191576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított kokcídíumellenes hatással rendelkező táp előállítására
1 191 576 2 A találmány tárgya eljárás olyan táp előállítására, amely egy ionofor antibiotikum és egy (1) és/vagy (II) általános képletű vegyület színergetikus elcgyét tartalmazza és ezáltal javított kokcídiumcllencs hatással rendelkezik. Az. (1) és (II) általános képletíí vegyületekben „n” jelentése 1—3 és Rí jelentése hidrogénatom, vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport. A háziállatok termelésének hatékonysága a genetikai képességek mellett, a takarmányozási, tartási és állategészségügyi feltételektől függ. A broilcrnevelésben súlyos problémát okoz a baromfikokcidiózis. Manapság azonban a b élkok ci diózis által okozott elhullásokból származó károsodásnál jóval nagyobb a veszteség, amelyet az általánosan elteijedt kokcídiumok a látszólag egészséges baromfi termelésének, húshozamának csökkentésével, fejlődésének lassításával, rossz takamiányértékesítésével okoznak. A kokcídiumokkal erősen fertőzött csirke ellenállóképessége is csökken, és a fertőző betegségekkel szemben nem immunizálható kielégítő mértékben. Jelenleg tehát a rejtett, szubklinikai fertőzöttség által okozott kártétel jóval felülmúlja az elhullásokban megnyilvánuló kokcidiózis okozta veszteséget. A broilernevelés során a kokcidiózis okozta jelentős kártétel szinte kötelezően előírja a bántalom elleni tervszerű védekezést. A kokcidiózis elleni védekezést a korszerű antikokcidiális szerekkel ellátott keveréktakarmány rendszeres, folyamatos alkalmazása biztosítja. Melyek manapság a modern kokcídiumcllencs szerek fontosabb kritériumai? Ezek a következők: magas hatékonyság, széles hatássáv, csekély toxícitás és reziduális hatás, javítsa a takarmányértékesítést és a tömeggyarapodást, takarmányba keverve lehessen alkalmazni, a tápban legyen stabil, ne legyen inkompatibilis, a tápból könnyen kimutatható legyen, ne akadályozza az immunitás kialakulását, ne alakuljon ki ellene rezisztencia, alkalmazása rentábilis legyen. Régebben úgy védekeztek a kokcidiózis ellen, hogy a takarmányba szintetikus kokcídiumellenes szereket, illetve ezek kombinációit keverték. Újabban a szintetikus kokcídiumellenes szereket kezdik kiszorítani az. úgynevezett ionofor antibiotikumok. Ezek a monenzin, a narazin, a salinomycin, a lazalocid stb. Ezek közül a leggyakrabban alkalmazott a monenzin, illetve a monenzin-nátrium. A monenzin-nátrium biológiailag aktív vegyület, a polieiklusos éter szerkezetű,, útt. ionofor antibiotikumok csoportjába tartozik. Speciális sugárgombatenyészetből (a Streptomyces cinnamonensisből) 1967-ben izolálták. (Antimicrob. Agents and Chemother., 1967. 349.) Kémiai tulajdonságait pedig az Antimicrob. Agents and Chemother. című folyóirat 1967. 359, számában Agtarap A. és Chamberlin J. W. írta le. Fermentációs úton történő előállítási eljárását pedig a 154.327 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás ismerteti. A kokcídiumellenes készítmények általában úgy fejtik ki hatásukat, hogy a parazita különböző fejlődési stádiumainak anyagcsere-folyamatait vagy az enzimek működését gátolják. Az ionofor antibiotikumok hatásmechanizmusában egyes alkálifém-ion transzport és a sejten belüli elosztás megzavarása játszik fontos szerepet. A hatásmód alapja az, hogy bizonyos alkálifémionokat képesek szállítani magukkal n sejtmembránon keresztül a kokcídiumok fiatal fejlődési alakjaiba, jgy pl. a monenzin és a szalinomycin az egy vegyértékű Na és K\ míg a lazalocid a két vegyértékű Ca++ és Mg+t ionokat, s a megváltozott intracelluláris kolloid ozmotikus nyomás folytán azok elpusztulnak. Meglepő módon azt találtuk, ha az ionofor antibiotikumokat nem önmagukban, hanem az (I) és/vagy (II) általános képletű vegyületekkel együtt alkalmazzuk, akkor az állatok bélrendszerében kimutatható kokcídiumok száma jelentősen csökken, vagyis a fertözöttség mértéke visszaszorul, esetenként nullára csökkent. Az (I) és (II) általános képletű vcgyülelek amelyekben n értéke 1 és 3 közötti és Rí jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — a trimetil - 1,2 - dihidrokínolin és alifás aldehid kondenzációs terméke. Az. ionofor antibiotikum és a kondenzációs vegyület együttes alkalmazásakor a megnövelt kokcídiumellenes hatékonyság a két komponens közötti színétgetikus hatásnak tulajdonítható. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy ha a szinergetikus hatású készítményben az ionofor antibiotikumot az eddig szokásos, 100 mg/kg takarmány mennyiségben adagoljuk akkor a meglepő és javított kokcídiumellenes hatás jelentkezik és a testtömeggyarapodásban némi csökkenés tapasztalható. Ha azonban az ionofor antibiotikum eddig szokásos mennyiségét jelentősen csökkentjük a tápban és emellett az (I) és/vagy (II) általános képletű vegyületet 10 -130 mg mennyiségben alkalmazzuk 1 kg takarmányban - akkor a javított kokcídiumellenes hatékonyság megmarad és a testtömeggyarapodás sem csökken, sőt növekedést mutat. Az ionofor antibiotikum és az (I) és/vagy (II) általános képletű vegyület szinergetikus elegyét közvetlenül a tápba keverhetjük, vagy egy eljárásváltozat szerint előbb azt a hordozóval, illetve egyéb adalékkal keverjük el és az így nyert premixet adjuk a táphoz. A találmány tárgya eljárás javított kokcídiumellenes hatással rendelkező táp előállítására. Az eljárást az jellemzi, hogy A) az ismert táphoz, annak 1 kg-nyi mennyiségére számítva, legalább 10 mg ionofor antibiotikumot, előnyösen monenzint, vagy narazint vagy szalinomycint, és 10-130 mg mennyiségű (I) és/vagy (11) általános képletű vegyületet — amelyben n=l—3 és Rj jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomos alkilcsoport — keverünk, vagy B) az ismert táphoz, annak 1 kg-nyi mennyiségre számítva, olyan premixet keverünk, amely a vivőanyag(okon), - adott esetben bitaminokon, ásványi anyagokon, mikroelemeken kívül legalább 10 mg ionofor antibiotikumot, előnyösen monenzint, vagy narazint, vagy szalinomycint és 10-130 mg meny-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
