191776. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kisállatok, főként baromfi kétszakaszos nevelésére

1 2 A találmány tárgya eljárás kisállatok, főként barom­fi. kétszakaszos nevelésére, az alapterület minden négyzetméterén mintegy 80-100 db állat elhelyezé­sével, valamint berendezés az eljárás foganatosítására A baromfihús fogyasztása az utóbbi két évtized­ben jelentősen megnövekedett; a világ összes hús­termeléséből a baromfihús aránya 1970-ben 17%, míg 1980-ban már 28% volt. A termelésnövekedés döntő hányadát a pecsenyecsirke (u.n. broilercsir­­ke) előállításának dinamikus fejlődése eredményez­te. A pecsenyecsirke nevelési ideje 7 hét; a nevelés ezen az időn belül lehet egy- vagy kétszakaszos. Utóbbi esetben az első. előnevelő szakasz az első 3 hétre terjed ki. Az egyszakaszos, mélyalmos nevelés esetében az épület minden m2-én 20—25 db. a két­szakaszos, mélyalmos nevelés első szakaszában 50- 58 db, míg az eddig ismert ketreces nevelésnél a kedvezőtlen kihasználás miatt 50 db állat helyezhe­tő el. A nevelés folyamán fellépő főbb nehézségek kö­zött említhető a naposkori élőtömegnek 45-50 nap alatt a 40—50-szeresére való növekedése, a ta­karmány- és ivóvízellátás, valamint a világítási- és légcsere-igény jelentős változása. A ketreces pecsenyecsirke nevelés során a napos­kortól a nevelés befejezéséig ugyanazt a berendezést alkalmazzák (A baromfitenyésztők kézikönyve, Mg. K. Bp. 1981.). A telepítés előbb 1-2 szinten törté­nik, majd később telepítik szét az állatokat a többi ketrecbe. Emiatt az épület nincs kellőképpen ki­használva. A legkedvezőbb tartástechnológiai kö­vetelmények nem biztosíthatók a teljes nevelési idő­tartam alatt. Naposkorban itatási és etetési nehézsé­gek lépnek fel, amelyek az elhullásra is kedvezőtle­nül hatnak ki. Az ismert ketreces neveléssel (KHN-4 tip. négy­szintes húscsibenevelő) sikeresen megoldható főbb feladatok között említhető az épület alapterületén elhelyezhető állatok darabszámának növekedése, az alom elmaradása, a takarmányértékesítés javulása a végtermék tömegéhez viszonyított alacsonyabb ener­giafelhasználás, a nevelési időtartam csökkenése, a kitrágyázás lehetősége, az ellenőrzésre korlátozódó emberi munka, valamint, hogy kokcidiozis nem for­dul elő. A felsorolt előnyök mellett az előbbi módszereknek további hátrányai is vannak. Ezek között említhető a jelentős beruházási és amortizációs költség, a gon­dosabb emberi munka iránti igény, az optimális mikroklíma kialakításának nehézsége és végül a vég­tennék minőségének romlása. Ez utóbbi lábdefor­mációban. tolltüsző-duzzadásban. fekélyesedésben, szárny- és lábtörésben, bevérzésben nyilvánul meg és csökkenti az első minőségi osztályba sorolható vég­termék arányát. Végül megemlíthető, hogy a kezdeti nevelési idő­szakban az állatok hő- és páratermelése a csekély testtömeg következtében alacsony. Ekkor csak minden második szinten helyeznek el állatokat. így a fűtés a viszonylag nagy belső terű épületekben je­lentős fajlagos energiafelhasználással jár és a szellőz­tetés következtében a páratartalom az optimálisnál alacsonyabb. Ismert olyan többszintes tojóketrec és ehhez me­revítő és kitámasztó állvány (US 871 821. US 4 253 422), amelynél egy-egy sorban egy egységként több ketrec van egymáshoz kapcsolva és a kitámasz­tó állványhoz rögzítve. Ebből a tojóketrecből, két­szakaszos nevelés esetén, az állatokat az áttelepítés­hez ki kell venni, mert a ketrecek nem telepíthetők át Találmányunk célja a kétszakaszos nevelés első, előnevelő szakaszára olyan tartási technológia - el­járás és berendezés kidolgozása amely az ismert technológiák hátrányait kiküszöböli, az épület alap­ié ületére vonatkoztatott darabszámot lényegesen megnöveli és a végtermék minőségromlását nagy­mértékben csökkenti. A baromfitenyésztés fejlesztésével kapcsolatos sok évi vizsgálataink során felismertük, hogy a neve­lés eredményére a legdöntőbb befolyást az előneve­lés első három hete gyakorolja. A csirke testtömegé­hez viszonyított relatív gyarapodása az első három hét alatt a legnagyobb, ugyanakkor a csontváz fej­lődése nem követi a testtömeg gyarapodását; ez a mír említett minőségromlás egyik oka. Ez alatt a sz ikasz alatt a jércék tömege átlagosan 460 g-ot, a kakasoké 505 g-ot ér el. Az első három hét alatt elkövetett tartási hibákból eredő lemaradás a hiz­­lalási idő rövidsége miatt később már behozhatat­lan. Emellett az elhullás 60—70 %-a is az első há­rom hétre esik, aminek egyik oka, hogy sok állat nem tanul meg enni és inni. Találmányunk szerint a kétszakaszos eljárás első, előnevelő szakaszában a pecsenyecsirkék eseté­ben az első 3-4 héten, tojóhibridek esetében az el­ső 5 - 6 héten át a nevelést több szinten elhelyezett ketreckonténerekben végezzük. Hymódon alacsony belső terű épületben is az alapterület mindenné2-én 80—100 db állat helyezhető el, az állatok mozgásá­nak, pihenésének, takarmány- és ivóvíz-felvételének optimális feltételei mellett. Az első, előnevelési szakasz befejeztével az álla­­tek a ketreckonténerekben kerülnek átszállításra a második nevelési szakasz hagyományos helyszínére amely lehet akár mélyalmos, akár ketreces. A ta­karmány szerinti móDszer alkalmazható bármely ba­­remfifajta vagy egyéb kisállat nevelésére is. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy a nevelés első, előnevelő szakaszában az állatokat több szinten elrendezett ketreckonténerekben helyezzük el olyan mennyiségben, hogy mind a ketreckonténer alapterületének, mind az épület alapterületének minden m2-ére mintegy 80-100 db állat jusson, majd az első, előnevelő szakasz — adott esetben mintegy 3 hét — letelte után az állatokat a ketrec­­konténerekben a második nevelési szakasz helyszí­nére szállítjuk és a ketreckonténerekből sérülésmen­tesen átrakjuk. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy konténerállványhoz, vagy etetőhöz — amely lehet etetővályu, vagy önetető — valamint tartóhoz old­­hatóan csatlakoztatott ketreckonténerei vannak. Eíetővályui a konténerállványhoz, ill. önetetői és it itói a ketreckonténerekhez vannak rögzítve. A ketreckonténer fedőlapja, ill. oldallapja nyitható. Fenéklapja, valamint célszerűen a fedőlapja és oldal­lapja nyflásokkal van ellátva, előnyösen rács vagy perforált lemez. A találmány szerinti eljárás példaképpeni foga­­natosítási módját a találmány szerinti berendezés 191 77* 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom