191822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás éterezett keményítő alapú adalékanyagok előállítására
1 2 191,822 4. példa Keményítő éterezése szakaszos eljárással, az utóreakcíólioz szükséges víz külső forrásból való biztosításával Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a reaktorban csak 2/3 mól vízmentes monoklór-ecetsav-nátriumsót adagolunk az ott leírt módon és ütemben, feleslegben lévő 1/10 mól szódát nem adunk hozzá. A kapott terméket a reaktorból a tálcás utóreagáltató és szárítóberendezésbe visszük. A heterogén fázisban végbemenő éterezési reakció teljes lefuttatásához szükséges 1 mólnyi vizet a tálcákon fekvő anyaghoz a kristályvíztartalmú szódából felszabadítható vízpára hiányában nagynyomású permetezőberendezéssel előállított vízpermet formájában juttatjuk el. Fontos a közel kolloidális méretű cseppekből álló permet biztosítása. A termék jellemzői megegyeznek az 1. példa szerint előállitott termékével. 5. példa Keményítő éterezése szakaszos eljárással, az utóreakcióhoz szükséges víz részben a reakcióból származó vízből, részben külső forrásból való biztosításával Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a reaktorba 2/3 mól vízmentes monoklór-ecetsav-nátriumsót és 1/20 mól vízmentes NajC03-t adagolunk. Az utóreakcióhoz szükséges 1 mólnyi víz felét a tálcás utókezelőn biztosított 60 °C hatására a 0,5 mólnyi kristályvizet leadó 1/20 mól NajCOj-ból, másik felét pedig kívülről - a 7. példa szerint — vízpermet formájában biztosítjuk. A termék jellemzői azonosak az 1. példa szerint előállított termékével,. 6. példa Keményítő éterezése folyamatos eljárással, az utóreakcióhoz szükséges víz biztosítása külső forrásból À 2. példa szerint eljárva csőreaktorban végezzük az éterezést és utóéterezést is, azzaz az eltéréssel, hogy a 7. példában leírtak szerint csak 2/3 mól vízmentes monoklór-ecetsav-nátriumsót adagolunk. Vízmentes szódát nem adunk az elegyhez. Ezért a csőreaktor negyedik szakaszába az 1 mólnyi vizet finoman elosztott permet formájában juttatjuk be. .A reakcióhőmérsékletek és idők a 2. példában leírtakkal azonosak, a végtermék jellemzői azonosak az 1. példa szerint előállított termékével. 7. példa Rizsliszt szakaszos éterezése 10 15 20 A liszt keményítőtartalmának figyelembevételével bemérünk 1 mól rizskeményítőt és a továbbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. A termék összetétele a következő: karboxi-metil-keményítő : 63,12 t% nitrogéntartamú anyag: 5,04 t% zsír: 0,341% nyers rost: 0,30 t% NaCl+Na-glikolát : 27,201% nedvesség: 4,001% A termék jellemzői : látszólagos viszkozitás (5%-os oldatban, 293 °K-en, 81 sec'1 nyíróerőnél, Rhotesttel mérve): szubsztituciós fok (DS): külső megjelenés: 1500—2000 mPas 0,55 fehér-sárgás, szemcsés-porszerű anyag 8. példa Búzaliszt szakaszos éterezése 25 30 35 40 45 Az alacsony sikértartalmú, emberi táplálkozásra nem alkalmas, búzából őrölt takarmánylisztnek meghatározzuk az összetételét. Példánkban az összetétel a következő : nitrogéntartalmú anyag: 7,001% zsír: 1,601% nyers rost: 0,901% szénhidrát, keményítő: 77,901% nedvesség: 12/601% Liszt keményítőtartalmának figyelembevételével bemérünk 1 mól búzakeményítőt és a továbbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. A tennék összetétele a következő: karboxi-metil-keményítő: 63,11 t% nitrogéntartalmú anyag: 4,55 t% zsír: 0,381% nyers rost: 0,58 t% NaCbNa-glikolát: 27,37 1% nedvesség: 4,001% A termék jellemzői: látszólagos viszkozitás (5%-os oldatban, 293 °K-en, 81 sec'1 nyíróerőnél,Rheotest viszkoziméterrel mérve): szubsztituciós fok (DS): külső megjelenés: 1500--200 mPas 0,5 fehér-sárgás, szemcsés-porszerű 50 9. példa Rozsliszt szakaszos éterezése A hántolt, szennyezett, emberi táplálkozásra alkalmatian rizslisztnek meghatározzuk fehérje-, cellulóz-, zsír- és keményítőtartalmát. Ez példánkban a következő: Nitrogéntartalmú anyag: 7,88 t% zsír: 0,53 t% nyers*rost: 0,47 t% szénhidrát, keményítő: 77,791% hamutartalom: 0,78 t% nedvesség: 12,55 t% A liszt összetétele a következő : hamu, ásványi anyagok: 0,42 t% nitrogéntartalmú anyag: 5,5 t% zsír : 0,401% nyers rost: 0,101% szénhidrát, keményítő: 80,58 t% nedvesség: 13,001% A liszt keményítőtartalmának figyelembevételével bemérünk 1 mól rozskeményítőt és a továbbiakban az 1. példában leírt módon járunk el. 4
