191561. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés gőz előállítására
1 191 561 2 tűztérhenger cserélhető módon alakítható ki. így a tüzelőanyag-betéteket előzetesen betölthetjük a 39 tűztérhengerbe, majd tüzelés közben ezeket cserélhetjük. A 4 fedél lezárása után, ha nincs füstgázelszívó 19 ventilátor felszerelve, úgy célszerű a természetes huzat megindításához a kéményhez vezető 16 fiistcsövet a 20 tisztítónyíláson át előmelegíteni. Ezután a 38 első huzamban meggyújtjuk a tüzelőanyag-betéteket. A tüzelés első szakaszában a 4 fedélen lévő 1 légelszívó nyílás 2 tolattyúja zárva van, a kémény elszívó hatására a 27 légfelvezető csövön és a 26 alsó nyíláson beáramló előmelegített levegő és füstgáz keverék a 38 első huzamban lángolva ég. Az égő füstgázok a 4 fedél öntöttvas 7 alsó lemezt vörös izzásra hevítik. Innen a füstgázok elfordulnak a 40 második huzamot alkotó csövek irányába a 29 víztéren átvezetett és a harmadik huzamot alkotó 21 füstcsövön kialakított 42 füstelszívó nyílásba, majd a kéménybe vezető 16 füstcsövön át távoznak a füstgázok a szabad térbe. A füstgázt elszívó 19 ventilátor elsősorban biztonsági célokat szolgál ott, ahol a kéményhuzat nem kielégítő. Ha a tápvíz hőmérséklete elérte a szükséges 90 °C értéket, a 10 gőzgyűjtőből a vizet leeresztjük a 30 tápvízmedencébe. A fokozódó hőbesugárzás hatására a tűzteret alkotó 39 tűztérhenger a víz clgőzölögtetése által keletkezett gőz megfelelő gőznyomással a 12 gőzszelepen át a 10 gőzgyűjtőbe áramlik, ahol a gőz tovább szárad, majd a 44 gőzelvezető csövön át vezetjük ki a felhasználás helyére. Miután a tüzelőanyag égése folyamán az égés hevessége csökken, ezért az égés második szakaszában a 23 hamugyűjtő 25 tisztítónyílás 24 tolattyújával a 26 alsó nyílást lezárjuk, majd az 1 légszívó nyílás 2 tolaítyúját megnyitjuk, miáltal a 4 fedél 6 légiié vítő terén és a 41 felső nyíláson át beáramló előmelegített levegő hatására az égés hevessége fokozódik. Az égés hevességének szabályozószerveit az I légszívó nyílás 2 tolattyúja, a kéményhez vezetett 16 füstcsövön elhelyezett 18 tolattyú, valamint a 23 hamugyűjtő 25 tisztítónyílására szerelt 24 tolattyú alkotja. A keletkezett hamu legnagyobb része a 27 légfeivezető csövön át lehull a 23 hamugyűjtőbe, a visszamaradt kis mennyiségű hamut a 27 légfelvezető csövön át gyűjthetjük a hamugyűjtőbe. Ezután a 39 tűztérhengert további tüzelőanyagbetétekkel töltjük, vagy abba egy már előzetesen tüzelőanyag-betétekkel feltöltött további perforált hengert (betéthengert) helyezünk. A találmány szerinti tüzelőberendezés tüzelőanyag-betéteinek utántöltési ideje a tüzelés módjától függően 4-6 órára állítható be. A visszatérő fáradt gőzt a 34 csőkígyón át vezetjük a 14 külső víztéren keresztül, miáltal a tápvizet előmelegítjük. A lecsapódott kondenzvizet a 30 tápvízmedencébe bocsátjuk vissza. A kondenzvizet az ábrán nem ábrázolt gáztalanítón és szűrőn való átvezetése után a 31 tápszivattyúval a 35 tápvízfelvezető csövön át vezetjük a 14 külső tápvíztérbe, ahonnan a 17 tápvízadagolón