191723. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés jelsorozatból kapujellel kiválasztott jelek leolvasási pontosságának javítására áramlásmérők vizsgálatához

1 2 A találmány tárgya kapcsolási elrendezés periodi­kus jelsorozatból kapujellel kiválasztott jelek leolva­sási pontosságának javítására, térfogatos mérőberen­dezéssel vizsgált áramlásmérők vizsgálatához és a mérési adatok számítógépes feldolgozásához. Az ásványolajiparban és s vegyiparban egyre szé­lesebb köTben alkalmaznak frekvenciakimenetű áram­lásmérőket: mérőturbinát, örvénymérőt, frekvencia­adóval kiegészített Hagyományt» áramlásmérőket. Ezeket gyártás vagy javítás után, valamint időszakon­ként ismételten ellenőrizni, ill. kalibrálni kell a tér­fogategységünkén ti jelszám meghatározására. A méréstechnikai gyakorlatban már kialakult né­hány mérési módszer a frekvenciakimenetű áramlás­mérők mérésére. A legelterjedtebb esetében a vizsgá­landó áramlásmérőket golyódugattyús vizsgáló beren­dezéssel (prower loop) kapcsolják sorba. A mérés kezdetét és végét egyegy kapcsoló érintkezőinek zárása képezi. Ismerve« két kapcsoló közötti mérő­térfogatot, az áramlásmérő kimenőjeleinek számából kiszámítható az áramlásmérő térfogategységen­kénti jelszáma, valamint az időtartam ismeretében a térfogatáram átlagértéke (VEGYÉPSZER: Prover elektronika gépkönyv, kézirat). Ismert további módszer az áramlásmérők mérése alulról töltődő 200 literes mérőedénnyel, amelyben két szonda közötti edény térfogat ismert. Az alsó szonda indítja el, és a felső szonda állítja le a mérést, miközben az áramlásmérőből érkező jeleket és az időjeleket számlálják (OMH: ötcsatomás számláló műszerkönyve, kézirat). A vizsgálandó áramlásmérőhöz úgy kell megválasz­tani a vizsgáló berendezést, hogy a kapott jelek száma lehető nagy legyen, mert ezáltal a ±1 jel kvantálási hiba elhanyagolható. Az áramlásmérők növekvő névleges térfogatárama és javuló specifikációja miatt csak egyre nagyobb tér­fogatokkal lehet a mérés relatív leolvasási hibáját kellően alacsony értéken tartani. Nagy térfogatú etalon használata egyre nehezeb­ben megoldható gépészeti feladatokat vet fel. Nagy­tömegű közegnek nagy és elegendően szilárd etalon­ban való mozgatása olymódon,hogy a méréstechnikai feltételek - buborékmentesség, hordalékmentesség, azonos termodinamikai jellemzők stb. — kifogásta­lanok legyenek, a méretek növelésével fokozódó költ­séggel jár. A méréstechnikai feladattal kapcsolatban felmerül a hordozhatóság igénye is, ami bizonyos mé­reteken felül már nem elégíthető ki. A feladatot törtjelszámlálással lehet jobban meg­oldhatóvá tenni. Ha ugyanis a vizsgálandó áramlás­mérőből érkező jelek bizonytalansága ±1 jelről ±0,1 jelre csökken, akkor azonos relativ leolvasási hiba eléréshez egy nagyságrenddel kisebb etanoltérfo­­gatra van szükség (BROOKS Compact Prover gép­könyv, 1983.). A gyakorlatban több, általában két sorbakapcsólt áramlásmérőt vizsgálnak egyszerre, és mindkettő ki­menő jeleinek tört értékeit is meghatározzák. Ehhez a hagyományos módszerrel öt impulzusszámlálóra és kiegészítő elektronikus áramkörre van szükség. A ka­pott értékeket számítógépbe táplálva meghatározha­tók a törtjei értékek, és az áramlásmérő értékeléséhez szükséges egyéb jellemzők, mint frekvenciák, térfo­gat ár am. Áramlásmérő-vizsgáló berendezések dinamikus ősz­­izehasonlitására két sorbakapcsolt áramlásmérőt hasz­nálnak (Mattingly-módszer), és ezekkel, mint hor­dozható etalonnal mérik a berendezéseket. Ennél az eljárásnál is célszerű a törtimpulzusokat számlálni. A vizsgáló berendezések kvázistatikus vizsgálatá­hoz etalon mérőedényt, segédturbinákat, átváltó­csövet és lassú közegáramlást alkalmaznak. A mérés kezdetén és végén, a berendezés (prover) kapcsolása és az átváltás közötti idő alatt számlálják a turbinák által adott jeleket, és ezek különbségével korrigálják az etalon mérőedényről leolvasott térfogatot. A vizsgáló berendezések dinamikus vizsgálatát át­váltócsővel végzik, amely az átváltási út 10%-ának és 90%-ának megtételét Is jelzi; ez mérőturbinánként további két törtjelszám meghatározását teszi szüksé­gessé. A vizsgáló berendezések dinamikus térfogatellen­őrzése terepen olymódon történik, hogy egy ismert télfogatú etalon berendezést (prover) a vizsgálandó berendezés mellé telepítenek és sorbakapcsolják eze­ket egy vagy két mérőturbinával. A közeg folyamatos áramlása mellett két kapujel alapján két-két törtjel­szám adódik, amelek hányadosa megegyezik a beren­dezések térfogatának hányadosával. A frekvenciakimenetű áramlásmérők vizsgálatá­nak további elterjedt módja, hogy az ismert jelleg­­görbéjű etalon turbinákon átvezetett mérőközeget a vizsgálandó áramlásmérőn is átvezetjük. Mindegyik etalon turbináról és a vizsgált áramlásmérőről ele­gendően nagy mennyiségű jelet kapva, kiszámítható a vizsgált áramlásmérő térfogategységenként! jelszá­ma. Az ismert módszereket a felhasználó egyéb kíván­ságaival kiegészítve, számlálókkal, számítógéppel és ennek perifériáival lehet megvalósítani. Az ilyen be­rendezések azonban költségesek, bonyolultak és ter­jedelmesek; terepen való alkalmazásuk nagy nehézsé­gekbe ütközik. A feladatok ismeretében megvizsgál­tuk az ezekhez szükséges elektronikus berendezések közös vonásait és tipizálási lehetőségeti. Megállapí­tottuk, hogy a felmerülő feladatok hagyományos elektronikus berendezésekkel megvalósíthatók ugyan, de olyan nagy terjedelmű és fogyasztású berendezé­sek adódnának, amelyeket gyakorlatilag nem érdemes megvalósítani. Találmányunk célja a jelszámlálás és főként az áramlásmérők vizsgálata során fellépő egyéb feladatok egyszerű és gyors megoldására, valamint a mérési adatok mikroszámítógépes feldolgozására alkalmas kapcsolási elrendezések kidolgozása. Találmányunk azon a felismerésen alapszik,hogy a kapujellel kiválasztott időtartam alatti jelek számának meghatározására olyan kapcsolási elrendezés alkalmas, amelynek frekvencia bemenetei jelbemeneti fokoza­ton át, főidő kapujel bemeneti időjelbemeneti áram­körön és multiplexereken át, valamint időtartam ka­pujel bemenetei, négyszögjel feldolgozó áramkörök számlálókat tartalmazó billenő és kapuzó áramkörei­hez csatlakoznak. A mérőszondák jeleinek feldolgozá­sára erősítőből, in vártérből és billenőkörből álló be­meneti áramkör szolgál. A mérési adatokat mikro­számítógép perifériáihoz csatlakoztatva, a szükséges számítások eredményei kijelzőkön, ill. nyomtatón előállithatók. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lényege, hogy a különböző frekvenciájú négyszögjel sorozato­kat gerjesztő négyszögjelforrásai jelbemeneti fokozat­hoz, főidő kapujeleket gerjesztő kapujelforrásai idő-191.723 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom