191762. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés közüzemi fogyasztások helyi mérésére és az adatok feldolgozására

1 A találmány tárgya ljapcsolási elrendezés közüzem? fogyasztások mérésére, az adatok feldolgozására. Az épületek, lakások közüzemi fogyasztásai­nak mérése, mint ismeretes, csak részlegesen megol­dott. Általánosan elterjedt a- lakásonkénti villamos­energia és gázfogyasztás mérése, de ismeretesek a táv­­hőszolgálati rendszereknél alkalmazott helyiségenkén­­ti hőfogyasztásmérők alkalmazása is. A fogyasztott vízmennyiséget általában csak épületenként mérik. A távhőszolgáltató rendszerekből vételezett, elfo­gyasztott hőenergiát ma még nem mindenütt mérik, noha ez a feladat ismert módon, pl. az ausztriai Schin­­sel cég által gyártott hőmennyiségmérők felszerelésé­vel elérhető. A háztartási melegvíz-fogyasztás lakásonkénti mé­rése még kevésbé elterjedt. Az energiaellátás problé­mái sürgetővé teszik a közüzemi szolgáltatások meg­bízható mérését, elszámolását a lehető legolcsóbb esz­közökkel. A rendelkezésre álló készülékek a fenti követelmé­nyeknek maradéktalanul nem tesznek eleget. A fűtési célra elfogyasztott hőenergia — hőmennyiség - laká­sonkénti mérésének megoldása az úgynevezett verti­kális, egycsöves fűtéseknél nem várható. Ezeknél a fűtési rendszereknél kizárólag az épületekben közpon­tilag mért hőenergia — a fogyasztásnak valamely szempont, például a lakások területe alapján történő elosztása foga belátható időn belül az elszámolás alapját képezni. A közüzemi fogyasztásmérés túlnyomó része ma kizárólag helyi leolvasást igénylő készülékekkel történik, így a fogyasr'ort mennyiségek díjának elszá­molásához az illetékes díjbeszedést végző vállalat dol­gozóinak minden helyszint fel kell keresniük, és a fo­gyasztásmérőket helyben kell leolvasniuk. A kézírás­sal felvett adatok a díjbeszedő vállalat számítóköz­pontjában újabb adatkezelők közbejöttével kerülnek bevitelre a számítógépbe, és csak ettől kezdve törté­nik gépi úton a fizetendő díjak meghatározása, a számlák kiállítása. Ez a közüzemi díjelszámolási mód rendkívül élő­munka igényes, és ezért egyre korszerűtlenebb. A fogyasztott mennyiségek számértékének vizuális leolvasása, felírása, majd a számítógépbe kézi úton történő bevitele számottevő valószínűséggel magában hordja a tévedés lehetőségét is. A fenti problémák miatt az iparilag fejlett orszá­gokban már dolgoztak ki eljárásokat az épületekben, illetve azok egyes lakásaiban fogyasztott energiameny nyiségek központi leolvasására. Ismertek például a Nagy-Britanniában üzemelő ,300 Calmu" intelligens fogyasztásmérők, amelyek nemcsak folyamatosan jelzik ki a mindenkori fogyasz­tást és díját, hanem emellett a lakások telefonkészü­lékéhez csatlakozva a telefonhálózaton keresztül a ve­zérlő központba is eljuttatják a mért adatokat. A Calmu készülékek a központból érkező parancs hatá­sára olvassa le a fogyasztásmérők állását. E megoldás lényegileg valós idejű mérésadatgyűj­tés. Ebből kifolyólag természetszerű hátránya, hogy mind a központi számítóképeket, mind az adatgyűj­tésre felhasznált hírközlőrendszert indokolatlan mértékben terheli. __ _ . ______ __ Ezen felül a helyi fogyasztásmérőknek - amelyek e megoldás esetén a kihelyezett terminál szerepét töltik be - az egyébként szükségesnél bonyolultabb felépí­tését igényű. A telefonhálózattal rosszul ellátott területeken ez 2 a rendszer nem is