át a szükséges 90 °C hőmérsékletre melegített forró tápvizet a 39 tűztérhengerbe vezetjük. A 3-6 ábrákon látható tüzelőberendezés az 1. és 2. ábrák szerint ismertetett tüzelőberendezésnek további kiviteli alakját szemléltetik, amelynek működési módja azonos, a különbség a tüzelőberendezés tűztérhengerének eltérő kialakításában van. Az 52 tűztér (lásd a 3. ábrát) 49 belső elosztócsővel, 45 belső gőzgyűjtő csővel és a 47 felszállócsövekkel henger alakúan van kiképezve. A 40 második huzamot a tűzteret körülvevő 47 belső fclszállócsövekből alkotott hengerpalástja és a 14 külső tápvíztér belső fala alkotja. A 40 második búzámban az 50 külső tápvízelcsztó csővel, a 46 külső gőzgyűjtő csővel és a 48 külső fclszállócsövckkel kialakított henger van elhelyezve. Az 50 külső tápvíztérre! a 17 tápvízadagoló útján van összekapcsolva. A 45 belső gyűjtőcső és a 45 külső gőzgyűjtő cső a 12 gőzszelepen át csatlakozik a 10 gőzgyűjtőbe. A 3. és 4. ábrák szerinti tüzelőberendezés üzemelésénél a 14 külső tápvíztérből a 90 °C-ra előmelegített forró tápvizet a 17 tápvízadagoló nyomja be az 50 külső tápvízelosztó csőbe és a 49 belső tápvízelosztó csőbe A 47 belső felszállócsövekből és a 48 külső feiszállócsövekből a víz elgőzölögtctcs által gáz halmazállapotban a 45 belső gőzgyűjtő csőbe és a 46 külső gőzgyűjtő csőbe jut, ahonnan megfelelő gőznyomással 12 gőzszelepen át a 10 gőztgyűjtőbe áramlik. A 10 gőzgyűjtőből a gőz a 44 gőzelvezető csövön át vezethető ki felhasználásra. Az 50 tápvízelosztó csővel, a 48 külső felszállócsövekkel és a 46 külső gőzgyűjtő csővel kialakított henger a 40 második huzamban van elhelyezve, A 48. külső felszállócsövek hézagosán vannak összeállítva (lásd a 6. ábrát), ezáltal a lángoló füstgáznak a csövek hézagai között tökéletesebb a hőbesugárzása. Az 52 tűzteret alkotó 47 felszál lócsövek szorosan vannak egymáshoz illesztve (lásd az 5. ábrát), így a hőbesugárzást egyrészt az 52 tűztér, másrészt a 40 második huzam felől kapják. A 3-6. ábrák szerinti tüzelőberendezés működésének módja az 1. és 2. ábrák kapcsán ismertetett működésmóddal teljes egészében megegyezik. Szabadalmi igénypontok 1. Tüzelőberendezés gőz előállítására, célszerűen növényi és/vagy ipari hulladékanyagoknak tüzelőanyagként való hasznosításával, amelynek tűzterét kettős fedéllel zárható külső tápvíztér által körülfogott tűztérhenger fogja körül, amelybe a tüzelőanyag-adagok tömörítve alulról felfelé irányuló első huzamot alkotó üreggel kialakítva helyezhetők be a fedélen lévő felső nyílás és a henger alján lévő alsó nyílás közé; továbbá hogy a fedél és a tűztérhenger közötti tér alkotja az első hazamból kilépő füstgázok fordítóterét, amely a tűztér falát koncentrikusan körülvevő, fölülről lefele irányuló második huzamon át csatlakozik a kéményhez vezető füstcsőhöz, amely füstcső a tűztérhenger alatt helyezkedik el; továbbá a tüzelőberendezés tápvízmedencéhez csatlakozó külső és egy azzal összekötött — a tűzteret koncentrikusan körülvevő -5 10 ‘j Q 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
