191582. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés folyamatos szikragyújtásra

3 191 582 4 első kondenzátor hálózat felőli pontja közé harmadik kondenzátor van beiktatva. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés egy további kiviteli példa esetén az első félvezetős kapcso­lóelem tirisztor és a második félvezetős kapcsolóelem lavina működésű dióda. Célszerű továbbá, ha az első ellenállás és a második ellenállás közös pontja és az első félvezetős kapcsoló­elem és a kondenzátor közös pontja között átlód elektródjával az első félvezetős kapcsolóelemhez kap­csolt diódája van. A kapcsolási elrendezésben alkalmazott töltőkör­ben az energiatárolás, valamint annak hasznosítása egy periódus alatt többször is létrejöhet, amelyet az alkalmazott — hálózattal szinkronban működő — ki­számított relaxációs rezgést végző, a második félveze­tős kapcsolóelemmel, a második ellenállással és a har­madik kondenzátorral kialakított félvezetős kapcsoló­kor biztosítja. Az energia hasznosítása kisveszteségű porvasmagos impulzus transzformátor nagyfeszült­ségű szekunder tekercséhez kapcsolt hagyományos szikraközöli történik. A transzformátor kis menet­számú (2—50) primer tekercsből, illetve általános célú, a TV technikában is alkalmazott nagyfeszült­ségű szekunder tekercsből van felépítve egy megfelelő impulzusátvitelt biztosító, porkohászati úton előállí­tott ferritmagon. A transzformátor impulzusüzemű meghajtásáról kis átmeneti ellenállású négyrétegű első félvezetős kapcsolóelem ■- amely tirisztor vagy triac lehet — gondoskodik, míg ez utóbbi relaxációs rezgés ütemében történő vezérlését egy negatív karakterisz­tika szakaszt is tartalmazó félvezető dióda vagy diac biztosítja. A relaxáció rezgésidő megválasztásával a szekunder körben hasznosuló energia, az íváram befolyásolható. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés szerinti transzformátor előnye a hivatkozott és ismert rend­szerekkel szemben igen sokféle. Az impulzusüzem a hálózati 50 Hz-es frekvencián van megvalósítva, ezáltal elmaradnak a rádiófrekven­ciás zavarok, amelyek a nagyfrekvenciával működő AC-DC-AC átalakítós transzformátoroknál jelentkez­nek (például Satronic ZT801 típus). Itt csupán arról kell gondoskodni, hogy a félvezetők kapcsolásából eredő tranziensek hálózat felé történő zavarai ki legyenek szűrve, amelyről a hálózati ágba kötött fojtótekercsből és negyedik kondenzátorból álló felül­vágó szűrő gondoskodik. A kb. 200 W-nak megfelelő szekunder teljesítmény liez a primer oldalon átlagosan mindössze 11 W-os teljesítményfelvétel tartozik a példának említett Danfoss transzformátor 270W-jával szemben. A be­rendezés folyamatosan, 100 %-os ED mellett üzemel­tethető 1/4 dm3 térfogatban káros melegedés nélkül. Szekunder oldali tartós rövidzár esetén, a nagy terhe­lésből, adódó visszatranszformált veszteségek a rend­szer minimális energiafelhasználásúvá teszik, a primer áram lecsökken és e folyamatlánc következtében a transzformátor nem károsodik, a zárlat megszűntével változatlanul üzemel. Ezt a tulajdonságot eddig egyet­len közismert gyújtótranszformátor sem mulatta. A megfelelően tokozott és alkalmas poliészterek­ül kiöntött berendezés a környező klímahatásoknak n ég nedves környezetben is ellenáll. A találmány szerinti kapcsolási elrendezést előnyös k viteli példák kapcsán, rajz segítségével ismertetjük részletesen, ahol a rajzon az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés elvi vázlatát, a 2. ábra a váltakozó feszültség mindkét félperiódu­­sál hasznosító kiviteli példáját, a 3. ábra relaxációs vezérléssel kiegészített kiviteli példát, míg a 4. ábra a váltakozó feszültség egy félperiódusát hasznosító kiviteli példát ismerteti. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés (1. ábra) hálózati 1 kapcsaira párhuzamosan kapcsolódik a 13 fojtótekercsből és negyedik 14 kondenzátorból álló felülvágó szűrő közbeiktatásával első 2 ellenállással sorbakapcsolt első 4 kondenzátor. Az első 2 ellenállás és az első 4 kondenzátor közös pontja, valamint az első 4 kondenzátor másik — hálózat felőli — pontja között transzformátor kismenetszánui 6 primer teker­csével sorbakapcsolt első félvezetős 5 kapcsoló elem van iktatva, amelynek vezérlőelektródája sorbakap­csolt második félvezetős 11 kapcsolóelemen és máso­dik 10 ellenálláson keresztül az első 2 ellenállás és az első 4 kondenzátor közös pontjára van vezetve. A 6 primer tekercs 7 porvasmagra van tekercselve, míg ugyanezen 7 porvasmagon helyezkedik el a nagy­feszültségű 8 szekunder tekercs is, amelynek végei 9 csatlakozókhoz kapcsolódnak. A 2. ábra szerinti kiviteli példa esetén az első fél­vezetős 5 kapcsoló elem triac, míg a második félveze­tős 11 kapcsoló elem diac. A 3. ábra szerinti kiviteli példa abban különbözik a 2. ábra szerinti kiviteli példától, hogy a második 10 ellenállás és a második félvezetős 11 kapcsoló elem közös pontja harmadik 12 kondenzátoron keresztül az első 4 kondenzátor hálózat felőli pontjára van csat­lakoztatva. Az első félvezetős 5 kapcsoló elem lehet továbbá tirisztor, míg a második 11 kapcsoló elem lavina működésű dióda lehel. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a követ­kezőképpen működik: Az önmagukban ismert elemekből célszerűen kiala­kított kapcsolási elrendezés az 1 kapcsokon át (cél­szerűen hálózati vezeték) kapja áramellátását a 180— 380 V 50/úü llz váltakozó áramú hálózatból akkor, ha ezt a feszültséget kézi úton vagy egy automatikus rendszer által meghatározott időpontban és ideig az 1 kapcsokra csatlakoztatjuk. A hálózati feszültség félperiódusának kezdetén az első 2 ellenálláson át feltöltődik az első 4 kondenzátor. A hálózati fél­periódus alatt a második félvezetős 11 kapcsoló elem nyitó feszültségének elérését követően a második 10 ellenállással biztosított kapuárammal vezetésbe kerül az első félvezetős 5 kapcsoló elem, amely kis dinamikus ellenállásán át a transzformátor kis ellen­állású 6 primer tekercsét az első 4 kondenzátorra kapcsolja, miáltal annak (öltése a tekercsen át kisül. A töltését vesztett első 4 kondenzátor nem képes fenntartani a félvezetős 5 kapcsoló elem áramát, így 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom