191592. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izoxazol-származékok előállítására
3 191 59: 4 4. példa [5-Metil-4-(metoxi-karbonil)-3-izoxazol]-ecetsav 0,5 g, a 3. példa szerinti előállított etil-[5-metil-4-(metoxi-karbonil)-3-izoxazoi]-acetátot 30 percig 3 ml 20 %-os vizes sósav-oldattal forralunk. A reakcióelegyet ezután bepároljuk, és a bepárlási maradékot éteres eldörzsöléssel kristályosítjuk. Kitermelés: 0,4 g (90 %) cím szerinti vegyidet, melynek fizikai állandói azonosak az 1. példában megadottakkal. 5. példa n-Butil-[5-metil-4-(n-butoxi-karbonil)-3-izoxazol ]acetát 13 g (70,2 g mmól) a 2. példa szerint előállított (4-karboxi-5-metil-3-izoxazol)-ecetsavat 60 ml n-butanol, 150 ml benzol és 15 ml tömény kénsav elegyében vízleválasztó feltét alkalmazásával 16 órán át forralunk, majd a reakcióelegyet jégre öntjük. A fázisokat elválasztjuk, és a vizes részt kétszer 75 ml benzollal kirázzuk. Az egyesített benzolos fázisokat kétszer 100 ml vízzel, kétszer 75 ml 5 %-os vizes nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, majd újra kétszer 75 ml vízzel mossuk. A benzolos oldatot kalcium-kloriddal szárítjuk, majd csökkentett nyomáson az oldószert ledesztilláljuk. A maradék olaj 23 g, mely a további reakcióban tisztítás nélkül felhasználható. Adott eset ben vákuumdesztillációval tisztítható. (Fp.: 130- 131 °C/0,1 Hgmm). 6. példa (2RS,3RS,4SR)-4-(benzil-amino)-2-metil-6-oxotetrahidropirán-3-karbonsav-hidroklorid 4 4 g (13,3 mmól) az 5. példa szerint előállított n - buti!-[5 - metil -4- (n - butoxi - karboni!) -3- izoxazolj-acetátot 40 ml 99,5 %-os jégecetben 0,5 g 10 %-os palládiumos csontszén katalizátor jelenlétében szobahőmérsékleten, atmoszférikus nyomáson hidrogénezünk. A katalizátort kiszűrjük, a szűrlethez keverés közben 20 perc alatt 1,93 g (27 mmól) nátrium-ciano-trihidroborátot adunk, majd a reakcióelegyet 3 órán át szobahőmérsékleten, ezt követően 10 percig 80 °C-os vízfürdőn keverjük. A reakcióelegyet ezután szobahő mérsékletre hűtjük, majd 1,6 ml (16,5 mmól) benzaldehidet adunk hozzá és egy éjjel állni hagyjuk. Utána keverés közben 20 g perc alatt újabb 1,4 g (20 mmól) nátrium-cianotrihidroborátot adunk hozzá és 24 órán át állni hagyjuk. A kapott oldatot vákuumban bepároljuk, és a maradékról 50 ml n-heptánt desztillálunk le. A visz- 10 szamaradt részhez 50 ml étert, majd keverés közben apró részletekben 40 ml 10 %-os vizes kálium-hidrogén-karbonát-oldatot adunk. Az éteres fázist elválasztjuk, és a vizes részt kétszer 40 ml éterrel kirázzuk. Az egyesített éteres oldatot először 40 ml, majd 20 ml 15 10 %-os vizes kálium-hidrogén-karbonát-oldattal, végül kétszer 20 ml telített vizes konyhasó-oldattal mossuk, majd a szerves részt bepároljuk. A maradékot 30 ml tömény vizes-sósav-oldattal 3 órán át forraljuk, ezután szobahőmérsékletre hfitjük, kétszer 30 ml éterrel mossuk, majd a sósavas oldatot bepároljuk. A kapott szilárd maradékot 20 ml acetonnal eldörzsöljük, szüljük, majd 10 ml acetonnal, kétszer 10 ml éterrel, s végül 10 ml vízzel mossuk, majd 25 megszárítjuk. Kitermelés: 2,1 g (52%) cím szerinti vegyület. Op.: 163-164 °C. 30 Szabadalmi igénypontok .35 1. Eljárás az (1) képletű izoxazol-származék előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (111) általános képletű vegyületet - ebben a képletben R1 1 6 szénatomos alkilcsoportot jelent — oxidáló szerrel keze- 40 lünk, majd a kapott (11) általános képletű vegyületet, ahol R hidrogénatomot, vagy 1-6 szénatomos alkilcsoportot jelent, elhidrolizáljuk, és a kapott (I) képletű terméket kinyerjük. 45 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oxidálószerként mangándioxidot, vagy vizes kálium-jodid oldathoz adott halogént vagy hipohalogensavat alkalmazunk. 50 3. Az 1. iégnypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hidrolízist sav jelenlétében végezzük. 2 db ra z 3
