191744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés digitális programozható fáziskésleltetés megvalósítására szolgáló "N" fázisú jelrendszer esetében

1 191.744 2 A találmány tárgya eljárás digitálisan programoz­ható fáziskésleltetés megvalósítására n fázisú szinkro­nizáló jelrendszer esetén, amely eljárás során az n fá­zisú szinkronizáló jelrendszer frekvenciájának egész számú többszörösét képezzük, valamint az n fázisú szinkronizáló jelrendszerrel az n fázisú szinkronizáló jelrendszerből képzett késleltetett jelrendszer fázis­helyzetét fázisonként külön-külön összehasonlítjuk. A találmány tárgya továbbá kapcsolási elrendezés di­gitálisan programozható fáziskésleltetés megvalósí­tására n fázisú szinkronizáló jelrendszer esetén, amely kapcsolási elrendezésben a szinkronizáló jelrendszer frekvenciájának egész számú többszörösét képező frekvenciasokszorozó, és fázisonként egy-egy KIZÁRÓ VAGY logikai kapcsolattal rendelkező, vagy élvezérlésű fázisdiszkriminátor van, továbbá a kap­csolási elrendezés szinkronizáló jelbemenetei egyrészt a frekvenciasokszorozó egy-egy bemenetére és a fázis­­diszkriminátorok egyik bemenetelre csatlakoznak, míg a fázisdiszkriminátorok másik bemenetei a késlel­tetett jelbe menetek. Az elektronika számos területén, de elsősorban a teljesítményelektronikai berendezések vezérlésének megvalósítása során gyakran felmerül az az igény, hogy többfázisú ún, szinkronizáló jelrendszerhez ké­pest meghatározott nagyságú fáziskésleltetéssel ren­delkező többfázisú késleltetett jelrendszert állítsanak elő olymódon, hogy a fáziskésleltetés nagysága elekt­ronikus úton befolyásolható legyen. Pl. egy háromfá­zisú tirisztoros egyenirányító esetén a szinkronizáló jelrendszer maga a háromfázisú hálózat, a késleltetett jelrendszert pedig a tirisztorok vezérléséhez szolgáló gyújtójelek alkotják. Ezeket az egyes gyújtóáram­körök képzik. Az egyenirányító kimenőfeszültségé­nek nagysága a létesített fáziskésleltetés függvényé­ben változtatható. A szinkronizáló jelrendszer frek­venciája ebben az esetben állandó, ezért a feladat viszonylag egyszerű eszközökkel is megvalósítható. Nehezebb megvalósítani a vezérelhető nagyságú fá­ziskésleltetést, ha a szinkronizáló jelrendszer frek­venciája széles tartományban változik, mint pl. az aszinkron motorok primer frekvenciájának változ­tatására szolgáló ún. áraminverterek vezérlése eseté­ben. A szinkronizáló jelrendszer ekkor az aszink­ron motor primer kapcsairól levett jelből képződik, melynek frekvenciája akár 1:100 arányban is változ­hat, a késleltetett jelrendszert pedig változatlanul a tirisztorok gyújtójelei alkotják. A két jelrendszer kö­zötti fáziskésleltetés nagyságától függ többek között az aszinkron motor nyomatéka. A fáziskésleltetés lé­tesítésére szolgáló eljárások közül ez utóbbi esetben csak azok jöhetnek számításba, amelyek a szinkroni­záló jelrendszer nagy frekvenciaváltozási sebességét (25 50 Hz/s) kis fázishibával képesek követni, ill. a fáziikésleltetés nagyságát befolyásoló vezérlő jel ugrásszerű változására gyorsan reagálnak. Általános célú felhasználásra az olyan fáziskéslel­­tető eljárás a legalkalmasabb, amelynél a fizikailag le­hetséges legrövidebb időn belül megállapítható a szinkronizáló jelrendszer frekvenciájának, ül. a szink­ronizáló és késleltetett jelrendszer között fennálló fá­ziskésleltetésnek a nagysága annak érdekében,hogy a kívánt fáziskésleltetés a lehető legkisebb holtidővel beállítható legyen. Ha pl. szimmetrikus n fázisú négy­szögjel rendszert tételezünk fel szinkronizáló jelként, • frekvencia. Ül. « fáziskésleltetés nagyságának meg­­állapításához legalább 2n«d periódusidő szükséges, és ezzel azonos nagyságú holtidőre kell számítani a fáziskésleltetés ugrásszerű megváltoztatására irá­nyuló parancs végrehajtása során is. Hagyományos analóg eszközökkel a fenti fizikai határok vagy nem, vagy csak nagy költségráfordítással közelíthetők meg. R&zben emiatt, részben pedig a mikroelektronika fejlődésével kialakult újabb köve­telmények miatt - mint pl. a fáziskésleltetés digi­tális vezérlési lehetőségének biztosítása - a digitá­lis eszközök alkalmazásával megvalósítható eljárások­ra irányult a figyelem. A technika jelenlegi állása szerint számos eljárás ismeretes a szinkronizáló jelrendszerhez képest digi­tálisan programozható nagyságú fáziskésleltetés elő­állítására digitális eszközök alkalmazásával is. Mint­hogy a feladat megoldása mindenképpen a periódusidő, ill. ahhoz képest meghatározott nagysá­­ságú késleltetési idő mérésére vezethető vissza, va­lamennyi digitális eljárás számlálási műveletekre épül, függetlenül attól,hogy a megvalósítás eszközei melyik generációhoz tartoznak, azaz a számlálás és jelfeldol­gozás valóságos .hardware” számlálóval, ill. logiká­val (diszkrét logikai áramkörök, LSI áramkörök stb.), avagy program segítségével, „software” útján (mikro­processzorok) történik. Az egyszerűbb áttekinthető­ség céljából a következőkben hardver eszközökre uta­ló ábrázolási formát alkalmazunk,azonban a bemuta­tott logikai összefüggések, és maga az eljárás szoftver útján is realizálható. Változó frekvenciájú szinkronizáló jelhez képest programozható nagyságú fáziskésleltetéssel rendel­kező késleltetett jel előállításának egyik ismert eljárá­sát az 1. és 2. ábra szemlélteti. Az Sí szinkronizáló jel fs frekvenciáját az M frek­venciasokszorozó kfs frekvenciájú P impulzussorrá alakítja. A PFO jelű programozható osztásviszonyú frekvenciaosztó C bemenetét ezek az impulzusok táp­lálják a K kapu által engedélyezett időtartamon át. A PFO programozható osztásviszonyú frekvencia­osztót pl. egy párhuzamos bemenettel rendelkező hátra számláló is alkothatja, amely minden egyes al­kalommal, amikor a számláló tartalma nullává válik, beíródik a Z* alapjel, mint indulási szám. A beírással egyidőben az F fnp-flop R törlő bemenetére törlő hatású jel érkezik, annak Q kimenetén ezért megválto­zik a K kapu nyitvatartását engedélyező állapot. A PFO programozható osztásviszonyú frekvenda­­osztó tartalma mindaddig változatlan marad, amíg az Sí szinkronizáló jel következő impulzusa az F flip-flopot az S beíró bemeneten újból nem aktivi­zálja. Az M frekvenciasokszorozó belső felépítése a kés­leltetési eljárásra nincs kihatással, és e célra számos lehetőség kínálkozik. Ha nagy frekvendaváltozási sebességre kell számítani, akkor csak azok a megol­dások alkalmazhatók, amelyek egyik periódusról a másikra követni képesek az S, szinkronizáló jel frekvendaváltozását. Az 1. és 2. ábra alapján bemutatott eljárásnál a frekvenciasokszorozó szerepe az,hogy a szinkronizáló jel T» periódusidejének megfelelő 2n szögtartományt felossza k 2ir/k nagyságú szögegységre. Ez határozza meg a \p$D fáziskésleltetés felbontóképességét, ugyanis ^îrZ*/k. A PFO programozható osz­tás viszony ti frekvendaosztó Z* alapjel oiztásviszonya által tehát a létesítendő fáziskésleltetés nagysága digi­tálisan, kódolt formában beáüítható. Ezért Zr alap-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom