191574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két- vagy többkomponensű elegyek előkészítésére kémiai reakcióhoz elsősorban olajat és vizet tartalmazó elegy elégetéshez történő előkészítésére

1 191 574 2 A találmány tárgya eljárás két- vagy többkompo­nensű elegyek előkészítésére kémiai reakcióhoz, első­sorban olajat és vizet tartalmazó elegy elégetéshez tör­ténő előkészítésére. Ismeretes, hogy a kémiai reakciók esőiében, külö­nösen az égésnél a folyamatok meggyorsithalók, jobb hatásfokkal folytathatók le, ha a reakcióba lépő köze­gek egész finom részekké vannak szétporlasztva és így a reagáló kis részecskék közvetlenül érintkezni tudnak egymással. A találmány célja, hogy a különféle komponensek­ből álló elegyeket úgy kezeljék, hogy az elegynek leg­alább egy komponense rendkívül finom részecskékké dezintegrálódjék. Különösen a tüzeléstechnika terén várható a talál­mány szerinti eljárás elterjedése, ezért főleg tüzelés­­technikai szempontok figyelembevételével ismertetjük a találmányt. Tekintettel arra, hogy az égés is lénye­gében kémiai reakciót jelent, így a találmány tárgy­köre egységes. A találmány szempontjából elegy alatt minden olyan keveréket kell érteni, amely akár folyadékok, akár folyadék és szilárd alkotók emulziója, illetve szuszpenziója. A találmány szermpontjából az elegy elnevezés alkalmazása során nem teszünk különbséget a tekintetben, hogy az elegyben levő valamelyik komponens diszperzitásfoka milyen mértékű, Ezek előrebocsátása után a találmány mibenlétének megha­tározása, felismerése szempontjából az elegy lehet különféle folyadékok keveréke, szilárd-folyadék és újabb folyadék keveréke és így tovább. Az elegy elnevezés szempontjából az sem mértékadó, hogy az elegyben szereplő egy vagy több komponens milyen szerepet tölt be a kémiai reakcióban, illetve a kémiai reakció mellett. Az égés tekintetében is bizonyos magyarázatot kell adni a találmány értelmezése érdekében. A találmány szerinti eljárással érintett tüzeléstechnika nemcsak hagyományos, pl. falazott tűztérben végbemenő tü­zelési módokat jelent, hanem például belsőégésű mo­torban lefolyó égést, vagy megint más, például gáz­turbina égésterében végbemenő tüzeléstechnikai fo­lyamatot is. Mint már korábban utaltunk rá, a kémiai reakciók tekintetében, így a tüzeléstechnika terén is, rendkívül nagy jelentőségű, hogy a reakcióban résztvevő köze­gek - a tüzeléstechnikában a tüzelőanyag — minél apróbb részekre legyen szétaprítva. Ennek érdekében történik a porszén előállítása, az olaj porlasztása is. Az ismert aprítási és porlasztási megoldások azon­ban még meglehetősen nagy szemcséket eredményez­nek a tüzelőanyag halmazában és ezek a nagy szem­csék még mindig meglehetősen lassú folyamatban égnek el. Tekintettel arra, hogy az égés viszonylag hosszú időben játszódik le, és mivel az égésben részt­vevő tüzelőanyag szemcsék méretei meglehetősen nagyok, ezért a tüzelőanyag jó kiégése érdekében általában légfeleslcget kell biztosítani a tűztérben. A légfelesleg azonban számos hátránnyal jár. Ezen hátrányok közül csak néhányat említünk meg. Elsőként említjük azt a hőveszteséget, amit a levegő nitrogénje a légfelesleg tényező függvényében mint fi­zikai hőt kiszállít a tüzelőberendezésből. Másik hát­rány, hogy a füstgázokban a szén-dioxid %-os aránya kicsi, továbbá mérséklet kell az eljárás végrehajtásá­hoz azért, hogy a dezintegrálás hatásosabb legyen. Ilyenkor az eljárást megelőzően lehet a melegítést végrehajtani, vagy az eljárás folyamain alatt is közöl­hetünk hőt az cleggyel annak érdekében, hogy a lei­­melegedés a kívánt mértékű legyen. A találmány szerinti eljárás megvalósítható pl. olyan berendezéssel, amely egymással ellentétes érte­lemben forgatott tárcsaalakú vagy kúpos forgórésze­ket, és az ezek közötti résbe nyúló aprítótesteket fog­lal magába. Egy példákén 1:í berendezésnek a talál­mány szempontjából lényeges elemeit a csatolt rajz szemlélteti hosszmetszetben A példaként! szerkezetnél egymással szemben levő kúpfelületekkel rendelkező 1 és 2 forgórészek és az azok közötti résben nyúló 3 és 4 aprítótestek van­nak. A 3 aprítótestek a külső I forgórészhez, a 4 ap­­rítótestek a belső 2 forgórészhez vannak rögzítve. Az 1 és 2 forgórészek egymással szemben forognak, így a közöttük fennálló relatív sebesség nagy lehet. Az 1 és 2 forgórészek, valamint a 3 és 4 aprítótestek kö­zött váltakozva szűkülő illetve bővülő terek vannak kialakítva, ennek hatására az 5 bevezető csőből a vá­zolt szerkezetbe jutott keve rék a 6 nyilak szerinti ki­lépésig váltakozó nyomásnak van kitéve. A nagy se­bességű ütközés valamint a váltakozó nyomás hatá­sára rendkívül finom részekre bontható a keverék, vagy legalább annak egyik komponense. Az alkalmazott nyomás értékei, a hőmérséklet, valamint a forgórészek kerületi sebességei tervezési feladat tárgyai, amit a helyi viszonyok az elérni szándékolt cél, az alkalmazott közegek figyelembe­vételével kell megoldani egy-egy konkrét esetben. A találmány szerinti eljárás lényege tehát, hogy az elegyet szobahőmérsékleten, esetleg előmelegített állapotban egymással ellentétes értelemben forgatott 1, 2 forgórészek hordozta 3, 4 aprítótestek között vezetve nagy sebességű ütköztetésnek és/vagy perio­­iikus nyomásváltozásnak tesszük ki. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganato­­sítási módját képezheti az a megoldás, amelynek értel­­nében az elegyet kezelés közben is melegítjük. Célszerű, a találmány szerinti eljárást ügy fogana­tosítani, hogy az ütköztetés és/vagy nyomásváltozta­tás révén az elegy legalább egyik komponensére nézve olyan feszültségállapotot biztosítunk, amely az illető komponensre az adott körülmények mellett jellemző nyírófeszültséget meghaladó mértékű. E meghatáro­zásnál az adott körülmények alatt az elegyre vonat­kozó hőmérsékleti és esetleg nyomásértékeket értjük. A találmány szerinti előkezelt illetve kezelt elegyet az égéstérbe, vagy tűztérbe juttatva rendkívül gyorsan megy végbe az égés, mert szinte minden egyes tüzelő­anyag molelcula találkozik a levegő oxigén molekulá­jával és így az égési reakció minden feltétele azonnal adottá válik. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás két- vagy többkomponensű elegyek elő­készítésére kémiai reakcióhoz, elsősorban olajat és 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom