191561. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés gőz előállítására
1 191 561 2 A találmány tárgya tüzelőberendezés gőz előállítására, célszerűen növényi és/vagy ipari hulladékanyagoknak tüzelőanyagként való hasznosításával. À kis kalóriás fűtőértékű tüzelőanyagok, így erdő- és mezőgazdasági hulladékanyagok, valamint éghető ipari hulladékanyagok energetikai hasznosítására már számos javaslatot tettek, és nagyszámú szabadalom vált ismeretessé. Az egyik ilyen célra hasznosítható megoldást a 167 277 számú magyar szabadalmi irat ismerteti. Ez a megoldás fahulladék eltüzelésére alkalmas háromhuzamú kazánt javasol; a berendezés újdonsága abban van, hogy a rostélytüzelést és a ci klon tüzelést kombinálja. A rostély lehetővé teszi a darabos hulladék eltüzelését, a hefúvórendszer alkalmazása pedig a fűrészpor és az apríték eltüzelésére alkalmas. Ezen tüzelőberendezés alkalmazása befúvórendszert, a tüzelőanyag részére tárolósilót, bolygóesigát, tüzelőanyagcellás adagolót, tűzálló samottéglából épített falazatokat igényel. Ugyancsak hulladékanyagok elégetésére szolgáló berendezést ismertet a 171 813 számú magyar szabadalmi irat. Ennél a szerkezeti megoldásnál az ürítő-adagoló berendezés meghajtómotorja sebességváltóval, kardáncsuklőval szállítócsigát forgat, amelynek a silótengelye körüli forgó mozgását járókerék biztosítja. A körbejáró csigatengelynek végén súrlódó tengelykapcsolóval egybeépített csigatengelyen szabadon forgó járókerék biztosítja, hogy a siló fenéklapja síkjából kiemelkedő kör alakú pályán forgó mozgást végezzen. Mind a fent hivatkozott két szabadalom szerinti megoldás, mind az általunk ismert kis kalóriaértékű tüzelőanyagokkal fűthető kazánok közös jellemzője, hogy szerkezetük bonyolult, költséges ürítő-adagoló szerkezeti elemeket és berendezéseket alkalmaznak. További hátrányként említjük az ismert berendezéseknek alkalmazott samottfalazatokat, amelyeknek felfütése jelentős hőenergiát igényel. Bonyolult megoldásnak tekintjük azokat a kazánokat, ahol a tüze lőtér több részből van kialakítva. Az ismeretes hasonló célú megoldásoknál még a legkedvezőbb hatásfokú tüzelőberendezéseknél is gyakorlatilag a füstgázok igen magas, sok esetben 800-1000 °C hőmérsékleten távoznak a kéményen. Célkitűzésünk a fent említett hátrányoknak jelentős csökkentése, azaz olyan tüzelőberendezés kialakítása gőz termelésére, célszerűen növényi és/ vagy ipari hulladékanyagoknak tüzelőanyagként való hasznosításával, amely az ismert gőztermelő kazánok szerkezetéhez képest jelentősen egyszerűbb kialakítású, egyetlen tűztérrel rendelkezik, nem igényel a folyamatos tüzeléshez költséges ürítő- és adagolószerkezeti elemeket, és amely a füstgázok hőenergiáját oly módon képes hasznosítani, hogy azok legalább 200-250 °C hőmérsékletre lehűlve hőenergiájukat majdnem teljes egészében a tüzelőberendezésben adják le, mielőtt a kéményen át távoznának. A találmány tárgya tüzelőberendezés gőz előállítására, célszerűen növényi és/vagy ipari hulladékanyagoknak tüzelőanyagként való hasznosításával. amelynek tűzterét kettős fedéllel zárható külső tápvíztér köpenye fogja körül, amely tfíztér hengerébe a tüzelőanyag-adagok tömörítve (brikettálva) alulról felfelé irányuló első hozamot alkotó üreggel kialakítva helyezhetők be a tűzterhengeibe a fedélen lévő felső nyílás és a tűztérhenger alján lévő alsó nyílás közé. A fedél és a tűztérhenger közötti tér az első hozamból kilépő füstgázok fotdítótere, amely a tűztér falát koncentrikusan körülvevő, felülről lefelé irányuló második huzamon át csatlakozik a kéményhez vezető füstcsőhöz, amely füstcső a tűztérhenger alatt helyezkedik el. A tüzelőberendezés tápvízmedencéhez csatlakozó külső és egy azzal összekötött — a tűzteret koncentrikusan körülvevő - olyan belső víztérrel rendelkezik, amelynek felső része gőzkivezetéssel és biztonsági szeleppel ellátott gőzgytíjtő térből áll. A tüzelőberendezés kondenzvíz-visszavezető csővel rendelkezik, amely a külső íápvíztéren átvezetve tápvízmedencéhez csatlakozik. A tűztér alatt a fiistcsőhöz csatlakozó füstelszívó nyílás, tisztítónyílás, légszabályozó tolaltyú, a tűztér nyílásához csatlakozó felvezetőnyílás, hamugyűjtő, valamint a tűzteret tartó támgerendák helyezkednek el. A tűztér feletti kettős fedélen rögzítőzsanér, fogantyú, kémlclőnyílás van felszerelve, míg a kettős fedél felső tere légszívó nyílással csatlakozik az atmoszferikus külső térhez. A fedél alsó lemezén a tüzelőtcrhez csatlakozó felső nyílás van kialakítva. A találmány lényege abban van, hogy a tűzterhengert a tűzteret koncentrikusan körülvevő belső víz- és elgőzölögtető teret alkotó két acélhenger, valamint ezen acélhengerek között elhelyezett - második huzamot alkotó csövek képezik. A tűztérhenger külső acélhengere körül koncentrikusan a külső víztér falai helyezkednek el. Ezen külső víztéren van átvezetve a kondenzvizet visszavezető csőkígyó. A füstcső - amely a harmadik huzamot alkotja — a külső vízférnek a tűztérhenger alatti részében helyezkedik el. A találmány egy előnyös kiviteli alakja szerint a tűzteret belső elosztócsövek és belső gőzgyfíjtő csövek között elhelyezett felszállócsövekből alkotott henger veszi körül. A második huzamot a tűzteret körülvevő felszállócsövekből alkotott henger palástja és a külső víztér belső fala közötti tér alkotja. Ezen második huzamban a külső tápvízelosztó csőből, a külső gőzgyűjtő csőből, valamint a külső fclszállócsövekbő! kialakított henger van elhelyezve. A külső gőzgyűjtő cső gőzszclepcn át csatlakozik a gőzgyűjtő csőhöz. A találmány szerinti tüzelőberendezés legfontosabb előnyei a következők : a) A gőz termelésére kialakított találmány szerinti tüzelőberendezés szerkezeti felépítése rendkívül egyszerű, nem költséges, adagolóürítő szerkezeteket nem igényel, mobil telepítésű, hőhasznosítása pedig azt az előnyt biztosítja, hogy a füstgázok kb. 200 °C hőmérsékletre lehűlve kerülnek a kéménybe. b) A tűztérben tömörített, szabványosítható méretű tüzelőanyag-betéteket helyezünk, amc-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 30 35 2