alkalmazható, mivel háztartáson­ként önálló telefonvonal hozzáférhetőségét igényli. A hátrányok kiküszöbölési lehetőségeként felis­mertük,, hogy a jelenlep - emberi úton történő adat­­gyűjtési móddal egyezően — a korszerű adatátviteli eszközök alkalmazásával is elegendő a fogyasztások mért értékeit nagyobb időközönként eljuttatni az el­számolást végző központba. Az adott elszámolási időszakon belül elég a fogyasztások mértékével ará­nyos gyakoriságú impulzus jeleket helyileg göngyö­lítve számolni, és csak az időszak lezárása után az előző időszakban mért fogyasztás-értéket az adat­gyűjtő központba eljuttatni. Fenti módszerre jó lehetőséget adnak pl. - az impulzus-gyakoriság jelkimenetű villamos fogyasz­tásmérők, amelyek a fogyasztott villamosenergia mennyiségével arányos számú négyszögimpulzust adnak ki kimenetükön, vagy ennek megfelelő számú kapcsolást végeznek a kimenetűket képező érintkező párral. Az érintkező — párra külső feszültségforrás­ról feszültséget adva a kapcsolások is impulzusok ke­letkezését eredményezik. A fogyasztás mértékét reprezentáló impulzusok impulzusszámláló — célszerűen elektronikus — készü­lékekkel ugyanis az adott elszámolási időszak tarta­ma alatt megszámlálhatok, és a készülékekben a szám­lálások eredménye azok felhasználásáig eltárolható. E feladatok ellátására dolgozta ki pl. „energia re­gisztráló" készülékét a Villamosenergiaipari Kutató Intézet. E készülék a leszámolt impulzusoknak meg­felelő energia értékét RAM - „írható-olvasható” int móriájában tárolja, és megfelelő indító jelre a hoz­zá közvetlenül csatlakoztatott nyomtató-készülékkel papírra küratja. E készülékkel pl. egyes ipari üzemek fogyasztási rend­jének alakulását lehet elemezni. A készülék azonban a fogyasztásnak csak szakaszos kiértékelését teszi lehetővé, mivel magát a készüléket kell a mérés hely­színéről leszerelni, és a kiértékelés helyére szállítani. Találmányunk lényege az előbbiekben ismertetett két megoldás előnyeit egyesítő és vázolt hiányosságait kiküszöbölő kapcsolási elrendezés kialakítása. A találmány szerinti megoldás bármely ismert mód­szerhez viszonyítva azáltal előnyösebb, hogy az ener­giafogyasztás idő szerinti integrálását a fogyasztással arányos gyakorisággal érkező impulzusok számlálását folyamatosan végezve is lehetővé teszi a fogyaszátsok egyes időszakokra - pl. hónapokra - elkülönített ér­tékének kiolvasását, és ahhoz nem igényli külön, ál­landóan rendelkezésre álló hírközlővonal biztosítását. A találmányunk tárgyát képező megoldás lényegé­ben a fogyasztással arányos számú impulzusok szám­lálásán alapszik. A találmány tárgya kapcsolási elrendezés közüze­mi fogyasztások helyi mérésére, valamint a mért ada­tok feldolgozására a találmány szerinti eljárás megva­lósítására, amelynek az épületekben elhelyezett fo­gyasztásmérői adatgyűjtő jeladókkal vannak felszerel­ve. Ezen adatgyűjtő jeladók egy olyan adatfeldolgozó központ termináljának végberendezéséhez (kimenő­­áramköreihez) csatlakozik, amely terminál hírközlő rendszer útján csatlakoztatható egy adatfeldolgozó központi hírközlő vonali bemenetéhez. Az adatfeldol­gozó központ számítógéppel, számítógépperifériával, adott esetben nyomtatóval rendelkezik. A találmány lényege abban van, hogy a fogyasztási adatgyűjtő készülék bemeneti egységének kimenetei memória egységek bemenetéihez csatlakoznak. A fo­191.762 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom