191553. lajstromszámú szabadalom • Energiatakarékos kapcsolási elrendezés fűtőhálózatok részáramú gáztalanítására

1 191 553 2 A találmány tárgya energiatakarékos kapcsolási elrendezés fűtőhálózatok részáramú gáztalanítására. Ismeretes, hogy a fűtőhálózatok korrózióvédel­mére a szabvány előírások szerint a hálózati víz­­veszteségek pótlására bevezetett pótvíz megfelelő gáztalanításáról gondoskodni kell. A fűtőberende­zésekbe korrozív gázok azonban közvetlenül is be­juthatnak, például a használati melegvíz-előállító berendezések tömítetlen helyein, üres vezetékszaka­szok csatlakozásánál stb. A fűtőhálózatok, különö­sen azonban a távfűtő rendszerek a kiépítés nagy­ságától függően igen nagy értékűek, emiatt a belső csővezeték korrózióvédelmének biztosítása rend­kívüli fontosságú. A pótvíz gáztalanításával és a keringtetett fűtési vízkör egy részének folyamatos termikus gáztalaní­tásával biztosítani lehet, hogy a vízkör gáztartaíma állandóan olyan alacsony értéken maradjon, amely biztosítja, hogy a korrózió gyakorlatilag kizárt le­gyen. A régebbi időkben a bevezetett pótvíz gáz­­talanítását külön gáztalanítóberendezésekkel végez­ték. A korszerűbb megoldások esetében a pótvíz gáztalanítására ugyanazt a gáztalanítóberendezést alkalmazzák, amely a keringtetett fűtési vízkör egy részének folyamatos termikus gáztalanítását végzi. A pótvíz és a részáramban kivett hálózati víznek közös gáztalanítóban történő gáztalanítására két ismert szabadalmat említünk. Az egyik megoldás a magyar 169.455 számú, a másik megoldás pedig a magyar 179.130 számú szabadalmi iratok alapján ismerhető meg. Mint említettük, a hálózati víz részáramának és a pótvíznek egyetlen közös gáztalanítóberendezés útján való gáztalanítása jelentős gazdaságossági elő­nyöket biztosított. Emellett a korszerű megoldások, ezek között a két említett magyar szabadalmi leírás szerinti berendezés megfelelően megválasztott sza­bályozókörök és vezérlések útján kielégítően biz­tosítja a fűtőhálózat hidraulikai egyensúlyát. A korszerű hűtőhálózatok gáztalanítására alkal­mazott berendezések közös jellemzője, amit egyéb­ként a „Távhőellátási Zsebkönyv” (Műszaki Könyv­kiadó, Budapest, 1977) 586. oldalán látható kap­csolási elrendezés is szemléltet, hogy a pótvíz és a fűtőhálózatból kivett részáram víz gáztalanítóinak páragőzei a szabadba vannak kivezetve, ami más szóval azt jelenti, hogy ezen páragőzök hőtartalma nem hasznosítható, így veszteséget jelent. Az emlí­tett két magyar szabadalom szerinti megoldásnál, azaz a 169.455 és a 179.130 számú magyar szaba­dalmi bejelentések szerinti megoldásoknál ugyan­csak a szabadba vezetik ki a részáramban kivett víz és a pótvíz gáztalanítójának páragőzeit. Célunk a fűtőhálózatok részáramú gáztalanítására alkalmazott energiatakarékos kapcsolási elrendezé­sek továbbfejlesztése, gazdaságosságuk növelése, amely lehetővé teszi, hogy a részáramban kivett víz és a teljes pótvíznek a gáztalanítóban keletkezett páragőzeit, illetőleg ezen páragőzök Időtartalmát hasznosítani lehessen. A találmány tárgyát képező kapcsolási elrendezés, amely a fent említett célkitűzés realizálását hivatott megoldani, azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a részáramban kivett vizet és a teljes pótvizet a gáztalanítóba történő bevezetést meg­­dőzően egy felületi hőcserélőn vezetjük át, úgy a páragőzök hőjét visszanyerhetjük, és ezzel jelentős hőenergiát nyerhetünk. A találmányi gondolat lényege tehát az, hogy a gáztalanítóból kilépő gáz-gőz keveréket szállító vezetéket egy felületi hőcserélő fűtőterébe vezetjük, és e fűtőteret a gáztalanítóval kondenzvezeték útján kötjük össze. Ugyancsak ezen fűtőtérből vezetjük ki a szabadba a már lehűtött gázokat. A felületi hőcserélő fűtött teréhez csatlakoztatjuk együttesen vagy külön-külön a részáramú vizet szállító vezeté­ket és a pótvizet szállító vezetéket. A felületi hő­cserélő fűtött terének kilépő oldala a gáztalanítóval van összekötve. A fűtőhálózatból részáramban el­vett vizet vezeték útján legalább egy alsó vízszintet vagy nyomást tartó szabályozószelepet helyezünk, és a fűtőhálózatba betápláló vezetékbe legalább egy felső szintet vagy nyomást tartó szabályozó­­szelepet alkalmazunk. Adott esetben a fűtőhálózati nyomást vagy vízszintel: túlömlés-szabályozással tartó-szabályozó szelepek kel biztosítjuk. A találmány tárgya energiatakarékos kapcsolási elrendezés fűtőhálózatok részáramú gáztalanítására, amelynek részáramvezetéke, pótvízvezetéke és a gáztalanított vizet a fűtőhálózatba visszavezető veze­téke a részáram kivételének vízszint- és/vagy nyo­másvezérlésű szabályozószerveihez csatlakozik. A részáram-, valamint a pótvízbeeresztő vezeték olyan gáztalanítóhoz van kötve, amely gáztalariító vízszintjelző impulzusadókkal felszerelt pótvíztar­tállyal van összekötve. Az alsó vízszintjelző impul­zusadója a pótvízbeeresztő vezeték szelepéhez, a felső vízszintjelző impulzusadója a részáram ki­vételének szabályozószerveihez csatlakozik. A pót­víztartály kimenete pótvízszivattyún és adott eset­ben a részáram kivételének szabályozószerveihez is csatlakozó hozzáfolyás-szabályozó szelepen át van a fűtőhálózattal összekötve. A találmány lényege abban van, hogy a tápvíz­­részáramvezeték, valamint a pótvízbevezető vezeték a gáztalanítóhoz egy fűtőtérből és egy fűtött térből álló felületi hőcserélőn át olyan módon csatlakozik, hogy a fűtőtér bemenete a gáztalanítóval gáz-gőz páravezeték útján van összekötve, míg a fűtőtér kondenzvíz-kivezetése a gáztalanítóhoz csatlakozik. A fütőtérnek a kiválasztott párákat szállító vezetéke a környezeti térbe van kivezetve. A felületi hő­cserélő fűtött terének bemenete a részáramú vizet szállító vezetékkel, valamint a pótvízbevezető veze­tékkel van összekötve. A felületi hőcserélő fűtő­­terének és a fűtött térnek egy-egy kimenete a gáz­­talanító megfelelő bemer eteihez csatlakozik. A találmány szerinti energiatakarékos kapcsolási elrendezés egy előnyös k vitcli alakja szerint a rész­áram kivételének vízszint szabályozó szerveit á rész­­áramvezetékbe iktatott soros kapcsolású szint­szabályozó szelepek alkotják egy fűtőhálózathoz csatlakozó tágulási tartállyal együtt, amely tágulási tartálynak alsó vízszintet jelző impulzuskimenete az egyik szintszabályozó szeleppel, míg a felső víz­szintet jelző impulzuskimenete a pótvíztartály ki­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom