191621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-fenil- vagy naftil-alkánsav származékok előállítására
13 191 621 14 létén lassan annyi 40/v-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk lassan hozzá, hogy az elegy pH-értéke mintegy 10,5 legyen. A reakció beindulásakor a pH-érték gyorsan csökken; addig adagoljuk hozzá a nátriuinhidroxid-oldatot, míg a pH-érték csökkenése igen las- ^ sóvá nem válik vagy a pH értéke állandó nem marad. Ezután tömény sósavat adunk az elegyhez addig, míg annak pH-értéke 1,9 nem lesz. A metanolt csökkentett nyomáson ledesztilláljuk, a visszamaradó vizes fázist diklór-metánnal extraháljuk. A szerves oldószeres kivona- ^ tot bepároljuk; 49 g (S)-2-metánszulfonil-oxi-propionsav marad vissza olaj alakjában, [a]^ = “-53,3°. 3. példa (S)-2-metánszulfonil-oxi-propionsav ^ g 84,85 g (S)-2-metánszulfonil-oxi-propionsav-etil-észtert 180 ml metanol és 80 ml víz elegyében oldunk, a kapott oldatot — 15°C alatti hőmérsékletre hűtjük, majd lassan hozzáadunk 25%-os vizes nátrium-hidroxid-oldatot, oly módon, hogy ezáltal a pH-értéket legfeljebb 20 10,5-ön tartsuk, és az adagolást addig folytatjuk, míg a pH-érték gyakorlatilag állandó szinten nem marad. Az oldatot ezután tömény sósavval 1,8 körüli pH-értékig savanyítjuk, és a metanolt csökkentett nyomáson lepároljuk. A vizes fázist etil-acetáttal többször extra- 25 háljuk, az egyesített szerves oldószeres extraktumot vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk és szárazra pároljuk. Ily módon 51 g (S)-2-metánszulfonil-oxipropionsavat kapunk, amelynek optikai forgatása diklór-metánban [a]Ç5 = -54°C. A kapott vegyület 30 toluolból átkristályosítva 72—75°C-on olvad; jellemző NMR spektruma: 5 = 1,62 (d, J = 2,3), 3,09, 5,11 (q,J = 2,3), 10. 4. példa 35 (S)-2-metánszulfonil-oxi-propionil-klorid 40 g (S)-2-metánszulfonü-oxi-propionsav, 32 g tionil-klorid és egy csepp dimetil-formamid elegyét 50°C körüli hőmérsékletre melegítjük. Ezen a hőmérsékleten gázfejlődés figyelhető meg. Az elegyet lassan tovább melegítjük 70°C körüli hőmérsékletig, és mintegy 1 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk. Az így kapott reakcióelegyet 110°C hőmérsékleten, 200 Pa nyomáson desztilláljuk és így 31,2 g (S)-2-metánszulfoniloxi-propionil-kloridot kapunk, amelynek optikai forga- 45 tása diklór-metánban [a]y5 = — 36,9. A vegyület jellemző NMR spektruma: 5 = 1,68 (d, J = 2,3), 3,15, 2,25 (q, J = 2,3). 5. példa 50 (S)-2-p-toluolszulfonil-oxi-propionil-klorid Az 1. példában leírt módon dolgozunk, azzal az eltéréssel, hogy metánszulfonil-klorid helyett ekvivalens mennyiségű p-toluolszulfonil-kloridot használunk. A reakcióelegyet 8 óra hosszat melegítjük 60°C hőmér- 55 sékleten, majd a 3. és 4. példában leírt módon dolgozzuk fel tovább. Ily módon (S)-2-p-toluolszulfonil-oxipropionil-kloridot kapunk, amelynek optikai forgatása [a]í<5 = —32° (kloroformban); jellemző NMR spektrumar S = 1,18 (t, J = 2,2), 1,48 (d, J = 2), 2,45, 4,13 60 (q, J = 2,2), 4,96 (q. J = 2), 7,28 - 8,03 (multiplett). Hozam: az elméleti mennyiség 82%-a. 6. példa 7-Metoxi-naftalin-magnézium-bromid tetrahidrofurá- 55 nos oldata 10 g 2-bróm-6-metoxi-na:Ftalint 40 ml tetrahidrofuránban oldunk és az oldatot a tetrahidrofurán forráspontján, 60—62°C hőmérsékleten lassan hozzáadjuk 3,6 g fémmagnéziumhoz. A hozzáadás befejezése után a reakcióelegyet keverés közben 1 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, majd a magnézium feleslegét szűréssel eltávolítjuk. Szűrletként a (6-metoxi-2-naftil)-magnézium-bromid Grignard-vegyület tetrahidrofurános oldatát kapjuk. 7. példa (S)-2-metánszulfonil-oxi-l-(6-metoxi-2-naftil)-propán-1-on 8 g (S)-2-metánszulfonil-oxi-propionil-klorid 40 ml tetrahidrofuránnal készített és —40°C hőmérsékletre hűtött oldatához lassan hozzáadjuk a 6. példa szerint előállított tetrahidrofurános (6-metoxi-2-naftil)-magnézinm-bromid-oldatot. A hozzáadás folyamán az elegy hőmérsékletét —40°C körül tartjuk, majd az elegyet további 1 óra hosszat keverjük ezen a hőmérsékleten, azután pedig 200 ml 5%-os vizes sósavoldatba öntjük. Az elegyhez 100 ml etil-étert adunk, a képződött csapadékot szűréssel elkülönítjük és 30 ml jéghideg etil-éterrel mossuk. Ily módon 6,46 g (S)-2-metánszulfonil-oxi-l-(6-metoxi-2-naftil)-propán-l-ont kapunk, amely 149—5 l°C-on olvad; [a]^ = -33°. A vegyület jellemző NMR spektruma: 5 = 1,65 (d, J = 2,1), 3,10, 3,9, 6,17 (q, J = 2,1), 8,55 — 7,10 (multiplett). 8. példa (S)-l-(6-metoxi-2-naftil)-2-p-toluolszulfonil-oxi-propán-l-on A 7. példában leírt módon dolgozunk, azzal az eltéréssel, hogy az ott alkalmazott (S)-2-metánszulfonil-oxi-propionil-klorid helyett ekvivalens mennyiségű (S)-2-p-toluolszulfonil-oxi-propionil-kloridot használunk és a reagáltatást —78°C hőmérsékleten végezzük. Ily módon (S)-l-(6-metoxi-2-naftil)-2-p-toluolszulfonil-oxipropán-l-ont kapunk, amely 117—119°C-on olvad; hozam: az elméleti mennyiség 61%-a. [a]-^ = +24,2°; jellemző NMR spektruma: 5 = 1,67 (d, J = 2,2), 2,37, 3,98, 5,92 (q, J = 2,2), 7,14 - 8,44 (m). 9. példa (S)-1,1 -dimetoxi-1 -(6-metoxi-2-naftil)-prop-2-il-metánszulfonát 4,6 g (S)-2-metánszulfonil-oxi-l-(6-metoxi-2-naftil)-propán-l-on 50 ml metanollal készített szuszpenziójához 50 g ortohangyasav-trimetil-észtert és 2 g tömény kénsavat adunk. A reakcióelegyet mintegy 55öC-ra melegítjük és körülbelül 15 óra hosszat ezen a hőmérsékleten tartjuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatba öntjük és az elegyet 120 ml etil-éterrel extraháljuk. A szerves fázist elkülönítjük, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk és szűrjük. A szűrletből az étert csökkentett nyomáson ledesztilláljuk; ily módon 4,8 g; (S)-l,l-dimetoxi-l-(6- -metoxi-2-naftil)-nrop-2-il-metánszulfonátot kapunk, amely 112-115°C-on olvad; [a)S?5 = -23,9° (c = 1; kloroformban). A vegyület jellemző NMR spektruma deuterokloroformban: 6 = 9,0 (d, J = 2), 6,85, 6,70, 6,61,6,07, 4,89 (q, J = 2), 1,99 - 2,88 (m). 8
