191837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-fenil-11 H-pirido (2,3-b) (1,4) benzodiazepin-származékok előállítására

5 191837 6 csoport, Y és Z jelentőse pedig a fent meg­adott, 2. ) lépés: valamely, az 1.) lépésben elő­állított (V) általános képletű vegyület.et, melyben R jelentése hidrogénatom, reagálta­­t.unk egy „Q-alk'-halogénatom * általános képletű vegyülettel - ahol Q jelentése hidro­génatom vagy -NRJRZ általános képletű cso­port, melyben R1 és Rz jelentése a fenti - íny egy (IV) általános képletű nitro-N­­-szubsztituált N-fenil-pii’idin-amint. kapunk, ahol a képletben alk1, Q, Y és 2 jelentése a fenti. 3. ) lépés: a 2.) lépésben előállított ve­­gyületet redukáljuk (III) általános képletű vegyületté, melyben alk1, Q, Y és Z jelentése a fenti. 4. ) lépés: a 3.) lépésben előállított ve­gyületet reagáltatjuk egy aroil-halogeniddel, így egy (II) általános képletű N-szubsztituált N-fenil-aroil-amino-piridin-amint kapunk, melyben alk1, Y, Z, Ar és Q jelentése a fenti, 5. ) lépés: a 4.) lépésben kapott vegyü­­letet valamilyen ciklizáló reagens segítségé­vel pirido[l,4]benzodiazepinné ciklizáljuk, és abból adott esetben gyógyászatilag elfogad­ható savaddiciós sót állítunk elő úgy, hogy a pirido[l,4]benzodiazepint a megfelelő savval reagáltatjuk. A reakciósort az a) reakcióváz­lat szemlélteti. A találmány szerinti - a fenti a) reak­cióvázlaton bemutatott - eljáráshoz az alábbi leírást adjuk: az 1.) lépésben a (VII) általános képletű anilint és a (VI) általános képletű piridint tiszta állapotban reagáltatjuk 120 °C-on vagy magasabb hőmérsékleten. A reakciót addig folytatjuk, míg a kémiai ionizációs tömeg­­spektroszkópiás elemzés azt nem mutatja, hogy az (V) általános képletű nitro-N-fenil­­-piridin-amin képződése gyakorlatilag telje­sen végbement. Nem kizárt azonban, hogy egy megfelelő hordozóanyagot alkalmazzunk. Az (V) általános képletű szubsztituálatlan aminok - melyben R=H - megfelelően izolálha­tok extrahólással úgy, hogy egy megosztó ol­dószer, például kloroform és egy bázis vizes oldatának alkalmazásával kikristályosítjuk, majd megfelelő oldószerből átkristályositjuk őket. Az olyan (V) általános képletű alkilcso­­porttal szubsztituált aminok, melyekben R je­lentése kis szénatomszámú alkilcsoport, könnyen izolálhatók sósavas só alakjában történő kicsapással. A 2.) lépésben az (V) általános képletű vegyületet .alkilamináljuk " egy .halogén­­atom-alkl-Q” általános képletű reagenssel - melyben Q jelentése a fentiekben megadott - bázis jelenlétében, oldószeres közegben (elő­nyösen toluolban), melegítéssel, általában az oldószer visszafolyatási hőmérsékletén hevít­ve. A reakcióhoz sokféle reagenst alkalmaz­hatunk segédanyagként, például bázisként nátrium-hidridet protonmentes oldószerben, például dimetil-formamidban oldva; a kétfázi­sú reakcióban, melynél a bázis nátrium-hidr­­oxid, víz és szerves oldószer, mint például metilén-klorid vagy toluol alkalmazásával, ka­talizátor nélkül vagy fázisátalakító katalizá­torral, mint például korona-éterrel, kvat ei­ner ammóniumsóval, vagy foszfóniumsóval, de ultrahang is alkalmazható. Fázisátalakító ka­talizátorként, mely többfázisú rendszereknél az egyik fázisnak a másikká történő átalaku­lását katalizálja, előnyösen alkalmazhatók a kvaterner ammóniumsók, különösen a tdtra­­butil-ammónium-bromid. A reakció lefolyása nyomon követhető kromatográfiával és/vagy kémiai ionizációs spektrum-analízissel. A (IV) általános képletű .alkil-aminezett " nitro-pi­­ridinil-fenil-amin a következőképpen tisztít­ható: vízzel mossuk, betöményít.jük, valami­lyen oldószerben - előnyösen etil-acetátban - feloldjuk, aktív szénnel elszíntelenítjük, celit ágyon (tetrakalcium-aluminát-ferrit) leszűr­jük, majd savaddiciós só alakjában kicsap­juk, és a sót megfelelő oldószerből átkristá­lyosítjuk. A (IV) általános képletű tiszta sza­bad bázist egy oldószer és egy híg bázis közötti megosztással és az oldószer elpáro­logtatósával kaphatjuk meg. A3.) lépésben a nitrocsoportot az aláb­bi módszerek valamelyikével redukálhatjuk amincsoporttá: a. ) palládium/C + hidrogén b. ) vaspor és ecetsav, vagy c. ) cinkpor és valamilyen bázis. A (III) általános képletű vegyületeket sók alakjában izolálhatjuk, a szokásos mód­szerekkel tisztíthatjuk, és olyan módszerek­kel alakíthatjuk át szabad bázissá, amilyene­ket a 2.) lépésben használtunk szabad bázi­sok előállítására. A 4.) lépésben az aroil-amino vegyülete­ket, azaz a (II) általános képletű aril-ami dó­kat a megfelelő aroil-halogenidnek felesleg­ben történő alkalmazásával, vagy pedig úgy állítjuk elő, hogy az aroil-halogenidet valami­lyen protonmentes oldószerben - például to­luolban vagy metilén-kloridban - visszafolya­tási hőmérsékleten, bázis jelenlétében vagy anélkül, magas hőmérsékleten alkalmazzuk. Ionizációs tömegspektroszkópiás és/vagy NMR analízissel figyeljük, hogy a reakció teljesen végbement-e. A nyers benzamidot többszöri mosással és extrahálással (utoljára szerves oldószerben) választjuk el a szennyeződések­től, a kapott oldatot szűrjük, derítjük és szárazra pároljuk. A benzamidok tovább tisz­títhatok oszlop-kromatográfiával és kicsapás­sal, vagy a megfelelő oldószerből történő át­­kristályositással. Az 5.) lépésben a (II) általános képletű ard-amidok ciklizálását úgy végezzük, hogy a megfelelő dehidrociklizációs reagenssel, például foszfor-oxi-kloriddal vagy poli-fosz­­forsavval hevítjük őket, így megkapjuk a (X) (X) általános képletű pirido[l,4]benzodiazepi~ neket, melyeket a megfelelő módszerekkel, rendszerint savaddiciós sók alakjában vá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom