191829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felsőruházati szabászdarabok vagy közbélések erősítésére

1 2 A találmány tárgya eljárás ruhadarabokhoz való felsőruházati szabászdarabok vagy közbélések erősíté­sére, amely során a szabászdarab vagy közbélés egyik oldalát mélynyomás útján vizes, térhálósodó diszper­ziós pasztával megnyomjuk, majd ide elektrosztatikus úton száltömeget hordunk fel, ahol a száltömeg meg. tapad, majd a pasztát hőkoagulálással és/vagy előszárí­­tással előstabilizáljuk és ezután kikondenzáltatjuk. A 3 014 656 számú német szabadalmi leírásban o­­lyan eljárás és berendezés van ruhadarabok felsőruhá­zati szabászati darabjainak hátoldali erősítésére ismer­tetve, amelynek első fázisában a felsőruházati darabot raszter alakban száltömeget megkötő, térhálósítható diszperziós pasztával nyomják meg, ami után erre a diszperziós pasztára elektrosztatikus úton először száltömeget hordanak fel, majd hőkoagulálással és/ vagy előszárítással előstabilizálják. Végezetül további munkafolyamatban végzik a kíkondenzáLtatást fűtött kamrában 90 és 140 °C, célszerűen 100 és 130 °C kö­zött. A kikondenzáltatáshoz a darabokat célszerűen egymásra rakják. Száltömegként itt elsősorban olyan szálakat alkalmaznak, amelyek például pamutszálak őrlésével, regenerált cellulózszálak vagy szintetikus szálak, különösen poliamid szálak őrlésével vagy vágá­sával jönnek létre. Ennek az ismert eljárásnak a gyakorlati alkalmazá­sa megmutatta, hogy különös jelentősége van annak, hogy a hőkezelést két fokozatra osztják, az első foko­zatban a hőkoagulálással és/vagy az előszárítással az előstabilizálást, másik fokozatban nagymennyiségű nedvesség beadagolásával az egymásra rakott síkalak­zatokat kikondenzáltatják. Ezzel ugyanis elkerülhe­tők egyrészt a sárgulás, fakulási, másrészről a kiszára­dási jelenségek, amelyek közül az utóbbiak nemcsak a későbbi feldolgozást nehezítik meg, hanem a sza­bászdarabok méretének változásához is vezethetnek. A száltömeg réteggel ellátott első részek és a többnyi­re kezelés nélküli ujjak, oldal- és hátrészek közötti mindenféle színárnyalat változás kiküszöbölése tisz­tességes ruhadarab számára legalább annyira fontos, 'mint a méretpontosság betartása a száltömeggel való erősítés,illetve a kikondenzáltatás során. Ahhoz, hogy a halomba rakott darabok kikonden­­záltatása a kamrában megtörténhessék, az első mun­­kafokozatból érkező szabászdarabokat kézzel le kell fektetni, majd a halmot a fűtött kamrába kell bejut­tatni. Némely esetben azonban kívánatos lenne az ilyen kézzel történő kezelés elkerülése,hogy ehelyett-a száltömeggel ellátott egyes darabokat lehessen kikon­­denzáltatni. A találmánnyal megoldandó feladat olyan eljárás létrehozása rugalmas síkalakzatok, különösen felső­­ruházati darabok vagy közbélések erősítésére, amely­­lyel a korábbi megoldások hátrányainak kiküszöbölé­se mellett az erősítést, különösen a kikondenzáltatást egyszerűbben, biztonságosabban és az anyag károso­dása, deformációja nélkül lehet végrehajtani. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében a kikondenzálás során megakadályozzuk levegőnek a ki­kon denzálás körzetébe való bejutását miközben 0,5 és 50,0 kPa nyomást gyakorolunk a szabászdarabra vagy közbélésre, a hőmérsékletet pedig 90 és 155 °C közé állítjuk be. Meglepő módon ugyanis azt tapasztaltuk, hogy eme megoldás alkalmazása során a fakulás!, ki­száradási és zsugorodási jelenségeket egyaránt el le­het kerülni anélkül, hogy további hátrányok jelent­keznének. Célszerű a kikondenzáltatást a levegő redu­kálótérbe való bejutásának teljes megakadályozásával végezni. Az egyik célszerű foganatosítás! mód értelmében a szabászdarabot vagy közbéléseket sík vagy dombo­rított felületek közé zárjuk és ezekkel gyakorolunk nyomást rájuk. Ezek a felületek fémből, szilikongumi­­ból, üvegszállal erősített szilikongumiból, teflonból, üvegszállal erősített teflonból vagy hasonló anyagok­ból készülhetnek. Az első munkafázisból viszonylag magas nedvesség­gel jövő előstabilizált síkalakzatok a felületi nyomás­sal csatlakozó lefedések között gőzpámát alkotnak, ami a levegő behatolását megakadályozza vagy jelen­tős mértékben hátráltatja, akadályozza és egyúttal gyors hőcserét tesz lehetővé. Meglepő azonban, hogy a gőzatmoszféra a kikondenzálást nem befolyá­solja. 100 °C feletti hőmérsékleteken ez a gőz tűlhe­­vített. A találmány egyik célszerű foganatosítás módja értelmében a kikondenzálást redukáló közegben vé. gezzíik. Ez történhet redukáló komponensek, például hangyasav hozzákeverésével, de létrejöhet különösen előnyös módon az alkalmazott diszperziós paszta bomlástermékeiből is. Alkalmazhatunk olyan diszper­ziós pasztát, amely az említett körülmények között nyomokban formaldehidet ad le. A formaldehidet kismértékben tartalmazó gőzat­­mos/.féra megakadályozza a levegő oxigénjének oxi­dációs jelenségeit és a nyilvánvalóan ezen alapuló fa­kuld i jelenségeket. A felületi nyomás ezenkívül lehe­tővé teszi, hogy a felsőruházati szabászdarabok mére­tei állandók maradjanak. Végezetül az ilyen módon kikondenzáltatott és száltömeggel ellátott síkalakza­toknak a kondenzálási folyamat után is viszonylag magas a maradék nedvességtartalma; különösen ak­kor, ha a rákövetkező hűtést a lefedő felületek között végezzük, ami a halomban történő kondenzálás so­rán semmifél nehézséget nem okoz, de az egyes dara­bok kondenzál tatásakor is könnyedén kivitelezhető. A találmány szerinti kikondenzáltatás egyik célsze­rű foganatosítás! módjának ismertetésekor hivatko­zunk a saját tulajdonunkat képező 3 014 656 és 3 021 039 számú szabadalmi leírásokra. A kikondenzál­tatást ekkor elviekben a 3 014 656 számú német sza­badalmi leírásban ismertetett módon végezhetjük az­zal a különbséggel, hogy magasabb hőmérsékletet pél­dául 150 °C-t alkalmazunk és ennek a hőhatásnak 10-20 percig tesszük ki a síkalakzatokat. A halmokat úgy alakítjuk ki, hogy 10-30, hátoldalukon száltö­meggel ellátott síkalakzatot, például mellrész szabász­darabot, egy-egy balt és jobbat száltömegrétegükkel egymás felé fordítva egymásra helyezünk és a halmot két, mintegy egy milliméter vastagságú és például me­revítőkkel ellátott alumíniumlap közé helyezzük. Az alumíniumlapok szélei túlnyúlnak a szabászdarabok szélein. A lapok egymáshoz képesti távolságit a rájuk alkalmazott nyomással felére csökkentjük annak, mint ami a nyomás alkalmazása előtt a ráhelyezéskor a laza szabászdarabok esetén megvolt. A lapoknak a szélén elrendezett tömítőcsíkokkal és szorítópofákkal a két lapot zárt halomcsomaggá szorítjuk össze. Né­hány ilyen csomagot helyezünk egymásra dyan mó­don, hogy közöttük légrés marad és megfelelően mé­retezett légfűtéses kemencébe helyezzük, a kemence belső levegőjét pedig 150 °C-ra állítjuk be. A kezelést 191.829 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom