191749. lajstromszámú szabadalom • Eljárás haploid magok előállítására zárvatermő növényeknél haploidok előidézésével apomixis kiváltása útján
1 191.749 2-maleátot, polietilénoxidot is adagolunk, 0,1-5 s%, előnyösen 0,5-2 s% mennyiségben. Ezek a készítmények még tartalmazhatnak mezőgazdaságilag elfogadható felületaktív anyagokat is. g Az apomixikus szereket permetezéssel is felvihetjük az ismert és alkalmazott módszerek szerint, így például hidraulikus permetezéssel vagy repülőgépről történő szórással vagy porzással. Kismennyiségű felhasználás esetén általában oldatokat használunk. A hígítás mértéke és a felvitel módja'általában függ a fel- 10 vitelre használt berendezés típusától, a kezelendő terület nagyságától, valamint a kezelendő termény növekedési stádiumától. A következő példákban a találmány szerinti eliárást mutatjuk be közelebbről. 1. példa ' 5 Fielder fajtájú tavaszi búzát termesztünk melegházi körülmények között. A növények egy részét kálium-1 -(4-klór-fenil)-l ,4-dihidro-4-oxo-6-metil-piridazin- 3-karboxiláttal kezeljük 0,28, 1,1, 2,2 és 4,4 ke/ hektár mennyiségben. Az auomixikus szert 0,25 t/t of) % Triton® AG-98 típusú permetezőszer előállítására alkalmas hígítószerrel keverjük el, amely oktilfenoxi-polietoxi-etanol és izopropanol oldata, nem-ionos felületaktív anyag. Az apomixikus szert a búza különböző növekedési stádiumában alkalmazzuk, így például az egyesüléskor (6. fokozat), a második cső- 25 mó megjelenésekor (7. fokozat), amikor a zászlólevél éppen láthatóvá válik (8. fokozat), a zászlólevél ligula éppen láthatóvá váük (9. fokozat), zászlólevél félig kifejlődik (9,5. fokozat), a zászlólevél burok 30 teljesen kifejlődik (10. fokozat), fej vagy kalász kifejlődik (10,5. fokozat) és antheziskor. Anthéziskor a kezelt növények kiválasztott kalászait más fajtájú kezeletlen búzából származó hímporral kereszt-beporzásnak vetettük alá. Kontrollként két növényt alkalmaztunk. Az egyik Fielder fajtájú, kezeletlen növény volt, míg a másik szintén kezeletlen növény, amelynek virágát kézzel emaszkuláltuk és más fajtájú búzából származó hímporral beporoztuk. Az összes többi virágot, akár kezelt, akár kontroll növény volt, ha életképes csírát tartalmazott, hagytuk önbeporzódni. Húsz nappal az anthezis után megvizsgáltuk a búzakalászokkaí szembeni fitotoxicitást és megfigyeltük a magház, a csíra és a mag megjelenési formáját. Az összes magház normális volt, a kapott eredményeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. A haploid csírákat tartalmazó magok zsugorodottak, laposak és tompa kékes zöld színűek voltak, míg a kontroll magok színe fényes világos-zöld volt. A haploid csírákat tartalmazó magok továbbá híg keményítőmentes endospermát is tartalmaztak és a csírák nagyobbak és fejlettebbek voltak a kontroll magokénál. A haploid magok csíráit kipreparáltuk és telített szaccharóz oldattal nedvesített szűrőpapíron csíráztattuk. A haploid magok, a csíráik, valamint a belőlük kifejlődött növények morfológiai jellemzői azonosak voltak a természetben spontán előforduló haploidok jellemzőivel. 1. Táblázat Kezelés Apomixikus Károsodás önbe porzott kalász Kereszt-bepcrzású kalász ideje szer mennyi- mértéke Mag megjelenés Csíra megjelenés Mag megjelenés Csíra megjelenés sége kg/ha 1 ) 6. fokozat 0,28 0 normális normális nincs nincs U 0 normális normális nincs nincs 2,2 3 nincs nincs kékes-zöld, híg endosperma, enyhén zsugorodott normális 4,4 5 nincs nincs kékes-zöld, híg endosperma, enyhén zsugorodott nagy 7. fokozat 0,28 0 normális normális normális normális U 1 nincs nincs kékeszöld, híg endosperma, némi keményítő nagy 2,2 5 nincs nincs kékes-zöld, híg endosperma, zsugorodott nagy 4,4 7 nincs nincs nincs nincs 8. fokozat 0,28 nyomokban kékes zöld, zsugorodott normális híg 50% keményítő normális 1,1 3 nincs nincs kékes-zöld, zsugorodott nagy 2,2 5 nincs nincs kékeszöld, vizes, zsugorodott nagy 7
