191569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszerek előállítására

1 191 569 2 A találmány tárgya eljárás emberi és állati táplál­kozásra egyaránt alkalmas tejpótló tápszerek elő­állítására, lipoidtartalmú növényi magvak, állati eredetű anyagok és tejipari melléktermékek fel­­használásával. Ismert, hogy mind az újszülött humán szervezet, mind az újszülött emlős állati szervezet részére a leg­ideálisabb első táplálék az anyatej. Ennek részbeni vagy teljes hiánya esetén tápszerellátás szükséges. Táplálkozás szempontjából az ezt követő időszak is különleges igényeket vet fel, mind a tápszer össze­tétele, mind annak emészthetősége szempontjából. Az állati takarmányozásnál nem közömbös az sem, hogy egy kilogramm hús előállításához mennyi és milyen értékű takarmányt használunk fel. A húsellátás növelése szempontjából fontos, hogy elsősorban a nagytestű állatok, a borjak elválasztása után egy magas energiatartalmú és jól emészthető tápanyag álljon rendelkezésre. Az emberi csecsemő számára ugyancsak kívánatos egy magasabb lipoid­­tartalmú és közepes fehérjetartalmú, kel.lő kalóriát tartalmazó táp. Ebben az időszakban ugyanis a cse­csemőnek csak a zsíremésztése tökéletes. Korábban a humán és állati tápszerek előállítását külön üzemekben készítették és elsősorban az állati tápszerek előállításakor csak egy-egy részfeladat megoldására ügyeltek, nyersanyagként is csak tech­nikai árut használtak. Ezek az eljárások elsősorban a tejfehérje pótlására és annak jobb emészthető­ségének biztosítására terjedtek ki. Ismert az is, hogy bizonyos élelmiszeripari mel­léktermékek eredményesen használhatók fel a íáp­­szergyártásban. Ilyen megoldást ismertet a 171 944 számú magyar szabadalmi leírás, mely szerint növényi eredetű anyagokból, elsősorban szójalisztbőí vagy állati eredetű anyagokból, elsősorban húsliszíből tejipari melléktermékkel, elsősorban tejsavóval 25-30 %-os szuszpenziót készítettek, majd a szuszpenzióhoz két­értékű fém.sót (például kalcium- vagy magnézium­sót) adva proteolitíkus enzimmel a fehérjéket hidro­­hzálíák. A szabadalmi leírás példáiban csak édes­savó, illetve tejsavópor felhasználása került ismer­tetésre. A fenti eljárás legfőbb hátránya, hogy csak állati tápszer készítésére alkalmas, valamint az, hogy az eljárás szerint a növényi magvak fehérjetartalmá­nak kinyeréséhez mikroorganizmusok által szinteti­zált proteolitíkus enzim és kétértékű fémsó jelenléte szükséges. A. fentiek következtében természetesen szükség van az utólagos enziminaktiválás elvégzé­sére is. Hasonló eljárást ismertet a 2 058 372 számú NSZK-beli szabadalmi leírás, amely szerint növényi termékként szójababot használtak tápszerkészítésre, mégpedig az extrahált szójadara-szuszpenzió pilla­nathevítése után szintén proteolitíkus enzimes keze­lés útján. A 3 944 676 sz. USA-beli szabadalmi leírás sze­rint szintén szójából indultak ki, ezt vizes oldatban extrahálták, az extraktum pií-jál 6,5—7,0 értékre állították, az így kapott „szójaíejet” 116 °C-on ste­rilizálták, majd mikroorganizmusokkal fermentál­ták. 7 A találmány célja tehát olyan eljárás kidolgozása, mely olcsó, könnyen hozzáférhető kiindulási anya­gok felhasználásával enzimes kezelés kiküszöbölésé­vel egyszerű technológiával szolgáltat kitűnő minő­ségű tápszert. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a gazdag fehérjetartalmú növényi magvakat aránylag magas (55-85 C’C) hőmérsékle­ten folyadékkomponensben, előnyösen tejben vagy tejipari melléktermékben nedves őrléssel eredmé­nyesen fel lehet tárni. A fenti módon egy jól behatá­rolt koncentráció- és hőmérséklet-tartományban egy olyan kolloid rendszer hozható létre, melyben már nincs szükség enzimes feltárásra, ennélfogva az utó­lagos, nehézkes enziminaktivilású művelet is . el­hagyható. Ez a felismerés nem volt előre várható, hiszen a szakirodalom mindeddig nem tisztázta, hogyan men­nek végbe a találmányi eljárásban használt növényi magvak feltárása során a fizikai és kémiai folyama­tok. Felismerésünk lehetővé teszi a korábban hasz­nált és jelentős hibalehetőséget magában hordozó pH-vá!toztatások kiküszöbölését is. A fentiek alapján a találmány eljárás fejpótló tápszerek előállítására, lipoidtartalmú növényi mag­vak, állati eredetű anyagok, tej és tejipari mellék­termékek felhasználásával, melynek során a növényi magot feltárjuk, a kapott szuszpenzióhoz tejet vagy tejipari mellékterméket keverünk, a kapott zagyot adalékanyaggal kiegészítjük, az elegyet konzerváljuk és/vagy bepároljuk, szárítjuk, miközben a feltárást 1 súlyrésznyi héjtalanított lipoidtartalmú növényi magra vonatkoztatott 1,2-10 súlyrésznyi folyadék­­komponensben, előnyösen tejben vagy tejipari mel­léktermékben 55 °C és 85 °C közötti hőmérsékleten, adott esetben állati vagy növényi zsiradék és/vagy iccítin és/vagy lisztféleség jelenlétében őrléssel vé­gezzük. A találmány egy előnyös változata szerint növényi magként napraforgó-, dió-, mogyoró-, tökmagbelet vagy ezek keverékét használjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy állati eredetű anyagként állati zsiradékot, előnyösen sertészsírt vagy faggyút, vagy állati vérből késziilt lisztet használunk. Tejipari melléktermékként hulladéktejet, tejsavót, írót, édessavót vagy ezek sűrítményeit használjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivitele­zési módja szerint tehát úgy járunk cl. hogy magas lipoidtartalmú és közepes fehérjetartalmú anyagok (például napraforgómagbél, mogyoróbél, tökmagbéi stb.) speciális őrleményéből vízzel, tejjel, fölözött tejjel, tejsavóval vagy állati vérsavóval, vagy egyéb más élelmiszeripari melléktermékkel őrléssel emul­ziós szuszpenziót készítünk. Ezután kívánt esetben az előkezelt szénhidrátokkal, továbbá savósűrít­­ménnyel, sovány tejjel, soványtej-sűrítménnycl, zsí­ros tejjel vagy ennek sűrítményével, vitaminokkal, antioxidánsokkal, aromaanyagokkal, esetenként aminosav kiegészítőkkel, fémsókkal és adjuváns segédanyagokkal egészítjük ki a szuszpenziót, majd a zagyot nedves őrlőberendezésben mikronizáljuk, majd bepároljuk, illetve porlasztva szárítjuk. A találmány szerinti eljárásban növényi liszteket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom