191700. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés távfűtő rendszerek hőtárolóképességére alapozott energiatakarékos üzemvitel hatásfokának növelésére
1 191.700 2 gető szivattyúihoz kiegészítő kapcsolókat rendeltünk,« 4. ábra a találmány szerinti üzemi eljárás és annak megvalósítására szolgáló kapcsolási elrendezés egyik lehetséges kiviteli alakját szemlélteti, az 5. ábra ugyancsak a találmány szerinti üzemeljárás és annak megvalósítására szolgáló további példakénti kiviteli alakját szemlélteti. Mint eniítettük, az 1. ábra az országos villamoselosztó rendszere knak a nap 24 órájára bontott teljesítmény kibocsátását szemlélteti. A vízszintes tengelyen egy statisztikailag vett átlagnapnak 0-24 óráját ábrázoltuk, a függőleges tengelyen MW egységben ábrázoltuk az országos villamoselosztó hálózat teljesítmény kibocsátását. Az 1. ábrából fontos következtetésként vonható le, hogy a villamos teljesítmény csúcsa 17-21 óra közötti időszakban jelentkezik. A 2. ábrán folytonos vonallal szemléltetjük a 184 751 számú magyar szabadalom szerinti átlagnapnak megfelelő forróvíz kibocátási diagramot, összevetve az 1. és 2. ábrákon látható diagramokat, megfigyelhető, hogy a hőerőművek áramfejlesztése során keletkező fáradtgőz maximális mennyisége ugyancsak a 17-21 óra közötti időszakban áll rendelkezésre, és ezen időszakban termelik a maximális mennyiségű melegvizet a fogyasztók részére. A 2. ábrán szaggatott vonallal jelöltük jelen találmányunk szerinti eljárás melegvíz kibocsátásának eltéréséta 184 751 számú szabadalom szerinti melegvíz kobocsátási diagramhoz képest. Amint a 2. ábrán látható, a példaképpen vett esetben 21 órakor, azaz a csúcsterhelés befejezése után válik lehetővé 5 primerköri cirkulációs szivattyú teljes leállítása, miáltal a jól szigetelt külső primer fomóvízvezetéken át a lakóépületek hőközpontjainak irányába melegvíz nem áramlik tovább. A 3. ábra ismerteti az erőművek és a lakóépületek önmagában ismert kapcsolási elrendezését. Az erőmű 1 kazánja a termelt gőzt a 2 gőzturbinához továbbítja, amely a 3 áramfejlesztő generátort hajtja, A 2 gőzturbina fáradtgőze. a 4 hőcserélőn át jut vissza az 1 kazánba. A 4 hőcserélő szekunderköre képezi a lakóépületek primer körét. Ebben a primer körben, amint a 3. ábra szemlélteti, helyezkedik el az 5 cirkulációs szivattyú, valamint a lakóépületek 6a és 6b szelepei közötti szakaszon a 7, 8 és 9 hőcserélőknek a primer vizet átvezető része. A 12 melegvíztároló kimenete egyrészt a 14 használati melegvíz fogyasztóhoz, másrészt pedig a 15 kapcsolószerkezettel társított 11 melegvízkor keringető (recirkulációs) szivattyún, a 9, majd a 7 hőcserélő szekunder körein át van visszavezetve a 12 melegvíztároló bemenetéhez. A 4. ábrán ábrázolt kapcsolási elrendezés kiviteli alakja a fogyasztói hőközpontban, azaz a lakóépületben levő kapcsolási elrendezés szempontjából abban tér el a 3. ábrán ábrázolt kapcsolási elrendezéstől, hogy a primerköri hőbetáplálás körében, azaz a lakóépület primer vízáramkörben a 6a és 6b szelepek közvetlenül is össze vannak egymással kötve, és hogy ezen közös összekötő vezeték és a 7 hőcserélő primerköre között egy 23 kapcsolóval ellátott, 17 szivattyú van beiktatva. A 4. ábrán további találmány szerinti megoldást képez az, hogy a 12 melegvíztárolóban egy 18 kapcsoló szerkezettel társított ^villamos fűtőtestet helyeztünk el. Az 5. ábrán látható találmány szerinti kapcsolási elrendezés további kiviteli alakja a 3. ábrán ábrázolt kapcsolási elrendezéshez képest az alábbi eltéréseket mutatja: A 12 melegvíztárolóban a 4. ábra kapcsán már bemutatott 18 kapcsolószerkezettel társított 19 villamos fűtőtestet helyeztünk el. A használati melegvízkörben a 11 keringető (recirkulációs) szivattyú nyomóoldalát vagy a 22 hőcserélő primer és a 7 hőcserélő szekunder körén át, vagy pedig a 9 és 7 hőcserélők szekunder oldalán keresztül csatlakoztatjuk a 12 melegvíztároló bemenetéhez a 21 háromjáratú szelep segítségével. A 22 hőcserélő szekunderoldali egyik kivezetése a 13 radiátor és a 8 hőcserélő szelőin(híroldalának csatlakozási pontjába, másik kivezetése pedig a 10 keringető szivattyú és a 8 hőcserélő közé iktatott 20 háromjáratú szeleppel van összekötve. A találmány szerinti üzemeljárás lehetséges foganatosítási módját a 3—5. ábrák alapján az alábbiakban ismertetjük: Ha az éjszaka meghatározott időszakaszában a fűtést teljesen szüneteltetni lehetett, akkor - az ismert megoldás szerint - a 12 melegvíztárolóban tárolt hőt a melegvízigények kiegjégítésére fordították. Ezt úgy érték el, hogy a 3. ábrán látható 5 primerköri keringető szivattyú elállításával megszüntették a primerköri keringetését, ezzel egyidejűleg a 10 és 11 keringető szivattyúkat a 16, illetőleg 15 kapcsolószerkézetekkel leállították, minek hatására mind a szekunderoldali fűtési körben, mind a használati melegvíz körben az áramlás megszűnt. Az éjszakai órákban ilyen módon a 12 melegvíztároló a betáplált hideg víznek a 9 és 7 hőcserélők szekunder körén keresztül a 12 melegvíztárolóba való bevezetése folytán megfelelő nyomáson biztosította a 14 használati melegvízfogyasztók részére a melegvíz szolgáltatást. Amennyiben az 5 primerköri keringető szivattyú leállításává! megszüntetett primerköri forróvízbetáplálás esetében is bizonyos mértékű csökkentett fűtés biztosítása az igény, akkor a 12 melegvíztároló hőjének egy részét a találmány szerint a 8 hőcserélőn át átadhatjuk a 13 radiátor által lesugárzott hő egy részének pótlására (4. ábra). Az 5 primerköri keringető szivattyú lezárás után a lakóépületben a 6a és 6b szelepeket lezárjuk. A 6a, 6b szelepek a 9, 8 és 7 hőcserélők primerköre, valamint ezen körbe beiktatott 17 szivattyúnak a 23 kapcsolóval való bekapcsolása útján olyan belső cirkulációs kört valósítunk meg, amely lehetővé teszi, hogy a 12 melegvíztárolóban tárolt hő egy része a 7 és 9 hőcserélőkön keresztül jusson be ebben a cikulációs körbe, majd ez a hő a 8 hőcserélőn át hasznosítható a 13 radiátorok szekunder fűtési körében a 13 radiátorok által lesugárzott hő egy részének pótlására. All, 10 és 17 szivattyúknak be- és kikapcsolást ezen szivattyúkhoz társított 15, 16, illetőleg 23 kapcsolószerkezetek biztosítják. Ezeket a kapcsolószerkezeteket kéziszabályozással, adott esetben kapcsolóórákkal, azonban a legcélszerűbben a primerköri vízáramlást érzékelő berendezés, például a vízáramban levő lapátkerékkel, és ennek tengelyével működtetett érzékelő szervvel kialakított relés szervomechanizrrussal kapcsoljuk. A vízáramlást érzékelő berendezés például olymódon is kialakítható, hogy a lapátkerék tengelye dinamót hajt, amely a vízáramlás esetén lerontja a vele ellentétesen kapcsolt egyenáramú telep feszültségét. Az áraniás megszűnése esetén a telep feszültsége válik hatékonnyá, és ez a feszültség relét kapcsol, amely relé működteti a lakóépület szivattyúinak és szelepeinek működtetőszerveit. A 4. ábra kapcsán ismertetett eljárás feltételezi, hogy a fűtési körben 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
