191612. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként kinolin származékokat tartalmazó gyomírtószerek és eljárás kinolinszármazékok előállítására
9 191 312 10 A szerek kijuttatása után a tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázást és a növekedést megindítsuk. Ezután, amíg a növények fel nem nőttek, a tenyészedényeket átlátszó műanyagtetővel befedtük. A tény észedények befedése a vizsgált növények egyenletes csírázását biztosította, amennyiben a hatóanyagok ezt nem befolyásolták. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3 — 15 cm-cs növekedési magasságig termesztettük, és ezután kezeltük. A kikelés utáni kezelésnél vagy az elvetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy a növényeket először csíranövényekként elválasztva külön felneveltük, és néhány nappal a kezelés előtt a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A kikelés utáni kezelésnél elmaradt a tenyészedények lefedése. A kikelés utáni kezelésnél a felhasznált mennyiségek például 0,5, 1,0 és 3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20—35 °C-ot, a mérsékelt klímájtíaknak pedig 10-20 °C-ot biztosítottunk. A kísérlet időtartama 2—4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés egy 0-100 fok beosztású skála alapján történt, ahol a 0 azt jelenti, hogy a növény nem károsodott, vagy, hogy a kikelés normális volt, és a 100 azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve, hogy a növénynek legalább a talaj fölötti részei teljesen elpusztultak. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényfajtákat használtuk: Apium graveolens zelier Avena sativa zab Brassica napus repce Beta vulgaris cukorrépa Cassia tora Centaurea cyanus búzavirág Daucus carota sárgarépa Galium aparine ragadós galaj Hordeum vulgare árpa Ipomoea spp. hajnalka Lamium amplexicaule bársonyos árvacsalán Mentha piperita borsmenta Oryza sativa rizs Secale cereale rozs Solanum nigrum fekete csucsor Triticum acstivum búza Veronica spp. veronika Veronica persica perzsa veronika Zea mays kukorica összehasonlító gyomirtószerként használtuk a következő szubsztituált kinolinszármazékokat hatóanyagként tartalmazó gyomirtószereket: A hatóanyag (4 036 963 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás): 6- Klór-8-kinolinkarbonsav B hatóanyag (2 661 276 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás): 4-Hidroxi-7-klór-2-kinolinkarbonsav C hatóanyag (23 22 143 számú német szövetségi köztársasági nyilvánosságrahozatali irat): 7- Klór-kinolin A felhasznált mennyiségek minden kísérletben megegyeztek a találmány szerinti gyomirtószcrck mennyiségével. Kikelés előtti alkalmazás: Például azok a gyomirtószerek, amelyek a 2. számú hatóanyagot tartalmazták 0,5 kg hatóanyag/ha mennyiségben jó gyomirtóhatásúaknak bizonyultak a tipikus gyomnövényekkel szemben vagy olyan haszonnövényekkel szemben is, amelyek az ernyősök (umbelliferae) növény család képviselői Ugyanakkor ezeket a gyomirtószereket egy sor mezőgazdasági gyomnövény jól elviseli. Ugyanez érvényes azokra a gyomirtószerekre, amelyek a 3. számú hatóanyagot tartalmazzák, és amelyek 2,0 kg hatóanyag/ha inenynyiségben a nem kívánt növényeket szelektíven 1eküzdik. Kikelés utáni alkalmazás: A gyomirtóhatás vizsgálatánál például azok a gyomirtószerek, amelyek a 2. számú hatóanyagot tartalmazták 0,5, 1,0 és 3,0kg/ha mennyiségben jól lcküzdték a nem kívánt növényeket anélkül, hogy a haszonnövényeket, mint a zabot, repcét vagy az árpát, károsították volna. A 17. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek 0,5 kg/ha mennyiségben a cukorrépa-, a kukorica- és a búzavetésben, azonos szelektivitás mellett, különösen hatásosnak bizonyultak a ragadós galajjal (Galium aparine) szemben. A 3. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek a széles levelű gyomnövényekkel szemben jó gyomirtó hatásúak, és a repce és az árpa 0,5 kg hatóanyag/ha mennyiségben elviseli, míg a zab 3,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben is. Továbbá a 4. vagy 5. számú hatóanyagot tartalmazó gyomirfőszereknek 3,0 kg/ha mennyiségben figyelemreméltó hatásuk volt. Az összehasonlítószerként használt A, B vagy C hatóanyagot tartalmazó gyomirtószerek hatása jóval gyengébb, mint az (I) általános képle tű kinolinszármazékokat tartalmazó gyomirtószcrcké. (I—XI. táblázatok.) Tekintettel a számos széles levelű- és egyéb haszonnövényeknek a hatóanyagokkal szembeni jó tűrőképességére és az alkalmazási módok sokoldalúságára, a találmány szerinti gyomirtószereket még nagyszámú haszonnövénynél fel leltet használni a nem kívánt növények eltávolítására. A következő haszonnövények vehetők például tekintetbe: Allium cepa vöröshagyma Ananas comosus ananász Arachis hypogaea . földimogyoró Asparagus officinalis spárga Avena sativa zab Beta vulgaris spp. altissima cukorrépa Beta vulgaris spp. rapa takarmányrépa Beta vulgaris spp. esculenta cékla Brassica napus var. napus repce Brassica napus var. tövcs réna nnpobrassica Brassica napus var. rapa fehér répa Brassica rapa var. silvestris sárgarépa Camellia sinensis teacserje Carthamus tinctorius pórsáfrány 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
