191569. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszerek előállítására
1 191 569 2 A találmány tárgya eljárás emberi és állati táplálkozásra egyaránt alkalmas tejpótló tápszerek előállítására, lipoidtartalmú növényi magvak, állati eredetű anyagok és tejipari melléktermékek felhasználásával. Ismert, hogy mind az újszülött humán szervezet, mind az újszülött emlős állati szervezet részére a legideálisabb első táplálék az anyatej. Ennek részbeni vagy teljes hiánya esetén tápszerellátás szükséges. Táplálkozás szempontjából az ezt követő időszak is különleges igényeket vet fel, mind a tápszer összetétele, mind annak emészthetősége szempontjából. Az állati takarmányozásnál nem közömbös az sem, hogy egy kilogramm hús előállításához mennyi és milyen értékű takarmányt használunk fel. A húsellátás növelése szempontjából fontos, hogy elsősorban a nagytestű állatok, a borjak elválasztása után egy magas energiatartalmú és jól emészthető tápanyag álljon rendelkezésre. Az emberi csecsemő számára ugyancsak kívánatos egy magasabb lipoidtartalmú és közepes fehérjetartalmú, kel.lő kalóriát tartalmazó táp. Ebben az időszakban ugyanis a csecsemőnek csak a zsíremésztése tökéletes. Korábban a humán és állati tápszerek előállítását külön üzemekben készítették és elsősorban az állati tápszerek előállításakor csak egy-egy részfeladat megoldására ügyeltek, nyersanyagként is csak technikai árut használtak. Ezek az eljárások elsősorban a tejfehérje pótlására és annak jobb emészthetőségének biztosítására terjedtek ki. Ismert az is, hogy bizonyos élelmiszeripari melléktermékek eredményesen használhatók fel a íápszergyártásban. Ilyen megoldást ismertet a 171 944 számú magyar szabadalmi leírás, mely szerint növényi eredetű anyagokból, elsősorban szójalisztbőí vagy állati eredetű anyagokból, elsősorban húsliszíből tejipari melléktermékkel, elsősorban tejsavóval 25-30 %-os szuszpenziót készítettek, majd a szuszpenzióhoz kétértékű fém.sót (például kalcium- vagy magnéziumsót) adva proteolitíkus enzimmel a fehérjéket hidrohzálíák. A szabadalmi leírás példáiban csak édessavó, illetve tejsavópor felhasználása került ismertetésre. A fenti eljárás legfőbb hátránya, hogy csak állati tápszer készítésére alkalmas, valamint az, hogy az eljárás szerint a növényi magvak fehérjetartalmának kinyeréséhez mikroorganizmusok által szintetizált proteolitíkus enzim és kétértékű fémsó jelenléte szükséges. A. fentiek következtében természetesen szükség van az utólagos enziminaktiválás elvégzésére is. Hasonló eljárást ismertet a 2 058 372 számú NSZK-beli szabadalmi leírás, amely szerint növényi termékként szójababot használtak tápszerkészítésre, mégpedig az extrahált szójadara-szuszpenzió pillanathevítése után szintén proteolitíkus enzimes kezelés útján. A 3 944 676 sz. USA-beli szabadalmi leírás szerint szintén szójából indultak ki, ezt vizes oldatban extrahálták, az extraktum pií-jál 6,5—7,0 értékre állították, az így kapott „szójaíejet” 116 °C-on sterilizálták, majd mikroorganizmusokkal fermentálták. 7 A találmány célja tehát olyan eljárás kidolgozása, mely olcsó, könnyen hozzáférhető kiindulási anyagok felhasználásával enzimes kezelés kiküszöbölésével egyszerű technológiával szolgáltat kitűnő minőségű tápszert. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a gazdag fehérjetartalmú növényi magvakat aránylag magas (55-85 C’C) hőmérsékleten folyadékkomponensben, előnyösen tejben vagy tejipari melléktermékben nedves őrléssel eredményesen fel lehet tárni. A fenti módon egy jól behatárolt koncentráció- és hőmérséklet-tartományban egy olyan kolloid rendszer hozható létre, melyben már nincs szükség enzimes feltárásra, ennélfogva az utólagos, nehézkes enziminaktivilású művelet is . elhagyható. Ez a felismerés nem volt előre várható, hiszen a szakirodalom mindeddig nem tisztázta, hogyan mennek végbe a találmányi eljárásban használt növényi magvak feltárása során a fizikai és kémiai folyamatok. Felismerésünk lehetővé teszi a korábban használt és jelentős hibalehetőséget magában hordozó pH-vá!toztatások kiküszöbölését is. A fentiek alapján a találmány eljárás fejpótló tápszerek előállítására, lipoidtartalmú növényi magvak, állati eredetű anyagok, tej és tejipari melléktermékek felhasználásával, melynek során a növényi magot feltárjuk, a kapott szuszpenzióhoz tejet vagy tejipari mellékterméket keverünk, a kapott zagyot adalékanyaggal kiegészítjük, az elegyet konzerváljuk és/vagy bepároljuk, szárítjuk, miközben a feltárást 1 súlyrésznyi héjtalanított lipoidtartalmú növényi magra vonatkoztatott 1,2-10 súlyrésznyi folyadékkomponensben, előnyösen tejben vagy tejipari melléktermékben 55 °C és 85 °C közötti hőmérsékleten, adott esetben állati vagy növényi zsiradék és/vagy iccítin és/vagy lisztféleség jelenlétében őrléssel végezzük. A találmány egy előnyös változata szerint növényi magként napraforgó-, dió-, mogyoró-, tökmagbelet vagy ezek keverékét használjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy állati eredetű anyagként állati zsiradékot, előnyösen sertészsírt vagy faggyút, vagy állati vérből késziilt lisztet használunk. Tejipari melléktermékként hulladéktejet, tejsavót, írót, édessavót vagy ezek sűrítményeit használjuk. A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivitelezési módja szerint tehát úgy járunk cl. hogy magas lipoidtartalmú és közepes fehérjetartalmú anyagok (például napraforgómagbél, mogyoróbél, tökmagbéi stb.) speciális őrleményéből vízzel, tejjel, fölözött tejjel, tejsavóval vagy állati vérsavóval, vagy egyéb más élelmiszeripari melléktermékkel őrléssel emulziós szuszpenziót készítünk. Ezután kívánt esetben az előkezelt szénhidrátokkal, továbbá savósűrítménnyel, sovány tejjel, soványtej-sűrítménnycl, zsíros tejjel vagy ennek sűrítményével, vitaminokkal, antioxidánsokkal, aromaanyagokkal, esetenként aminosav kiegészítőkkel, fémsókkal és adjuváns segédanyagokkal egészítjük ki a szuszpenziót, majd a zagyot nedves őrlőberendezésben mikronizáljuk, majd bepároljuk, illetve porlasztva szárítjuk. A találmány szerinti eljárásban növényi liszteket 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 35
