191737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új immunmodulátor hatású hisztidin-peptidek előállítására
1 191.737 2 ken egyaránt mérhető az általunk vizsgált csökkent funkciójú sejteken (SLE, Hodgkinkór, 1 és 2. táblázat) In vivo kísérletekben megvizsgáltuk a peptidek 5 hatását a humorális és celluláris immunválaszra birka vörösvérsejttel immunizált B6D2F,/H Riop nőstény egereken (20 25 g). A kísérletek kivitelezése megegyezik a korábban publikált módszerrel (D Gaál és társai, J. Biol. Resp. Modifiers 3 174 1984). A B limfociták antigénnel szembeni ellenanyag termelését a plakk-formáló sejtek mennyiségi meghatározása alapján követtük a T-sejtek rozetta képzésének mennyisége utalt a sejtközvetített immunválasz stimulánsára. A kísérletekben a vizsgált származékokat a birka vörösvérsejttel együtt adtuk az állatoknak. -j g Mindkét kísérletsorozatban néhány példát mutatunk be a 3. és 4. táblázatokban a levamisol is szerepel, mint összehasonlítási alap. Megállapítható hogy az aktív peptidek esetében a levamisollal azonos mértékű hatás általában kisebb mg/kg dózisszinten érhető el. Moláris mennyiségekre számolva általában 2—3-szor 20 kisebb mennyiség kell a peptidekből, mint levamisolból, azonos stimuláló hatás eléréséhez A rozettaképző sejtek száma elsősorban a form'll metionilpeptidek esetében emelkedett jelentősen, mégpedig a levamisollal elérhető stimulálást szignifikánsan meghaladó mértékben 25 Vizsgáltuk lépsejtekben a peptidek hatását ciklikus AMP szint változására A For-Met His-Phe OMe származék esetében például a levamisolhoz hasonlóan a cAMP szintet csökkentő hatást lehetett kimutatni. Az előző in vivo kísérletekhez hasonlóan itt is kisebb moláris mennyiségű peptid váltott ki a levamisollal azonos mértékű hatást. A mellékelt 5. táblázat a lépsejtekben észlelt cAMP szint változását az idő függvényében mutatja be egy példán levamisol összehasonlítási alaphoz viszonyítva. Az általunk végzett in vivo állatkísérletekben a vizsgált peptidek a legnagyobb dózisban tehát a hatékony dózisnál általában magasabb szinten sem mutattak semmilyen toxikus mellékhatást A találmány szerinti eljárás főbb előnyei a következők a) Az eljárással előállított új immunmodulátor peptidek hatása összetettebb mint több ismert immunmodulátoré például a szabadalom oltalmi körébe tartozó For-Met-His -Phe-OMe tripeptid-származék szignifikáns kemotaktikus ingeranyag, ugyanakkor stimulálja a humorális és celluláris immunválaszt is. b) A C-terminális dipeptid, illetve annak hísztidinen védett variánsa mind a tri- mind a tetrapeptidek előállításának kölös intermedierje. c) A Q-X általános képletű amino-csoportján Boc- vagy For-csoportot tartalmazó, a kemotaktikus ingerhatás ilietve kemotaktikus stimuláló hatás szempontjából fontos komponens kapcsolása utoisó lépésként történik. d) A biológiai hatás irány és mértéke nemcsak -az-X, Y aminosavak, hanem a Q illetve R csoportok variálásával is változtatható. 1. táblázat Hisztidin-peptidek kemotaktikus hatásának vizsgálata monocitákon Anyag Dózis Egészséges egyének x ± SE (fiml p SLE-s betegek x ± SE (pm) p Hodgin-kóros betegek x ± SE (pm) p random migráció-32,9 + 1,15 40,8 ± 0,96 38,2 ± 1,98 kemotaxis kontroll (ZAS) — 53,6 ±3,5 <0,001 66,2 ± 2,46 <0,001 58,5 ± 1,34 <0,001 levamisol ■ 20pgíml 8,3-ICT8 mól/ml 28,6 ±2,27 N. s. 43,6 ± 1,86 N.s. 36,0 ± 1,52 N. s. For-Met-His-Phe-OMe 20pg/ml 3,9-1 CT8 mól/ml 50,4 ± 1,63 <0,001 53,6 ± 1,96 < 0,001 53,2 ± 1,53 <0,001 For-Nle-His-Phe-OMe 20pg/ml 3,9-ICT8 mól/ml 47,0 ± 0,95 < 0,001 44,0 ± 2,43 N. o. 43,4+ 1,191 N.s. Nle-His-Phe 20pg/ml 4,0-1Cr8 mól/ml 39,2 ± 1,39 <0,001 52,6 + 1,54 < 0,001 35,5 ± 1,96 N. s. x: monociták által megtett út, duplikátumban végzett vizsgálat 5-5 mérésének átlaga p: szignifikancia a random migrációhoz viszonyítva N. s.: nem szignifikáns ZAS: zimozánnal aktivált szérum SLE: systemas lupus erythematosus
