191823. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-fenil-karbamát-származékokat tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 14. példa Védőhatás kimutatása az uborkát károsító ragacsos szárfoltosodással (Mycosphaerella melonis) szemben 90 ml térfogatú műanyag edényeket megtöltünk homokos talajjal és Szagami-handzsiro variáns uborka magvait vetjük bele. Az edényeket 8 napig melegházban tartva olyan uborka-palántákat kapunk, amelyeknek a sziklevelei kinőttek. A vizsgálandó vegyületet tartalmazó, etnulgeálható koncentrátumot (összetétele a 7 példa szerinti) vízzel hígítjuk, és a palántákat 10 ml hígított készítménnyel permetezzük be. Száradás után a palánták levelére a Mycosphaerella melonis rezisztens vagy érzékeny törzse micéliumának 5 mm átmérőjű darabjait helyezzük. A fertőzés után a növényeket 4 napon át nagy nedvességtartalmú környezetben 25 °C hőmérsékleten tartjuk majd megállapítjuk, a fertőzöttség súlyossági fokát. A károsodás mértékét a 9.. példában leírt módon határozzuk meg, az eredményeket a VII. táblázatban mutatjuk be. VII. táblázat Vegyület A ható%-os védő%-os védősorszáma anyag hatás a hatás az koncentrezisztens érzékeny rációja törzzsel törzzsel (ppm) szemben szemben 3 200 100 0 7 200 100 0 12 200 100 0 13 200 100 0 14 200 100 0 16 200 100 0 28 200 100 0 36 200 100 0 46 200 100 0 48 200 100 0 49 200 100 0 53 200 100 0 56 200 100 0 61 200 100 0 63 200 100 0 74 200 100 0 76 200 100 0 86 200 100 0 87 200 100 0 88 200 100 0 94 200 100 0 98 200 100 0 99 200 100 0 100 200 100 0 Benomyl (VIII képlet) 200 0 100 Thiophanatemethyl (XII képlet) 200 0 100 Amint a VII. táblázatban feltüntetett eredményekből látható a találmány szerinti (1) általános képletű N-fenil-karbamát-származékok erős védőhatást mutatnak a rezisztens törzzsel szemben, viszont nem tanúsítanak védőhatást a vizsgált érzékeny törzszscl szemben Másrészt, a kereskedelemben kapható ismert, gombaölő hatású szerek, mint például a Benomyl és Thiophanate-methyl figyelemreméltó 14 2 hatást mutatnak az érzékeny törzzsel szemben, viszont a rezisztens törzsre nem hatnak. 15. példa Védőhatás kimutatása a narancsot károsító zöldpenésszel (Pénicillium italicum) szemben Unsu variáns narancs gyümölcsének néhány példányát vízzel megmossuk és levegőn megszárítjuk. A vizsgálandó vegyületet tartalmazó, emulgeálható koncentrátumot (összetétele a 7. példa szerinti) vízzé’ hígítjuk, majd a megmosott narancsokat 1 percig a hígított készítménybe mártjuk. Szárítás után a gyümölcsöket Pénicillium italicum rezisztens vagy érzékeny törzsének spóra-szuszpenziójával permetezzük be majd 14 napig nagy nedvességtartalmú környezetben tartjuk. A károsodás mértékét az alábbi módon határozzuk meg A fertőzött területek %-os aránya alapján az egyes gyümölcsöknek az alábbi pontértékeket adjuk: Fertőzöttségi A fertőzött terület %-os aránya index 0 nincs fertőzés 1 a fertőzött terület kisebb mint 20% 2 a fertőzött terület kisebb mint 40% 3 a fertőzött terület kisebb, mint 60% 4 a fertőzött terület kisebb mint 80% 5 a fertőzött terület nagyobb mint 80% A károsodás mértékét és a %-os védőhatást a 19. példában leírt módon számítjuk ki, az eredményeket a Vili. táblázatban mutatjuk be. VIII. táblázat Vegyület A ható%-os védő%-os védősorszáma anyag hatás a hatás az koncentrezisztens érzékeny rációja törzzsel törzzsel (ppm) szemben szemben 2 200 100 0 5 200 100 0 9 200 100 0 11 200 100 0 13 200 100 0 21 200 100 0 28 200 97 0‘ 46 200 100 0 50 200 100 0 53 200 100 0 56 200 100 0 61 200 100 0 62 200 100 0 63 200 100 0 64 200 100 0 67 200 100 0 70 200 100 0 73 200 100 0 74 200 100 0 75 200 100 0 76 200 100 0 _ 86 200 100 0 87 200 100 0 88 200 100 0 01 823 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60
