191834. lajstromszámú szabadalom • Kazán szilárd tüzelőanyag elégetésére

3 191834 4 A találmány tárgya kazán szilárd tüzelő­anyag elégetésére. A javasolt kazán a családi házak, társasházak fűtésére szolgáló kazánok teljesítménykategóriájába tartozó kazánként építhető meg és alkalmazható előnyösen. Al­kalmas a találmány szerinti kazán fűtési célt szolgáló melegvíz termelésére és célszerű ki­viteli alakjai használati melegvíz, vagy tech­nológiai célra szolgáló melegvíz szolgáltatásá­ra is lehetőséget nyújtanak. Természetesen felhasználható a javasolt kazán lakóházak mellett más jellegű épületek fűtésére is, pél­dául mezőgazdasági területen, állattartó épü­letek helyiségeinek fűtésére, hajtatóházak és hasonlók hőellátására, és számos más célra. Ismeretes az a körülmény, hogy a folyé­kony és gázhalmazállapotú tüzelőanyagok be­szerzési nehézségei miatt egyre fontosabb szerephez jutnak újból a szilárd tüzelőanya­gok. A szilárd tüzelőanyagok között elsősor­ban a különféle fiatal barnaszenek és a jobb minőségű kőszenek továbbá a legkülönfélébb eljárásokkal készített brikettek jönnek szó­ba. A felsorolt szénfajták szállítása közben, de már a bányászati termelés során is ren­geteg szénpor keletkezik, aminek a felhasz­nálása rendszerint nem lehetséges. Az ener­giahordozók megdrágulása, nehezen hozzáfér­hetősége mellett az ilyen veszteségek nem engedhetők meg. A szilárd tüzelőanyagokkal üzemelő tü­zelőberendezések gazdaságos és kevés embe­ri beavatkozást igénylő változatai csak az igen nagy egységteljesitmények kategóriájá­ban alakultak ki. Főleg az erőművekben mű­ködő tüzelőberendezéseknél hoztak létre olyan szerkezeteket, amelyek biztosítani tud­ják a jó hatásfokú kiégetést. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tüzelőanyagból felszaba­dítható hő nagyrészt hasznosul, ennek meg­felelően sem a kéményen át távozó, sem a salakban maradt éghető anyag révén fennálló veszteség nem számottevő. Problémák jelentkeznek azonban, a vis­zonylag kisebb teljesítményre szerkesztett kazánoknál, mint amilyenek az egyes lakóhá­zak vagy kisebb házcsoportok fűtésére szol­gáló kazánok. Ezeknél nincs megoldva a tü­zelőanyag folyamatos mozgatása a tűzt éren át, a tüzelőanyag utántöltése, a tüzelőanyag bolygatása. Ennek megfelelően általában hát­rányuk, hogy rövid időközönkénti kezelést igényelnek, nevezetesen utántöltést, hamu­zást, a tüztér kitisztítását az összesült sa­lakból, stb. Az ilyen teljesítménykategóriába tartozó kazánok általában érzékenyek a tüzelőanyag fajtája tekintetében, valamint azok minőségi vonatkozáséban ia. Általában egy-egy szén­féleség és azon belül is meghatározott szem­­csenagyeág eltüzelése mellett biztosítható az a hatásfok, amit a gyártó müvek garantálnak. A beszerzési nehézségek mellett azonban nem biztosítható, hogy mindegyik tüzelési szezon­ban ugyanaz a tüzelófajta ugyanolyan szem­c.senagysag mellett áll rendelkezésre. Ezért a tüzelőberendezések túlnyomó többségét ked­vezőtlen tüzelőanyaggal és rossz hatásfokkal kénytelenek üzemeltetni. További hátránya az ismert kazánoknak, hogy felhasználási körük szűk, vagyis általában egy-egy meghatáro­zott alkalmazási területre szolgálnak, például központi fűtési céljára, vagy technológiai viz melegítésére, de különféle kombinációs megol­dásokra már nem lehet az ismert kazánokat felhasználni. A lakóházak vagy kisebb lakáscsoportok fűtésére, vagy más célra szolgáló kazánok ismert változatai rendszerint merev rostélyű­­ak. Ez a szerkezeti tulajdonság meghatározza az egész kazán jellegét és mindjárt a koráb­ban említett hátrányokat is magában hordja. Vfnnak az ismert kazánok között olyan szerkezeti kialakításúak is, amelyeknél kor­látozott mértékben mozgatható a rostély. Ál­talában egy kar révén kismértékben elfor­gatható a rostély azért, hogy a salak boly­gatása ily módon biztosítható legyen. A szó­­banforgó teljesítménykategóriába tartozó is­mert kazánok mozgó rostélyai azonban semmi esetre sem alkalmasak arra, hogy a rajtuk lévő akár izzó, akár még izzás előtt álló tü­zelőanyagot továbbítsák, és ezáltal a tüzelő­anyag utánpótlását folyamatossá tegyék. Ez is oka annak, hogy folyamatos üzemre nem alkalmasak az ismert kazánok, márpedig az igény fennáll, olyan tüzelöszerkezetek iránt, amelyek kezelés tekintetében megközelítik a folyékony tüzelőanyaggal vagy gázzal üze­meltetett kazánokat. A találmány szerinti kazán az ismert ka­zánok hiányosságait, hibáit csaknem mara­déktalanul kiküszöböli. Feladat volt olyan kazán létrehozása, amelynek tüzelőszerkezete nem érzékeny a tüzelőanyag fajtájára és szemnagyságára, felhasználási terület széle­sebb körű, mint az ismert kazánoké, továbbá olyan mértékben folyamatos üzemű, hogy leg­alább egy-két napig nem szorul külön gon­dozásra vagy kezelésre. A találmány szerinti kazán a kitűzött feladatot azáltal éri el, hogy rostélyszer­kezete lényegében három részből áll, neveze­tesen egy mechanikusan mozgatott förostély­­ból, ennek egyik végéhez csatlakozó ferde rostélyból, és másik végéhez kapcsolt utóé­gető -ostélyból. A mozgatható förostélyra a ferde rosté­lyon jut a szilárd tüzelőanyag a rostélyszer­­kezet fölötti széntérből és a főrostély mozga­tása révén továbbítható az utóégetö rostély felé. Az utóégető rostély szintén mechanikus módon lebíllenthatő, így erről a hamu és sa­lak a rostélyszerkezet alatt lévő hamutérbe hullik. t találmány szerinti kazán lehetővé te­szi a tüztér olyan kialakítását, hogy abban a füstgázok minél hosszabb ideig legyenek kénytelenek tartózkodni és igy az éghető komponensek maradéktalanul el tudnak a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom