191581. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként (3-piridil)-tiadiazol-származékokat tartalmazó rovarirtó készítmény és eljárás (3-piridil)-tiadiazol-származékok előállítására

3 19t 531 4 technikában általánosan ismert segédanyagokkal együtt adagoljuk, és ilyen célra például emulziókon­­centrátum, közvetlenül permetezhető vagy hígítható oldat, híg cimílzió, pcnnctczőpor, oldható por, porozószer, granulátum alakra, illetve például polimer anyagokba ágyazott formaként dolgozhatjuk fel, önmagában ismert módszerekkel. Az adagolás formája például permetezés, ködösítés, porozás, porlasztás vagy öntözés, mindenkor a készítmény kiszerelési for­májától, az elérendő céltól és az adagolás mennyiségé­től, valamint az adott körülményektől függ. A készítményeket, azaz a (I) általános képletéi hatóanyagot és szilárd vagy folyékony adalékanyagot tartalmazó készítményt önmagukban ismert módsze­rekkel állítjuk elő, például olyan módon, hogy a ható­anyagot töltőanyagokkal, például oldószerekkel, szilárd hordozóanyagokkal és adott esetben felület­aktív vegyületekkei (tcnzidekkel) alaposan elkeverjük és/vagy eldörzsöljük. A készítményekben alkalmazható oldószerek pél­dául a következők: aromás szénhidrogének, előnyösen a 8-12 szénatomos frakciók, például xilol-elegyek vagy szubsztituált naftalinok, ftálsavészterek, például dibutil- vagy dioktil-ftalát, alifás szénhidrogének, például ciklohcxán vagy paraffinok, alkoholok és gli­­kolok, valamint ezek éterei és észterei, például etanol, etilénglikol, etilénglikol-monometil- vagy -etil-éter, ketonok, például ciklohexanon, erősen poláros oldó­szerek, például N-metil-2-pirrolidon, dimetil-szulfoxid > vagy dimetil-formamid, valamint adott esetben epoxi­­dált növényi olajok, például epoxidált kókuszolaj vagy szójaolaj, továbbá a víz. Szilárd hordozóanyagként, például porozószerek és diszpergálható porok előállítására általában termé­szetes kőzetliszteket alkalmazunk, például kalcitot, talkumot, kaolint, montmorillonitot vagy attapulgi­­tot. A fizikai tulajdonságok javítására nagydiszperzí­­tású kovasav vagy nagydiszperzitású nedvszívó tulaj­donságú polimerizátumok is adagolhatok. A szemcsés adszorptív hordozók lehetnek porózusak, például csillám, téglatörmelék, szepiolit vagy bentonit, vagy nem szorptív hordozóanyag, például kalcit vagy homok. Alkalmazható ezenkívül természetesen szá­mos clőgranulált szervetlen vagy szerves anyag is, főleg a dolomit vagy aprított növényi részek is. Felületaktív vegyületként a formálandó (I) általá­nos képletű hatóanyag természetétől függően a nem­ionos kation- és/vagy anionaktív tenzidek alkalmaz­hatók, amelyek jó emulgeáló, diszpergáló és nedvesítő tulajdonságokkal rendelkeznek. Tenzidekcn a tenzid­­elegyeket is értjük. Alkalmas anionos tenzidek az úgynevezett vízold­ható szappanok, például a vízoldható szintetikus felü­letaktív vegyületek. Megfelelő szappanok a hosszabbláncú zsírsavak (10-22 szénatomot tartalmazó zsírsavak), alkálifém-, alkáliföldfém- vagy adott esetben szubsztituált anrmó­­niumsói, például az olaj vagy a sztearinsav, vagy a ter­mészetes zsírsavelegyek, például a kókuszolaj vagy a faggyúolaj, nátrium- vagy káliumsói. Megemlítendők ezenkívül a zsírsav-metil-taurin-sók is. Elterjedtebben alkalmazunk azonban úgynevezett szintetikus tenzideket, főleg zsír-szulfonátokat, zsír­szulfátokat, szulfonált benzimidazolszármazékokat vagy alkil-aril-szulfonátokat. A zsír-szulfonátok vagy -szulfátok általában alkáli­fém-. atkáliföldfém- vagy adod esetben szubsztituált nmmónimn-sóként alkalmazhatók, és 8-22 szénato­mos alkilgyököt tartalmaznak, ahol ez az alkilgyök az acílgyökök alkilrészét is jelentheti. Ilyen például a ligninszulfonsav, dodecil-kénsav-észter vagy termé­szetes zsírsavakból előállított zsíralkohol-szulfát-elegy, nátrium- vagy kalciumsója. Idetartoznak ezenkívül a zsíralkohól-(etilén-oxid)­­adduktumok kensav-észtereinek és szulfonsavainak sói is. A szulfonált benzimidazolszármazékok előnyö­sen két szulfonsav-csoportot és egy 8-22 szénatomos zsírsav-gyököt tartalmaznak. Alkii-aril-szulfonátok, például a dodecil-benzolszulfonsav, a dibutil-naftalin­­szulfousav vagy naftalinszullonsav-rormaldchid-kon­­denz.ációs termék nátrium-, kalcium- vagy trietanol­­amin-sói. Ugyancsak alkalmazhatók ilyen célokra a megfe­lelő foszfátok is, például p-nonil-feno!-[(4-14)-(etiIén­­oxid)J-adduktum foszforsav-észterének sói, továbbá a foszfolipidck is. Nemionos tenzidek elsősorban az alifás vagy ciklo­­alifás alkoholok, telíted vagy telítetlen zsírsavak és alkil-fenolok poliglikol-éter-származékai, amelyek 3-30 glikol-éter-csoportot és az alifás szénhidrogén­gyökben 8-20 szénatomot, továbbá az alkil-fenolok alkilrészében 6-18 szénatomot tartalmazhatnak. További alkalmas, nemionos tenzidek a vízoldható, 20-250 etilénglikol-éter-csoportot és 10-100 propilén­­glikol-éter-csoportot tartalmazó adduktumok, ame­lyek poli(propilénglikol), etilén-diamino-propiléngli­­kol és az alkilláncban 1-10 szénatomot tartalmazó alkif-polipropilénglikol és poli(etilén-oxid) adduk­­tumai. Ezek a vegyületek általában propilénglikol-egy­­ségenként 1-5 etiléngli kol-egységet tartalmaznak. Nemionos tenzidek például a noniI-fenol-poli-(et­­oxi-etanolok), ricinusolaj-poliglikol-éterek, polipropi­­lén-poli(etilén-oxid)-adduktumok, tributil-fenoxi-poli­­(etoxi-etanol), polietilénglikol és oktil-fenoxi-poli(et­­oxi-etanol). Ugyancsak alkalmazhatók a po!i(oxi-ctilén)-szorbl­­tán zsírsav-észterei, például a poli(oxi-etilén)-szorbi­­tán-trioleát is. Kationos tenzidek mindenekelőtt a kvaterner ammóniumsók, amelyek N-szubsz(ituensként legalább egy 8-22 szénatomos alkilgyököt tartalmaznak, és további szubsztituensei rövidszénláncú, adott eset­ben halogénezett alkilcsoportok, benzil- vagy rövid­­szénláncú hidroxi-alkil-gyökok lehetnek. A sók elő­nyösen a halogenidek, metil-szulfátok vagy etil-szulfá­tok, például a sztearil-trimetil-ammónium-klorid vagy a benzil-di(2-klór-etil)-etil-ammónium-bromid. A formálási technikában általánosan alkalmazható tenzideket például a következő irodalmi források ismertetik: ,,Mc Cutcheon's Detergents und Emulsifiers Annual” MC Publishing Corp., Ringwood, New Jersey, 1979; Dr. Helmut Stacke: „Tensid Taschenbuch”, Carl Hauser Verlag, München/Wien, 1984. A találmány szerinti kártevőirtó készítmények 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 SO 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom