbe helyezve több mint 4 hónapig stabilak maradnak. Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a vizsgálat ideje alatt az SPLV-be zárt antibiotikumok egyike sem bomlik, illetve az SPLV nem hasad. Más vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az SPLV alkalmas más molekulák, így olyan kisméretű ionok, mint a kalcium ion bezárására, illetve elkülönítésére is. Az arzén III olyan színezék, mely a színét vörösből kékre változtatja, kétértékű kálcium ionok jelenlétében. A színezék SPLV-be történő kapszulázását és annak kalciumkloridot tartalmazó pufferba helyezését a rendszer színváltozásának megfigyelésével a vesiculumok stabilitását mérni tudjuk. Az eredeti színtől 6,5 hónap múlva sem tapasztalunk eltérést, ami azt jelzi, hogy sem a színezék, sem az ion nem szabadult ki a mikrokapszulából. I. táblázat Tojás foszfatidil-kolin SPLV stabilitása zárt tartályban4 °C hőmérsékleten 4,5 hónap3 után Beépített hatóanyag Kezdeti beépülés % Ürítés a szupernatásba^ A beépített hatóanyag bioavailabilitása % Streptomycin Sulfate 34,1 0 97 Spectinomycin 37,2 0 84 Chloramphenicol 35,2 0 89 Oxytetracycline 18,8 0 91 Erythromycin 0,4 0 97 Sulfamerazinc 6,3 0 93 a) Az SPLV-t 127 mikronról tojás foszfatidil-kolint (EPC) és 25 mikromól hatóanyagot felhasználva állítottuk elő. A 4,5 hónapos 4°C hőmérsékleten történt raktározás után az SPLV-t centrifugálással a tároló pufferből eltávolítottuk. A különböző SPLV mennyiségekből hígítássorozatot készítettünk és a felülúszot bakteriálisán vizsgálva meghatároztuk a bioaktivitást a standart antibiotikum hígításhoz viszonyítva. b) 0 azt jelzi, hogy a mérési határ alatt vagyunk A fenti kísérletek azt mutatják, hogy az SPLV a tárolás és a felhasználás során nagyon stabil. Olyan MLV előállítása, amely ilyen hosszú ideig stabilnak mutatkozik lehetséges, de ebben az esetben szintetikus lipidekből, így DSPC-ből kell kündulni, ez azonban az eljárást igen költségessé, gyakorlatilag nem kivitelezhetővé teszi. Az SPLV stabilitása egyéb közegekben A molekuláris elrendeződés egy vizsgálati módját úgy valósítjuk meg, hogy a lipid vesiculu- 5 mókát membrán perturbáló szereket tartalmazó közegbe helyezzük. A membrán szerkezettől függően a különböző szerekkel szemben, a különböző vesiculumok eltérően viselkednek. A kísérletek során olyan vesiculumokat állí- 10 to ttunk elő, amelyek zárt vizes részben radioaktív jelzett molekulát (3H inulin) tartalmaznak. Az inulin poliszaccharid, amely a vizes fázisba beépül, — ha azt radioaktív jellel látjuk el — a lipid vesiculumok vizes részének nyomon köve- 15 tésére alkalmas. Egy ilyen szerrel, adott ideig történő kezelés után a vesiculumokat centrifugálással a közegtől elválasztottuk és a vesiculumokból eltávozott (a közegbe) relatív radioaktív mennyiséget mértük. A II. táblázat ezeket az 20 eredményeket foglalja össze; az értékek bomlási százalékot mutatják, mutatva a radioaktív anyag megoszlását a környező közegben, a kiindulási vesiculumban mért értékhez képest. 25 II. táblázat Az SPLV stabilitása egyéb közegekben Inkubáló közeg3 Bomlási % MLV SPLV Sósav 0.125M 90,5 55,2 UrealM 21,7 44,8 Guanidin 0,5M 5,7 7,4 1,0M 8,3 10,1 Ammonium-a cetét 0.5M 27,0 67,0 1,0M 25,9 54,7 -63,1 Szérum 76,2 57,8 a Az inkubálási idő 2—4 óra, a sósav esetében 1 óra. Az SPLV sósavban az MLV-nél lényegesen 50 stabilabb. A II. táblázat azt mutatja, hogy mint az MLV, mint az SPLV amennyiben tojás lecitinből készült, egy óra alatt sósavval kezelve destabilizálódik. Meg kell azonban jegyezni, hogy az SPLV kevésbé érzékeny a savas kezeléssel szem- 55 ben, mint az MLV. Feltételezhető, hogy ezek az eredmények lényegében a lipidek és környezetük közötti tényleges kölcsönhatást mutatják. Az SPLV karbamiddal történő kezelésre az MLV-től eltérően reagál (1. ábra, II. táblázat). A 60 karbamid kaotropikus effektussal és erős dipólus momentummal rendelkezik. Megfigyelték, hogy az SPLV jóval érzékenyebb a karbamiddal történő kezeléssel szemben, ha valamely ozmotikus szert, így nátriumkloridot tartalmaz ugyanazon 65 koncentrációban. (1. ábra). Az MLV karbamidos 6
