191624. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként tienopirimidin származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmények és eljárás a tienopirimidin-származékok előállítására

191 624 4 11. 4-[2-(2-ctil-4-(szek-butil)-fenoxi)-etil-amino]-tieno [2,3-c/]-pirimidin, 12. 4-[2-(2-etil-4-pcntil-fenoxi)-etil-amino]-tieno [2,3-b]pirimidin, 13. 4-[2-(2,4-dimetil-fenoxi)-etil-amino]-3-metil-tieno [2,3-d]-pirimidin, 14. 3-metil-4-[2-(2-metil-4-propil-fenoxi)-etil-amino] -tieno[2,3-c?]-pirimidin, 15. 3-metil-4-[2-(2-metil-4-pentil-fenoxi)-etil-amino] -tieno[2,3-űl]-pirimidin, 16. 4-[2-(2,6-dimetil-4-propil-fenoxi)-etil-amino]-3- -rnetil-tieno[2,3-c/]piriinidin, 17. 4-[2-(4-butil-2,6-dimetil-fenoxi)-etil-amino]-3-me­­til-tieno-[2,3-£?]pirimidin, 18. 4-[2-(2,6-dimetil-4-pentil-fenoxi)-etil-amino]-3- -metil-tieno[2,3-c/]pirimidin, 19. 4-[2-(2-klór-6-metil-4-propil-fenoxi)-etil-amino]-3- -metil-tieno[2,3-í/]pirimidin, 20. 4-[2-(4-butil-2-klór-6-metil-fenoxi)-etil-amino]-3- -metil-tieno{2,3-<f)pirimidin, 21. 4-[2-(2-klór-6-metil-4-pentil-fenoxi)-etil-amino] -3-metil-tieno[2,3-<i]pirimidin, 22. 2,3-dimetil-4-[2-(2-metil-4-propil-fenoxi)-etil-ami­­no]-tieno-[2,3-cí]pirimidin, 23. 2,3-dimetil-4-[2-(2-metil-4-pentil-fenoxi)-etil-ami­­no]-tieno-[2,3í7]pirimidin. A találmány szerint az alábbi módszerekkel állíthat­juk elő az (I) általános képletű vegyületeket: A módszer Egy (II) általános képletű 3-ciano-2-(alkoxi-metilén-ami­­no)-tiofént (III) általános képletű 2-(fenoxi-alkil)-amin­­nal rcagáltatjuk, így a (IV) általános képletű közbenső terméket kapjuk, amelyet ezt követőleg bázis hozzáadá­sával átrendezünk,és így a kívánt (I) általános képletű vegyületet kapjuk, lényegében a következő irodalmi hely szerint: J. Org. Chem. 32, 2376 (1967) és Bull. Soc. Chem. Fr., (1975) 592. Az eljárást az 1. reakció­vázlat szemlélteti. B módszer Egy (V) általános képletű 4-halogén-tieno[2,3-í7]pi­­ridint (III) általános képletű 2-(fenoxi-alkil)-aminnal reagáltatunk bázis jelenlétében; és a kívánt (I) általános képletű vegyületet a 2. reakcióvázlat szerint kapjuk. A fenti képletekben R1, R2, R3, R4, R5 és R6 je­lentése a fenti, Y jelentése halogénatom, pl. klór-, bróm­­vagy jódatom, előnyösen klóratom, és Z jelentése 1-4 szénatomos, előnyösen 1—2 szénatomos alkilcsoport, különösen etilcsoport. Mindkét módszer szerint a reakciót előnyösen oldó­szer jelenlétében végezzük. Az oldószer természetét nem kel! különösebben korlátozni, feltéve, hogy a reak­ciót nem befolyásolja károsan. Oldószerként megemlít­hetők a halogénezett és nem-halogénezett aromás, ali­fás és aliciklusos szénhidrogének, pl. benzol, toluol, xi­­lol, metil-naftalin, petroléter, ligroin, hexán, klór-benzol, diklór-benzolok, metilén-klorid, kloroform, diklór-etán, triklór-etilén és ciklohexán; éterek, pl. dietil-éter, etilén­­glokol-dimetil-éter, tetrahidrofurán és dioxán; ketonok, pl. aceton, metil-etil-keton; alkoholok, pl. metanol, etanol és etilénglikol; illetve a fenti oldószerek közül kettőnek vagy többnek az elegye, valamint egy vagy több fenti oldószer vízzel képezett elegye. Bár a fenti két módszernél a reakció hőmérsékleté­3 nek nincs döntő szerepe, a reakciót előnyösen szobahő­mérséklettől a használt oldószer reflux hőmérsékletéig terjedő hőmérsékleten végezzük. A reakcióidő csökken­tésére a reakciókat előnyösen melegítés közben végez­zük. Az A módszernél a második átrendezésnél használt bázis előnyösen erős bázis, különösen nátrium- vagy ká­­lium-alkoxid, pl. nátrium- vagy kálium-metoxid vagy nátrium- vagy kálium-etoxid vagy nátrium-hibrid. A B módszernél különböző bázisokat, pl. szerves és szervet­len bázisokat alkalmazhatunk, pl. trietil-amint, piridint, N,N-dietil-anilint, nátrium-alkoxidokat, pl. nátrium-me­­toxidot vagy nátrium-etoxidot, káiium-alkoxidokat, pl. kálium-metoxidot vagy kálium-etoxidot, továbbá ammó­­nium-acetátot, nátrium-acetátot, nátrium-hidroxidot, kálium-hidroxidot, nátrium-karbonátot, kálium-karboná­tot vagy nátrium-hibridet. A reakció befejeződése után a kívánt vegyületet a reakeióelegyből ismert módon elkülöníthetjük, majd szükség esetén ismert módszerrel tovább tisztíthatjuk, pl. átkristályosítással és/vagy különböző kromatográ­fiás módszerrel. Az (I) általános képletű vegyületek savaddíciós sóit könnyen előállíthatjuk, hogyha megfelelő savat vezetünk a reakcióelegybe az oldószer ledesztillálása előtt. A találmány szerinti eljárással előállított vegyületek erős akaricid hatást mutatnak pl. Tetranychus, Pano­­nyebus atkák és annak petéivel szemben, rozsdaatkákkal szemben, amelyek gyümölcsfák, zöldségek és virágok élősködői. Hatnak továbbá a háztartási rovarok, pl. sváb­bogarak és legyek ellen, különböző mezőgazdasági és kertészeti káros rovarok ellen, pl. levéltetvek, káposzta­moly és rizs-sáska félék. A találmány szerinti készítményekben egy vagy több találmány szeint előállított hatóanyag, hordozó/és adott esetben más segédanyag található. A készítményeket a szokásos formában készíthetjük ki és alkalmazhatjuk pl. por, durva por, mikrogranulátum, finom mikrogra­­nulátum, nedvesíthető por, emulgeálható koncentrátum, vizes vagy olajos szuszpenzió, továbbá aeroszolok formá­jában a mezőgazdaságban és házi rovarok ellen. Az alkalmazott hordozó természetes vagy szintetikus eredetű lehet és lehet, szerves vagy szervetlen. Általában olyan hordozót használunk, amely megkönnyíti a ható­anyag kezelését, tárolását, szállítását. Szilárd hordozók közül megemlíthetjük a követ­kezőket: szervetlen anyagok, pl. agyagok, pl. kaolinit, mont­­morillonit és attapulgit, talkum, csillám, pirrofillit, horzsakő, vermikulit, gipsz, kalcium-karbonát, dolomit, diatomaföld, magnézium-karbonát, apatit, zeolit, kova­­savanhidrid és szintetikus kalcium-szilikát, továbbá nö­vényi eredetű szerves anyagok, pl. szójaliszt, dohánypor, diópor, búzaliszt, faliszt, keményítő és kristályos cellu­lóz; szintetikus vagy természetes nagy molekulájú poli­merek, pl. kumaron gyanták, petróleum gyanták, alkid gyanták, poli(vinil-klorid), polialkilén-glikolok, keton gyanták, észter gumik, kopál gyanta gumi és dammar gumi, valamint viaszok, pl. méhviasz és lignocerin viasz vágj’ karbamid. Megfelelő folyékony hordozók közül példaképpen megemlíthetők: paraffin vagy naftén szénhidrogének, pl. kerozén, ás­ványolaj, orsóolaj, fehér olaj; aromás szénhidrogének, pl. benzol, toluol, xilol, etil-benzol, kumén és metil-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom