191649. lajstromszámú szabadalom • Erdészeti közelítőgép
191 649 A találmány tárgya erdészeti közelítőgép. amely mezőgazdasági univerzális traktor és kötéldobos csörlőszerkczet kombinációjából áll. Erdészeti közelítőgépeknek jelenleg két főcsoportja ismeretes. Egyik csoportba sorolhatók kifejezetten az adott felhasználási terület igényeinek megfelelően kifejlesztett, túlnyomórészt törzskormányzott, nagy stabilitású, farszerelésű célgépek, amelyek azonban rendkívül költségesek és megfelelő kihasználásuk csak nagykiterjedésű, meghatározott üzemnagyságot meghaladó erdőgazdaságokban biztosítható. A másik jellemző csoportba a mezőgazdasági univerzális traktorokkal kombinált csörlőszerkezetes erdészeti közelítőgépek tartoznak, amelyek egyik változataként főként a traktor hidraulikus függesztőszerkezetére csatlakoztatható, cserélhető adapterként kialakított szerkezeti megoldások, míg másik változatként a traktorra állandó jelleggel felszerelt csörlőszerkezetes közelítőgép-kialakítások váltak ismertté és terjedtek el. Találmányunk tárgyát ez utóbbi típusú erdészeti közelítőgépek képezik, aholis az ismert megoldások rendre közös jellemzője, hogy a csörlőszerkezet a traktor hátulján van felszerelve. Ilymódon ugyan a csörlőszerkezet hajtása a traktor teljesítményleadó tengelyéről egyszerű eszközökkel biztosítható, és a vezérlő működtetés mechanikus, pneumatikus vagy hidraulikus úton egyaránt jól megoldható. Több ismert megoldásnál vezérlő rádióirányítást is alkalmaznak. Az összes ilyen ismert tárgyi erdészeti közelítőgép közös hátránya és hiányossága ugyanakkor, hogy a viszonylag egyszerű hajtáslánc megvalósítása érdekében hátúira felszerelt csörlőszerkezet jelentős mértékben rontja az alapgép — erdészeti célokra egyébként is kedvezőtlen — hosszstabilitását. Ennek következtében menetben — vonszolási üzemmódban — a gép terhelhetősége jelentősen csökken. A találmány célja az elérhető legnagyobb értékre megnövelt terhelhetőségű tárgyi erdészeti közelítőgépek kialakítása. A terhelhetőséget ismert módon a megengedett tengelyterhelés, a konstrukciós tömeg és tömegeloszlás határolja be. A tömegeloszlás befolyásolásával, a tengelyterhelések aránya optimalizálható és így a kormányozhatóság biztosítható. Az érvényes előírások szerint ugyanis a kormányozhatóság érdekében biztosítani kell, hogy a mellső tengelyterhelés meghaladja az összes tengelyterhelés 20%-át. Felismerésünk szerint ez az ismert, a konstrukciós tömeget előnytelenül befolyásoló pótsúlyozás helyett a tömeg növelése nélkül, pusztán konstrukciós eszközökkel egyéb járulékos előnyös hatások egyidejű elérése mellett biztosítható, amennyiben találmányunk szerint a csörlőszerkezetet a traktor elejére szereljük fel, és a csörlődobtól a kötelet a traktor alatt, megfelelő kötélterelő szerkezeti elemek útján, jelentős kötélbevezetési hossz biztosításával hátrafelé vezetjük ki. Előnyösnek bizonyult, ha kötélterelő szerkezeti elemekként a traktor alatt az utóbbi hossztengelyében vagy azzal párhuzamosan elrendezett kötélterelő vályút, valamint a traktor hátsó részén elrendezett legalább két kötélterelő korongot alkalmazunk. A találmány szerinti erdészeti közelítőgépnek kötélkivezetési irányban sorrendben utolsó kötélterelő elemként célszerűen önbeálló módon ágyazott tengelyű kötélterelő korongja lehet. Célszerűnek bizonyultak a találmány szerinti erdészeti közelítőgép hidrosztatikus hajtású csörlőszerke-2 zettel ellátott kiviteli alakjai. Ezek egyik előnyös változatát képezik az olyan kialakítások, amelyeknek lassújárású, nagynyomatékú axiál- vagy radiáldugattyús hidrcmotoros hidrosztatikus hajtással ellátott olyan csörlőszerkezete van, ahol a helytálló tengelyű forgóházas Ilidre motor háza közvetlenül csörlődobként lehet kiképezve. E célra jól beváltak például a CARRON gyártmányú a> iáldugattyús és a S1SU rendszerű radiáldugattyús motorváltozatok. Mindkét megoldásnál a dugattyúk görbepályákra hatnak, így fordulatonként több Iöketet tesznek meg. Az olajnyomás lekapcsolásával, esetleg a résolajvezetéken át a házra adott alacsonynyomású olajjal (0,5—1,5 bar) elérhető, hogy a dugattyúk eltávolodjanak a görbepályáktól, és így szabadonfutó üzemmód jöjjön létre. Ilyenkor a kötél ellenállás nélkül lefejthető. A teher hosszidejű megtartásához mechanikus kilincsszerkezet beiktatása célszerű. A hidraulikus tápegységet a traktor teljesítményleadó tengelyéről (TLT) lehet meghajtani. A vezérlést célszerű pl. 12 V-os mágnesszelepekkel kialakítani, mert így az esetleges rádiótávirányítás is viszonylag egyszerűen megoldható. Egy másik hidromotoros megoldáscsoportnál középnyomású, lassújárású hidrosztatikus hajtást alkalmazhatunk, ahol a hidromotor és a csörlődob közé lassító áttételű (2,5—3,5 módosítású) fordulatszámcsökkentő mechanikus hajtómű is be van iktatva. Ez utóbbi megvalósítható pl. görgőslánccal vagy egyszerű egyfokozatú hajtóművel. A könnyű kötéllefejthetőség érdekében a kihajtótengely és a csörlődob közé mechanikus tengelykapcsolót szükséges beépíteni, és ennél a változatnál olcsó fogaskerekes szivattyú is alkalmazható. Különösen meghatározott traktortípusokhoz, továbbá csak meghatározott sorozatnagyság felett célszerűnek bizonyultak a találmány szerinti erdészeti közelítőgép olyan kiviteli alakjai, amelyeknek a traktor teljesítményleadó tengelyéről (TLT) lassító áttételű mechanikus hajtómű közbeiktatásával meghajtott csörlőszerkezete van. A mechanikus hajtómű célszerűen fordulatszámcsökkentő csigahajtást, és előnyösen az utóbbi behajtóo'dalán elrendezett, mechanikus szabadonfutóval is ellátott tengelykapcsolót is tartalmaz. A találmány szerinti erdészeti közelítőgépek fő előnye, hogy megszűnik a csörlő okozta destabilizáló nyomaték, a teherfelfüggesztés pontja kb. a csörlő mélységi kiterjedésének megfelelő mértékben közelebb kerül a traktorhoz, és így csökken a teher okozta destabilizáló nyomaték is. Az elöl felszerelt csörlő viszont járulékos stabilizáló nyomatékot ébreszt, ezért nincs szükség pótsiáyozásra és csökken a konstrukciós tömeg. A találmány lényegét az alábbiakban kiviteli példák kapcsán a csatolt rajzra lúvatkozással ismertetjük részletesebben, ahol az 1. ábra egy példaképpeni találmány szerinti erdészeti közelítőgép vázlatos oldalnézete, a 2. ábra a terhelhetőség meghatározásához szolgáló, az erő- és geometriai viszonyokat érzékeltető oldalnézeti vázlat, míg a 3. és 4. ábra hidrosztatikus hajtású példaképpeni kiviteli alakok vezérlőegységeinek kapcsolási rajzai. Az 1. ábrán oldalnézeti vázlatban feltüntetett példakippeni találmány szerinti erdészeti közelítőgépen a rajzból jól érzékelhető módon a csörlőszerkezet egy univerzális mezőgazdasági traktor elején van elhelyezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
