191533. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tetemek és szerves hulladékok elégetésére
1 191 533 2 égetendő (nem ábrázolt) tetem, illetve szerves hulladék befogadására. Az 1 munkatér 2 égővel (pl. gázégő), továbbá zárható elülső 14 berakónyílással és hátulsó 15 ürítőnyílással van ellátva. Az 1 munkatér hátulsó végéhez mélyebb szintű 16 hamutér csatlakozik. Ezt zárja le a 15 ürítőnyílás. Az 1 munkateret felülről 3 áttörésekkel ellátott boltozat zárja le, amely fölött 4 gyűjtőcsatorna van kialakítva. A 4 gyűjtőcsatorna két oldala 13 nyílásokon át egy-egy függőleges 7 levegőcsatorna és 9 füstcsatorna felső végével van összekötve, amelyek egymással párhuzamosan az 1 munkateret határoló oldalfalakban vannak kialakítva. A 9 füstcsatornák a 7 levegőcsatornáktól az 1 munkatér felé helyezkednek el. A 9 füstcsatornák felső vége egyrészt 12 leszívónyílásokon át az 1 munkatér boltozat alatti részével, másrészt összekötő 11 csatornákon át a 13 nyílásokkal, illetve a 4 gyűjtőcsatornával van összekötve. A 13 nyílások és a 12 leszívónyílások között zárt szelvényű 5 boltozattartók vannak az 1 munkatér hosszában elhelyezve, amelyeknek belső tere egyrészt (nem ábrázolt) frisslevegő-forrással, másrészt 8 csővezetékeken át a 7 levegőcsatornák alsó végeivel van összekötve. A 9 füstcsatornák felső végénél, a 12 leszívónyílás és az összekötő 11 csatorna találkozási helyénél egy-egy alternatív 6 zárószerv (pillangószelep, csappantyú) van elrendezve, amelyek egyik véghelyzetükben a 12 leszívónyílásokat zárják és a 11 csatornákat nyitják, másik véghelyzetükben pedig a 12 leszívónyílásokat nyitják és a 11 csatornákat zárják. A 9 füstcsatornák alsó vége egy-egy 10 füstgyűjtővel, illetve ezeken át (nem ábrázolt) kéménnyel van összekötve. A bemutatott berendezés a következőképpen működik: Az elégetendő tetemet, illetve szerves hulladékot a 14 berakónyíláson át visszük be az 1 munkatérbe, az elégetés után a hamvakat a 16 térbe kaparjuk, ahonnan a 15 ürítőnyíláson át távolítjuk el azokat. A hamvasztást megelőzően a 2 égő segítségével a szükséges üzemi hőmérsékletre kell izzítani a berendezést (első felfűtés). Ekkor a 6 zárószerveket függőleges helyzetbe állítva lezárjuk a 12 leszívónyílásokat. így a füstgázok a boltozat 3 áttörésein át a 4 gűjtőcsatomába jutva felizzítják a boltozatot. A 4 gyűjtőcsatornából a 13 nyílásokon, az összekötő 11 csatornákon, a 9 füstcsatornákon és a 10 füstgyűjtőkön át a kéménybe távozó füstgázok minden oldalról felmelegítik az 1 munkaterei határoló falakat, és az ellenáram ismert elvének megfelelően előmelegítik a 7 levegőcsatornák alsó részén belépve felfelé haladó levegőt, amely a li csatornában keveredik össze a füstgázokkal. Az utóégésnek a felfűtés stádiumában nincs különösebb jelentősége, ezért a szabályozást ennek megfelelően kell beállítani. A hamvasztás első 15-20 perces fázisában viszont az égés a 9 füstcsatornákban és a 10 füstgyűjtőkben fejeződik be. Ebben a fázisban a 6 zárószerveket vízszintes helyzetben tartjuk, vagyis all csatorna zárva, a 12 leszívónyílás nyitva van. Ennek megfelelően az 5 boltozattartók belső terén át bevezetett levegő a 8 csővezetékeken, a 7 levegőcsatornákon, valamint a 13 nyílásokon át a 4 gyűjtőcsatornába kerül, majd az előzőleg felizzított boltozat 3 áttörésein keresztül jut az 1 munkatérbe, és az égéstermékekkel keveredve a 12 leszívónyílásokon, 9 füstcsatornákon és 10 füstgyűjtőkön át távozik. A hamvasztás következő fázisában már kevesebb vízgőz és egyéb anyag távozik a füstgázokban, ennek megfelelően a 6 zárószerveket fokozatosan függőleges helyzetbe állítjuk, és az égési folyamat alakulását követve a füstgázok egyre nagyobb részét kényszerítjük a boltozat 3 áttörésein keresztül távozni. Ekkor ugyanis az égés már hőtermelővé válik, és az egyre forróbb füstgázokkal a következő hamvasztási ciklushoz elő tudjuk izzítani a boltozatot. A hamvasztás végső szakaszában a 6 zárószervekkeí teljesen lezárjuk a 12 leszívónyílásokat, és így az égéstermékek kizárólag a 3 áttöréseken át távoznak. A találmány szerinti berendezést a felfütés és az üzemelés során az eddigieknél előnyösebben lehet szabályozni, mivel nemcsak a szekunder levegő mennyisége változtatható, hanem az égéstermékek távozásának, illetve a levegő bevezetésének helye és ránya is. Felfűtéskor hosszabb a füstgázok tartózkodási ideje, mint az ismert berendezésnél, ezért rövidebb a felfűtési idő, ugyanakkor a legintenzívebb hőközlés éppen a boltozatnál van, ahol a hamva? ztás ezt követő első fázisában bevezetésre kerül a levegő. így akár 500-600 °C-ot is elérhet az 1 munkatérbe belépő levegő hőmérséklete, tehát az égés intenzívebb lesz, és lerövidül a hamvasztási idő, ugyanakkor csökken az energiafelhasználás' és a környezetszennyezés. A hamvasztás utolsó fázisában a füstgázok ismét felizzítják a boltozatot, és ezáltal az újabb hamvasztási ciklus kezdeténél biztosítva van a forró szekunder levegő. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés tetemek és szerves hulladékok elégetésére, amelynek hőálló és hőszigetelő anyagból készült háza, ennek belsejében kialakított, égővel ellátott munkatere, valamint a ház falán kiképzett zárható berakónyílása és ürítőnyílása, továbbá a munkateret felülről lezáró boltozata, a munkateret frisslevegő-forrással összekötő, a ház falában vezetett szakasszal rendelkező levegőcsatornája és a munkateret kéménnyel összekötő, a ház falában vezetett szakasszal rendelkező füstcsatornája van, azzal jellemezve, hogy a munkateret (1) felülről lezáró boltozat áttörésekkel (3) van ellátva, és a boltozat fölött gyűjtőcsatorna (4) van kialakítva, amely alternatív zárószerven (6) át a levegőcsatornával cs/vagy a füstcsatornával (9) van összekötve. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a füstcsatorna (9) a ház falában, a munkatér (1) mellett kétoldalt függőlegesen van vezetve, és az alternatív zárószerv (6) a füstcsatorna (9) felső végénél van elrendezve. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
