191643. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-fenil- vagy heteroaril-N'-cikloalkil-alkanoil-piperazin-származékok előállításár

7 191 643 8 dietilén-gIikol-di( 1—4 szenatomosjalkil-éterek (dietilén­­-glikol-dimetil-eter), rövidszénláncú telített alifás karbon­savak dialkilamidjai (dimetil-formamid, dimetil-acet­­amid), tetrainetil-karbamid, N-metil-pirrolidon, dimetil­­szulfonxid, valamint az említettek elegyei. A (IV) általános képletű kiindulási anyagok például az R -alk-CO-Cl általános képletu savkloridokból és egy HN(CH2-C'H2ilal)2 általános kepletű aminból állíthatók elő, szokásos módon. Hal jelentése előnyösen klór-, bróm- vagy jódatom. A szintézishez például ekvimoláris mennyiségű sav-kloridot, N-bisz(2-halogén-etil)-amint és trietil-amint U °C-on reagáltatunk acetonban, mint oldó­szerben, majd a reakcióelegyet szobahőmérsékleten még 8 órán át keverjük. Ezután a keveréket leszűrve eltávo­lítjuk a keletkezett tríetil-amin-hidrokloridot és a szűrle­tet vákuumban bepároljuk. A keletkezett maradékot to­vábbi tisztítás nélkül reagáltatjuk a megfelelő anilin­­származékokkal a találmány szerinti vegyületekké, a 39. példában leírtak szerint. Az N-bisz(2-klór-etil)-3-cikiohexil-propionsav-amidot például a következőképpen állíthatjuk elő: 10 ml acetont lassan hozzácsepegtetünk 1,8 g (0,01 mól) N-bisz(klór-etil)-amin-hidroklorid, 1 g (0,02 mól) trietil-amin és 1,7 g (0,01 mól) 3-ciklohexil-propionsav­­klorid 50 ml acetonnal készített és 0 °C-ra lehűtött ke­verékéhez. A reakcióelegyet a hozzácsepegtetés befejez­tével szobahőmérsékleten további 8 órán át keverjük. Ezt követően a keletkezett trietil-amin-hidrokloridot szűréssel eltávolítjuk és a szűrletet vákuumban bepárol­juk. Az így kapott terméket további tisztítás nélkül 1,2 g (0,03 mól) (3-metoxi-anilinnel reagáltatjuk, a 39. pél­dában megadottak szerint. Az eljárás reakciókörülményeitől és a kiindulási anya­goktól függően az (I) általános képletű végtermékeket szabad alakban vagy sóik alakjában kapjuk. A végtermé­kek sóit önmagában ismert módon, például alkáliával vagy ioncserélővel, ismét átalakíthatjuk bázissá. Utóbbi­akból — szerves vagy szervetlen savval, különösen olya­nokkal, amelyek gyógyászatilag alkalmazható sók kép­zésére alkalmasak — sók állíthatók elő. Ilyen savakra' pél­daképpen a következőket nevezzük meg: hidrogén-halo­­genidek, kénsavak, foszforsavak, salétromsav, perklór­­sav, az alifás, aliciklusos, aromás vagy heterociklusos sor szerves mono-, di- vagy trikarbonsavai, valamint a szul­­fonsavak. Az említettekre példaképpen a hangyasavat, az ecetsavat, a propíonsavat, a borostyánkősavat, a gli­­kolsavat, a tejsavat, az almasavat, a borkősavat, a cit­romsavat, az aszkorbinsavat, a malemsavat, a fumársavat, a hidroxi-maleinsavat vagy a piroszőlősavat; a fenil-ecet­­savat, a benzoesavat, a p-amino-benzoesavat, an antraml­­savat, a p-hidroxi-benzoesavat, a szalicilsavat vagy a p­­-amino-szalicilsavat, az embonsavat, a metánszulfonsavat, az etilénszulfonsavat; a halogén-benzolszulfonsavat, a toluolszulfonsavat, a naftalinszulfonsavat vagy a szulfa­­nílsavat vagy a 8-klór-teofiliint említjük meg. Azok a vegyületek, amelyek aszimmetriás szénatomot tartalmaznak és rendszerint racemátokként keletkeznek, önmagukban ismert módón, például egy optikailag aktív sav segítéségével az optikailag aktív izomerekre bontha­tók. ügy is eljárhatunk azonban, hogy már eleve optikai­lag aktív, illetve diasztereomer kiindulási anyagokat al­kalmazunk, ekkor a végterméket az ennek megfelelő, tiszta, optikailag aktív alakban, illetve diasztereomer konfigurációban kapjuk. Diasztereomer racemátokat is kaphatunk, amennyi­ben az előállított vegyületekben két vagy több aszim­metriás szénatom van. A szétválasztás szokásos mó­don, például étkristályosítással történik. A találmány szerinti vegyületek különféle gyógysze­részeti összetételek és gyógyszerkészítmények előállítá­sára alkalmasak. A gyógyszerészeti összetételek, illetve a gyógyszerek hatóanyagként egy vagy több találmány sze­rinti vegyületet tartalmaznak, adott esetben egyéb far­­makológiailag vagy gyógyszerészetileg hatásos anyaggal összekeverve. A gyógyszerkészítményeket ismert módon állítjuk elő, ennek során az ismert és szokásos gyógysze­részeti segédanyagokat, valamint egyéb szokásos hordo­zóanyagokat és hígítószereket alkalmazhatjuk. Ilyen jellegű hordozó- és segédanyagként például az olyan anyagok jönnek számításba, amelyeket az alábbi szakirodalmi források gyógyszerekhez, kozmetikai ké­szítményekhez és az ezekkel határos szakterületeken se­gédanyagként ajánlanak, illetve felsorolnak: Ullmanns Encyklopädie der technischen Chemie, 4. kötet (1953), 1-39. oldal; Journal of Pharmaceutical Sciences, 52. kö­tet (1963), 918. oldal és ezt követő oldalak, H.v. Czetsch-Lindenwald, Hilfsstoffe für Pharmazie und ang­­rezende Gebiete; Pharm. Ind. 2. füzet, 1961. 72. és a kö­vetkező oldalak; Dr. H.P. Fiedler, Lexikon der Hilfs­stoffe für Pharmazie, Kosmetik und angrezende Gebiete, Cantor KG. Aulendorf in Württemberg 1971. Mindezekre példaképpen a következőket nevezzük meg: zselatin, természetes eredetű cukorféleségek, így pl. a szacharóz és a tejcukor, lecitin, pektinek, kemenyftőfé­­leségek (pl. a kukoricakeményítő), algínsav, tilóz, tal­­kum, likopódium, kovasav (pl. kolloid kovasav), cellulóz, cell ilózszármazékok (így pl. az olyen cellulóz-éterek, melyekben a cellulózhidroxicsoportjai rövidszénláncú telített alifás alkoholokkal és/vagy rövidszénláncú telített alifas oxialkoholokkal részlegesen éterezve vannak, mint pl. a metil-oxi-propil-cellulóz), sztearátok, a 12—22 szén­atom os zsírsavak magnézium- vagy kalciumsói (különö­sen a telített savak sói, így pl. a sztearátok), emulgeáto­­rok. olajok és zsírok, különösen a növényi olajok, mint pl. a földimogyoró-olaj, ricinusolaj, olívaolaj, szezámolaj, gyapotmagolaj, kukoricaolaj, búzacsiraolaj, napraforgó­­olaj, továbbá a tőkehal májából préselt olaj, valamint a C12H2402 — ClgH36ü2 képletnek megfelelő telített zsírsavak mono-, di- és trigliceridjei és ezek keverékei, a gyógyszerészeti szempontból elviselhető egyértékű vagy többértékű alkoholok és poliglikolok, így pl. a polieti­­lénglikolok és ezek származékai, a 2—22 szénatomot, különösen a 10—18 szénatomot tartalmazó telített vagy telítetlen alifás zsírsavak 1—20 szénatomos egyértékű alifás alkoholokkal vagy többértékű alkoholokkal — így pl. glikolokkal, glicerinnel, dietilén-glikolokkal, penta­­eritiittel, szorbittal, mannittal stb. — képezett észterei, amelyek adott esetben éterezve is lehetnek, végül a ben­­zil-benzoát, dioxolán, glicerin-formái, tetrahidrofurfuril­­alkohol, 1 — 12 szénatomos alkoholokkal képezett poh­­glikol-éterek, dimetil-acetamid, laktamid, laktátok, etil­karbonátok, szilikonok (különösen a közepes viszkozitá­sú dimetil-polisziloxánok), magnézium-karbonát és ha­sonlók. További segédanyagokként jönnek számításba azok az anyagok, amelyek elősegítik a szétesést; így például a keresztben térhálósított poli(vinil-pirrolidon), a nátrium­­-karboxi-metil-keményítő, a nátrium-karboxi-metil-cel­­lulóz vagy a mikrokristályos cellulóz. Alkalmazhatók 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom