191832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antiateroszklerotikus hatású 1-piperazin-származékok és a vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

3 191832 4 A találmány tárgya eljárás antiaterosz­­klerikus 1-piperazin-származékok és e ve­­gyületeket tartalmazó gyógyászati készítmé­nyek előállítására. A találmány szerint előállí­tott piperazinok emlősökben képesek aterosz­­klerózist megelőzni, megállítani vagy a be­tegség folyamatát megfordítani. A találmány szerint előállított vegyüle­­tek közül megemlítjük a 4-2-pirazinil-, 2-ki­­noxalil-, 2-kinolil-l-piperazin-karbonil-, a 4- -fenil-l-piperazin-karbonil- és a 4-piridil­­-metil-l-piperazin-karbonil-vegyületeket, me­lyek az irodalomban eddig le nem írt új ve­­gyületek. Szerkezetileg hasonló vegyületeket Írtak már le az irodalomban, melyek azonban kémiai szerkezetükben elég eltérők: Chemical Abstract 28: 13 481; 31: 19 492; 32: 5705; 33: 28 975; 42: 1942f; 48: 13 694; 56: 10 143e; 68: 87 274t; 84: 4904e. Egyik leírt vegyületről sem említenek ateroszklerózis-ellenes hatást emlősöknél. Az ateroszklerózis az arterioszklerózis egy formája, amely azzal jellemezhető, hogy az érfalakban felgyülemlik a lipid, megvas­­tagszanak az artériafalak a közepes és nagy­méretű artériafalakban egyaránt. Ezáltal az artériafalak meggyengülnek, csökken rugal­masságuk és a hatékony belső méretük. Az ateroszklerózis a leggyakoribb okozója a ko­­ronária artéria betegségeknek és ezért igen nagy gyógyászati jelentősége van, mivel a közepes és nagyméretű artériák elzáródása csökkenti az életfontosságú szervekhez a vérellátást. Ilyen szervek pl. a szívizmok és az agy. Az ateroszklerózis következményei­ként megemlíthetjük az ischemiás szívbeteg­séget, az életveszélyes arritmiákat, a szív­elégtelenséget, szenilitást és az agyvérzést. Az a tény, hogy a koleszterin az ate­­roszklerotikus elváltozások vagy foltok fő komponense, ismeretes már több mint 100 éve. Különböző kutatók tanulmányozták a ko­leszterin szerepét az elváltozások kialakulá­séban és kifejlődésében és azt, hogy hogyan lehet az elváltozásokat megelőzni vagy kifej­lődésüket megállítani, vagy megfordítani. Ki­mutatták (Adams és társai Atherosclerosis, 13, 429 [1974]), hogy az ateromás foltok na­gyobb mennyiségű észterezett koleszterint tartalmaznak, mint az észterezetlent, össze­vetve a környező egészséges artériafallal. A koleszterin intracellulär is észterezését zsír­savakkal a következő enzim katalizálja: .zsíracil CoA: koleszterin acil transzferáz" vagy ACAT, és az artériafalakban felgyülemlő és tárolt koleszterin-észterek fokozott enzim­­aktivitást is eredményeznek. (Hashimoto és Dayton, Atherosclerosis, 28, 447 [1977]) Ezen felül a sejtekből a koleszterin észterek eltá­volítása lassabban történik, mint az észtere­­zetlen koleszteriné. (Bondjers és Bjorkerud, Atherosclerosis, 15 273 [1972] és 22, 379 [1975]). Így az ACAT enzim gátlása csökken­tené a koleszterin észterezésének sebességét és csökkentené az artériafalburi a koleszterin észterek akkumulálódását és tárolását, ily módon az ateromás foltok kialakulásának és kifejlődésének megelőzését és gátlását idéz­nék elő. A találmány szerint előállított ve­­gyületek igen hatásosan gátolják az ACAT enzimet. így tehát ezek a vegyületek hasz­nosak az emlősök artériafalának koleszterin­­-észter tartalmának csökkentésében és sza­bályozásában és csökkentik az emlősök arté­riafalaiban felgyülemlett és tárolt koleszterin szintet. így tehát a találmány szerint előállí­tott vegyületek gátolják az ateroszklerózis kialakulását vagy kifejlődését. Igen fontos az a bizonyíték, amellyel ki­mutatták, hogy a hiperlipidémia az egyik fontos tényező a koronária szívbetegségek kialakulásában. A legfontosabb tanulmányt Framingham, Mass. (Gordon és Verter, [1969]) végezték mintegy 5000 személyen több mint 12 évig, és kimutatták, a magas vér kolesz­terin koncentráció és fokozott szívinfarktus veszély közötti korrelációt. Bár a koronária artéria betegség okai összetettek lehetnek, a legfontosabb állandó faktorok egyike a vér­plazmában kialakult magas lipid koncentráció. A koleszterin és trigliceridek szintjének együttes emeléséről kimutatták (Carlson és Bottiger,. 1972) hogy a legmagasabb rizikó­­faktor a koronária szívbetegség kialakulásá­ban, A betegek többségének ischemias szív­­betegsége vagy perifériás szívbetegsége volt és ezeknél hiperlipoproteinemiát találtak, ez igen alacsony és/vagy alacsony sűrűségi li­­poproteinekkel jár (Lewis és társai, 1974). Azt találtuk, hogy az új vegyületek bi­zonyos tagjaival biztonságosan és hatéko­nyan csökkenthetjük a melegvérű állatok li­pid szintjét. A lipid szintre gyakorolt hatás igen hasznosnak bizonyul az ateroszklerózis kezelésében. Egy ideje azt tartják, hogy kí­vánatos a szérumlipid szintek csökkentése és a lipoprotein megbomlott egyensúlyának kor­rigálása emlősöknél az ateroszklerózis elleni megelőző intézkedésképpen. A találmány sze­rint előállított vegyületek nem a koleszterin bioszintézis késői fázisát gátolják és nem ak­kumulálják az intermediereket, mint pl. a de­­moszterolt, amely ugyanúgy nem kívánatos, mint maga a koleszterin. A találmány szerint előállított kedvező gyógyászati tulajdonságú vegyületeket biztonságosan adagolhatjuk hi­­perlipidémiás és ateroszklerotikus állapotban lévő melegvérű emlősöknek, szívinfarktusban perifériás vagy agyi érbetegségekben és agyvérzésben szenvedő pácienseknek. A találmány szerint előállított vegyüle­tek antiateroszklerotikus hatást mutatnak, de a találmány nem korlátozódik egyik speciális antiateroszklerotikus hatásmechanizmusra sem. A találmány szerint új (I) általános kép­­letű vegyületeket állítunk elő, amely képlet­ben A jelentése fenilcsoport, 2-pirazinil-, 2- -kinoxalmil-, 2-kinolil-, p-klórfenil-, fenil-, 3-piridil-metil-, 2-tiazolil- vagy 6-metoxi-2-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom