191844. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazin-származékok, valamint ilyen vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

13 191844 14 befolyásának kiküszöbölé-sére) és 1 uniói nem-jelzett spiperon a nem-specifikus kötő­dés meghatározására.A 3H-spiperon specifi­kus kötődése gátlásának meghatározása cél­jából a vizsgálandó hatóanyagokat 1 nmól és 10 umól közötti 5-9 különböző koncentráció­ban adagoltuk, és itt minden mérést ismétel­tünk. Szobahőmérsékleten 40 percig végzett inkubálás után a keverékeket gyorsan át­szűrtük egy Whatman GF/B szűrőn, a szűrőt kétszer 5 ml jéghideg friss pufferral mostuk, majd megmértük a szcintillációt. w. -Ezek alapján indokolt a találmány szerinti vegyületek neuroleptikumokként való alkal­mazása. E célra a javasolt napi adag a talál­mány szerinti vegyületek körülbelül 25 mg­­—tói körülbelül 600 mg-ig terjedő mennyisé­ge, amelyet célszerűen naponta 2-4 részlet­ben olyan adagolási egység (dózisegység) formájában, mely körülbelül 6 mg-300 mg ve­­gyűletet tartalmaz, vagy késleltetett felsza­badulást biztositó (retard) formában adago­lunk. Ezen kívül az (I) és (VII) általános kép­­letű vegyületek vérnyomáscsökkentő hatással is rendelkeznek. Ez standard vizsgálati mód­szerekkel, például a 3H-prazoszint felfogó receptorokhoz való kötődés mérésével igazol­ható [P. Greengrass és munkatársai módosí­tott módszere, Eur. J. Pharmas. 55, 323 (1979)]. E vizsgálatot következőképpen vé­geztük. Friss borjúagyvelő kéregszövetét 20-szo­­ros térfogatú trisz-HCl pufferban (50 mmól, pH 7,7) Polytron PT 20 eszközben homogeni­záltuk, majd 30 000 g sebességgel 25 percig centrifugáltuk. A centrifugakalácsot 13-szo­­ros térfogatú azonos pufferban ismét szusz­­pendáltuk, 15 percig 37 °C-on inkubáltuk, és 11 percig 50 000 g sebességgel ismét centri­fugáltuk. Az így kapott centrifugakalácsot -20 °C-on megfagyasztottuk, és 60-szoros térfogatú fenti pufferban ismét szuszpendál­­tuk a kötődési kísérletben való felhasználás előtt. A mérőelegy összetétele (össztérfogat 2 ml) a következő volt: 50 mmól trisz-HCl pH 7,7, 30 mg eredeti szövetsúlynak megfelelő membrán és 0,3 nmól 3H-prazoszin. A nem­­-specifikus kötődés mérésére szolgáló keverék ezen kívül még 10 umól koncentrá­cióban fentolamint tartalmazott. A hatóanya­gok specifikus, 3H-prazoszin-kötődést gátló képességének (a teljes és a nem-specifikus kötődés különbsége) mérése céljából a vizs­gálandó anyagot 1 nmól és 10 nmól közötti 5- 9 koncentrációban adagoltuk, s itt minden mérést ismételtünk. Szobahőmérsékleten vég­zett 40 perces inkubálás után a keveréket gyorsan átszűrtük Whatman GF/B szűrőn, és a szűrőt kétszer 5 ml jéghideg trisz-puffer­­ral mostuk. A szűrők radioaktivitását szcin­­tillációs méréssel állapítottuk meg. Ezek alapján indokolt a találmány szerinti vegyületek alkalmazása vérnyomáscsökkentő­ként. E célra a javasolt napi adag a talál­mány szerinti vegyületek körülbelül 5 mg-tól körülbelül 100 mg-ig terjedő mennyisége, amelyet célszerűen naponta 2-4 részletben olyan adagolási egység (dózisegység) formá­jában, mely körülbelül 50 mg vegyületet tar­talmaz, vagy késleltetett felszabadulást biz­tositó (retard) formában adagolunk. Ezen kívül az (I) és (VII) általános kép­­letű vegyületek bradikardiás (a pulzusszámot csökkentő) hatást is mutatnak. Ez standard vizsgálati módszerekkel igazolható. így pél­dául tengerimalacpitvar készítményen in vit­ro végzett kísérletben [R. P. Hof és G. Scholtysik módszere, J. of Cardiovascular Pharmacology 5, 176 (1983)] a spontánul verő átriumok pulzusszáraának csökkenése figyel­hető meg, ha a szervfürdő a találmány sze­rinti hatóanyagot körülbelül 1 jumóltól körül­belül 100 pmólig terjedő koncentrációban tar­talmazza. Ennek alapján indokolt a találmány sze­rinti vegyületek bradikardizáló szerekként való alkalmazása. E célra a javasolt napi adag a vegyületek körülbelül 10 mg-tól 100 mg-ig terjedő mennyisége, amelyet cél­szerűen naponta 2-4 részletben olyan adago­lási egység (dózisegység) formájában, mely körülbelül 2-50 mg vegyületet tartalmaz, vagy késleltetett felszabadulást biztosító (re­tard) formában adagolunk. Az (I) és (VII) általános képletű vegyüle­tek gyógyászati szempontból elfogadható savaddiciós sóik formájában is adagolhatok. E savaddiciós sók azonos nagyságrendű ha­tást mutatnak, mint a szabad bázisok. A találmány olyan gyógyszerkészítmények előállítására is vonatkozik, amelyek egy (I) általános képletű vegyületet vagy ennek va­lamilyen gyógyászati szempontból elfogadható savaddiciós sóját a gyógyszerkészitésben szokásos vivő- vagy higítószerrel együttesen tartalmazzák. Ezek a készítmények lehetnek például oldatok vagy tabletták. Az (I) általános képletű vegyületek elő­nyős indikációs területe a neuroleptikus ha­tás. Ennek az indikációs területnek a szem­pontjából az 1. példa és 3i. példa szerinti vegyületek előnyösek. A (VII) általános képletű vegyületek elő­nyös indikációs területe a bradikardiás ha­tás. Ennek az indikációs területnek a szem­pontjából a 8g. példa szerint készült vegyü­­let előnyös. Az (I) általános képletű vegyületek és ezek savaddiciós sói - melyek nem mindegyi­ke képezi a találmány tárgyát - - egyik csoportjában A jelentése =CH- cso­port, B jelentése nitrogénatom, Z jelentése egy (II) képletű gyűrű, Ri, R2 és Ra egy­mástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, m értéke 1, R4 és R5 egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot, 1-4 szénatomos alkilcsopor-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom