191732. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás erősítők bekapcsolási túlvezérlődésének megszüntetésére

1 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés nagyfrek­venciás erősítők bekapcsolási túlvezérlődésének meg­szüntetésére, mely kapcsolási elrendezésben meghajtó fokozat végerősítő fokozatra csatlakozik. A nagyfrekvenciás teljesítményerősítőknél, külö­nösen a frekvenciamodulációs műsorszóró adóberen­dezések csöves végfokozatainál foglalkozni kell a be­kapcsoláskor keletkező tranziesek megfelelő csillapí­tásával különben az igen nagy értékű adócsövek élettar­tama jelentősen csökkenhet. Ezen túlmenően gon­doskodni kell a folyamatos üzem során vagy méréskor fellépő túláram elleni védelemről is, melynek a be­kapcsolási rövid idejű túláram esetén nem szbad üzembe lépnie, ugyanakkor eigen dően gyorsnak kell lennie. Ezen erősítők a jó hatásfok érdekében álta­lában "B" vagy "C" osztályúak, és határoló jellegűek, melyet a vezérlőrács tápegység belső ellenállása olyan módon biztosít, hogy a rácsáram megjelenésekor a tápfeszültség a cső lezárása irányában elmozdul. Természetesen ehhez időre van szükség, melyet a táp­egység belső ellenállása és a kimenetén levő szűrő­kondenzátor határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a nagy­­frekvenciás meghajtó jel rákapcsolásakor - mindaddig amíg az állandósult munkapont be nem áll — a cső túl van vezérelve, adott esetben a névleges érték több­szörösére. Ha a szűrőkondenzátor megfelelően van méretezve, ez a túlvezérlésnem okoz azonnali meghi­básodást, de jelentősen csökkenti a cső élettartamát, és mivel a korszerű adóberendezések csupán ezt az egyetlen csövet tartalmazzák, a többi aktív elem igen nagy megbízhatóságú félvezető, a teljes berendezés megbízhatóságát is. A gyártók ezért megoldásokat dolgoztak ki a bekapcsolási túlvezérlés megszünteté­sére. Ilyen megoldást ismertet pl. a Standard Elektrik Lorenz AG német cég a ' Neuer VKW-FM-Rnnd­­funksender der SEL" című cikkben (Elektrisches Nachrichtenwesen Band46.Nr. 2 1971. 115-122 old). Ennél a megoldásnál a bekapcsolás csökkentett segéd­rács feszültséggel történik, és csak a második lépés­ben, miután a kimeneti teljesítmény 40%-a megje­lent, kerül sor a teljes bekapcsolásra. Ez a megoldás amellett, hogy bonyolultabb tápegységet, járulékos nagyáramú illetve nagy feszültségű kapcsolóelemeket igényel, lassítja is a berendezés bekapcsolását. Ez kü­lönösen abban az esetben jelentős, amikor pl. gyors tartalékra való átállásra van szükség. A találmány elé célul tűztük ki olyan egyszerű és ezáltal üzembiztos kapcsolási elrendezés kialakítását, mellyel a fenti hátrányok teljes mértékben kiküszö­bölhetők. A kitűzött célt a találmány szerinti kapcso­lási elrendezéssel értük el, mely azon a felismerésen alapul, hogy egyrészt amennyiben egy automatikus vagy félautomatikus iécseló'feszültség előállítású e­­lektroncsöves nagyfrekvenciás teljesítményerősítőt, rácskomplexumának időállandójánál lasúbb felfutású megjiaj tójellel vezéreljük, az elektroncső áramaiban nem lép fel túllövés, másrészt egy ilyen meghajtó jel igen egyszerű áramkörrel előállítható. A találmány tárgya tehát kapcsolási elrendezés nagyfrekvenciás erősítő bekapcsolási túlvezériésének megszüntetésére, mely kapcsolási elrendezésben meg­hajtó fokozat végerősítő fokozatra csatlakozik. A találmány szerint a meghajtó fokozat tápfeszült ség bemenetére csatlakozó feszültségszabályozó egy­ség második bemenetére első dióda an ód ja kapcsoló­dik. Az első dióda katódja második dióda anódjával és kondenzátor egyik kapcsával van összekötve. A 2 2 kondenzátor második kapcsa feszültségforrás kime­netére kapcsolódik. A második dióda katódja a fe­szültségszabályozó egység kimenetére van kapcsolva. A feszültségszabályozó egységet célszerűen tran­zisztorral lehet kialakítani, a tranzisztor kollektora a feszültségszabályozó egység első bemenete, a tran­zisztor bázisa a feszültségszabályozó egység második bemenete, a tranzisztor emittere a feszültségszabályo­­zó egység kimenete. A feszültségszabályozó egység két tranzisztor segítségével is kialakítható olymódon, hogy az első tranzisztor emittere a feszültségszabályozó egység első bemenete, az első tranzisztor bázisa és a második tranzisztor kollektora össze van kötve. A második tranzisztor bázisa a feszültségszabályozó egység máso­dik bemenete, az első tranzisztor kollektora és a má­sodik tranzisztor emittere össze van kötve, és a fe­szül tségszabályozó egység kimenetét képezi. A találmány egy előnyös kiviteli alakját az alábbi kiviteli példán a mellékelt ábrák segítségével ismertet­jük részletesebben, ahol az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy lehetséges kiviteli alakját mutatja, a 2. ábra a feszültségszabályozó egység egy gyakor­lati megvalósítása, a 3. ábrán a feszültségszaábályozó egység egy másik gyakorlati megvalósítása látható, a 4. ábra a feszültségszabályozó kimeneti feszültsé­gének időbeli lefutását mutatja. Az 1. ábrán az 1 meghajtó fokozat kimeneti jele a 2 végerősítő fokozat bemenetére kerül. Az 1 meghaj­tó fokozat tápfeszültségét a 3 tápegység szolgáltatja, melynek kimeneti feszültsége a 4 feszültségszabályo­zó egység 41 első bemenetén és 42 kimenetén keresz­tül jut az 1 meghajtó fokozat tápfeszültség bemeneté­re. A 4 feszültségszabályozó egység 42 második beme­netére, melyre a vezérlő jelet is lehet vezetni, az 5 első diódán keresztül a 7 kondenzátor egyik kapcsa van kapcsolva, melynek másik kapcsa a 8 feszültség­forrásra csatlakozik. A 8 feszültségforrás másik kive­zetése fölre van kötve. Az 5 első diódakatódjaésa4 feszültségszabályozó egység 43 kimenete közé van kapcsolva a 6 második dióda. A fent leírt találmány szerinti áramkör működése a következő: Az 1 meghajtó fokozat kimeneti jelének nagysága függ a rákapcsolt tápfeszültség értékétől, azaz kisebb tápfeszültség esetén a kimenőjel is kisebb. Alaphely­zetben a 4 feszültségszabályozó egység 42 második bemenetére nem érkezik vezérlőjel, ezért jóllehet a 41 első bemenetén jelen van a 3 tápegység által létre­hozott tápfeszültség, a 43 kimenetén nincsen feszült­ség, így az 1 meghajtó fokozat nem kap tápfeszült­séget. Ekkor a 7 kondenzátor is Id van sülve (tételez­zük fel, hogy a 8 feszültségforrás 0 feszültséget ad, ez a működést nem befolyásolja). Bekapcsoláskor a 42 bemenetre érkező vezérlő jel, mely valamilyen vé­ges belső ellenállású fonásból származik, az 5 első diódán keresztül tölteni kezdi a 7 kondenzátort, így annak feszültsége a kapacitásának és a 8 feszültség­­forrás belső ellenállásának megfelelő időállandóval emelkedik. Ezt a növekedő feszültséget erősít a 4 feszültségszabályozó egység, ilymódon annak 43 ki­menetén is növekvő feszültség jelenik meg. A 6 máso­dik dióda ekkor zárva van, mivel a 43 kimenetén lévő feszültség nem negatívabb a 7 kondenzátor feszült­ségénél. Az így előállított - beállítható időállandó­val növekvő feszülség hatására az 1 meghajtó fokozat 191.732 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom