191811. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-fenil-karbamát-származékokat tartalmazó gombaölő készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 2 zatban adjuk meg. 6. táblázat A vegyület sorszáma Hatóanyagkoncentráció (ppm) A megelőzés mértéke ha a beoltás szerrezisztens törzzsel történt (%) A megelőzés mértéke ha a beoltás szerérzékeny törzzsel történt (%) 5 Töö rar 6 200 100 0 7 200 100 0 8 200 100 0 9 200 100 0 10 200 100 0 11 200 100 0 12 200 100 0 13 200 96 0 14 200 100 0 15 200 98 0 16 200 100 0 17 200 98 0 18 200 100 0 19 200 100 0 20 200 100 0 Benomyl 200 0 100 50 0 100 Thiophanate-200 0 100 methyl 50 0 100 Ahogy a 6. táblázatban megadott eredményekből látható, az (I) általános képletű N-fenil-karbamátokat hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti gombaölő készítmények kitűnő megelőző hatást mutatnak szer-rezisztens törzsek ellen, de semmiféle megelőző hatást nem tanúsítanak szer-érzékeny törzsekkel szemben. A kereskedelmi forgalomban lévő ismert fungicidek — így a Benomyl és a Thiophanate-methyl — figyelemre méltó hatást mutatnak szer-érzékeny törzseúcel szemben, de nem irtják a szer-rezisztens törzseket. I 5. kísérleti példa A megelőző hatás vizsgálata a narancs színű penészgombája (Pénicillium italicum) ellen Narancs-gyümölcsöket (Unshu fajta) vízzel mos-' tunk és levegőn szárítottunk. A gyümölcsöket ezután a vizsgálandó készítmény oldatába merítettük 1 percre, amelyet a vizsgálandó hatóanyag 10t%-os emulgálható koncentrátumából (összetétele mint a 4. előállítási példában megadott) vízzel való hígítással készítettünk. Levegőn való szárítás után a gyümölcsöket a Pénicillium italicum szer-rezisztens vagy szer-érzékeny törzsének spóraszuszpenziójával oltottuk be permetezés útján. Ezután a gyümölcsöket nagy nedvességtartalmú térben tartottuk 14 napon át. A károsodás fokát a következő módon határoztuk meg: A vizsgált gyümölcsökön megmértük, hogy felületük hány százaléka fertőződött és a következő index szerint osztályoztuk: 0,1,2, 3,4, 5. Index Fertőzött felület százalékban_____ 0 nincs fertőzés 1 a fertőzött felület 20%-nál kevesebb 2 a fertőzött felület 40%-nál kevesebb 3 a fertőzött felület 60%-nál kevesebb 4 á fertőzött felület 80%-náI kevesebb 5 a fertőzött felület legalább 80%. A károsodás fokát és a megelőzés értékét az 1. kísérleti példában leírt módon számítottuk. A kapott eredményeket a 7. táblázatban adjuk meg. . 7. táblázat A vegyület sorszáma Hatóanyagkoncentráráció (ppm) A megelőzés mértétéke, ha a szer-rezisztens törzzsel történt _ (%) . A megelőzés mértéke ha a beoltás szer-érzékeny ' törzzsel történt (%) 5 200 100 0 6 200 100 0 7 200 100 0 8 200 100 0 9 200 100 0 10 200 98 0 11 200 100 0 12 200 100 0 13 200 100 0 14 200 100 0 15 200 100 0 16 200 100 0 17 200 100 0 18 200 100 0 19 200 100 0 20 200 100 0 Benomyl 200 0 100 50 0 100 Tiophanate-200 0 100 methyl 50 0 100 Thiabendazole 200 0 100 50 0 100 Ahogy a 7. táblázatban megadott eredményekből látható, az (I) általános képletű N-fenil-karbamátokat hatóanyagként tartalmazó találmány szerinti gombaölő készítmények kitűnő megelőző hatást mutatnak szer-rezisztens törzsek ellen, míg a kereskedelmi forgalomban lévő ismert fungicidek — így a Benomyl, Thiophanate-methyl és a Thiabendazole — figyelemre méltó hatást mutatnak szer-érzékeny törzsekkel szemben. 6. kísérleti példa Fitotoxikus hatás haszonnövényekre 150 ml térfogatú műanyagtálakat homokos talajjal töltöttük meg, majd búzát (Norin 61 fajta), almamagot (Kogyoku fajta) és földimogyorót (Chiba hanryusei) vetettünk a talajba. Az edényeket melegházban tartottuk. A kikelt növényeket a vizsgálandó készítmények 50 t%-os nedvesíthető por (összetétele mint a 3. előállítási példában megadott) formáiból vízzel való hígítással készített oldataival vagy szuszpenzióival permeteztük meg. 191 81 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8