191511. lajstromszámú szabadalom • Lengőajtó járművek számára
1 191 511 2 A találmány tárgya lengőajtó járművek számára működtető elrendezéssel, amelynek forgatóoszlopa, ehhez csatlakoztatott hajtása és legalább egy forgatókarja van. A bevezetőben említett lengőajtók járművek számára már korábban is ismertté váltak. A forgatóoszlopot alkalmas hajtóeszközökkel forgó hajtásnak vetik alá, amellyel az ajtót nyitják, illetve zárják. Ennek során az ajtót önmagával párhuzamosan mozdítják el, ahogy ez a 2 044 542 sz. német szabadalmi leírásból megismerhető. Másik megoldási módozat esetén az ajtót függőleges tengely körül fordítják el, ahogy ezt a 1 781 400 sz. német szabadalmi leírás ismerteti. Az ilyen típusú lengőajtóknak a nem szándékolt nyitás, illetve a menet közben előálló szívóhatás miatti csattogás, remegés elleni megóvása már, különösen a nagy sebességgel közlekedő járművek számára különös nehézséget jelent. Az ismert megoldások egyik részének esetében a forgatóoszlopot meghajtó mechanizmust vagy rudazatot képezik ki különleges módon, ahogy az az 1 940 636 vagy a 2 044 542 sz. német szabadalmi leírásból megismerhető. Ezeknek a megoldásoknak az esetében azonban számításba kell venni a bonyolult kialakítást, a mechanizmusokat terhelő nagyobb erők és a biztonsági zárak elrendezésének nehézsége formájában jelentkező hátrányokat. A működtető készülékek másik ismert típusa esetében különleges munkahengereket alkalmaznak. Ilyent ír le például a 2 041 390 sz. német szabadalmi leírás, amely kettős működésű és reteszelő készülékkel is el van látva. A 2 146 592 sz. német szabadalmi leírásból viszont a véghelyzetben való reteszelés ismerhető meg. A munkahengerben a munkadugattyú mellett reteszelő dugattyú is van, ami viszont igen bonyolult kialakítást igényel, márcsak annak a veszélynek az elkerülése érdekében is, hogy az elrendezés megszoruljon. A talán legszélesebb körben elterjedt megoldás a fent ismertetett problémára abban áll, hogy a forgatóoszlopot az ajtó zárása során az elfordulás befejeztével függőlegesen felemelik. Ilyen elrendezést ismertet például a 2 062 135 és a 2 805 639 sz. német szabadalmi leírás, amelyeknek az esetében a reteszelőtagokat a függőleges mozgás során működtetik. Nagy nehézséget jelent azonban a forgómozgásnak a felemeléshez szükséges egyenes vonalú mozgássá való alakítása az ajtó zárási folyamatának végénél. Ráadásul a felemelt állásnak a működtető energia kimaradása esetén is meg kell maradnia, amihez külön műszaki intézkedésekre van szükség, ahol az ajtó súlyát is számításba kell venni. Mindazonáltal az ajtót vészhelyzetben ebben az esetben is nyitni kell tudni, ami a berendezést csak tovább komplikálja. A találmánnyal megoldandó feladat az ismert megoldások hátrányainak kiküszöbölése mellett olyan lengőajtó kialakítása járművek számára, amely egyszerűbb kialakítással teszi lehetővé az ajtó zárását és nyitását, illetve zárt állapotban történő megfelelő rögzítését nemcsak a nem kívánt nyitás, hanem a menet közbeni remegés ellen is. A lengőajtónak ki kell elégítenie az ilyen berendezéssel kapcsolatos biztonsági követelményeket is, továbbá már meglévő járművekben is alkalmazhatnak kell lennie. A találmány szerinti továbbfejlesztés értelmében most már a lengőajtó legalább egy pontja a lengőajtó zárt állása és nyitott állása közötti mozgása során körív egy részén, legalább egy, az előbbitől különböző pontja pedig a mozgás legalább egy része során egyenes vonalban van megvezetve, mimeflett a lengőajtónak a körív egy részén mozgó pontja a forgatókarhoz van csatlakoztatva, továbbá a lengőajtót zárt állapotában rögzítő, a lengőajtóhoz, illetve a jármű szekrényéhez rendelt szerkezettel van ellátva. Az egyenes vonalú megvezetést a találmány szerinti egyik célszerű kiviteli alakban olyan, hosszát adott értéket meghaladó húzóerő hatására változtató vezetőtaggal oldhatjuk meg, amelynek egyik vége a lengőajtón, másik vége i>edig a jármű szekrényén van csuklósán rögzítve. Ez a vezetőtag olyan henger lehet, amelyben a hossznövekedés irányával ellentétes irányban nyomórugóval terhelt dugattyú van. Az egyenes vonalú megvezetés az egyik célszerű kiviteli alak szerint vezetősínnel és ehhez kapcsolódó kilincstaggal is megoldható. A találmány értelmében célszerű az a kiviteli alak is, amelyben a lengőajtót a zárt állásban rögzítő szerkezetként rögzítőpálya és ehhez kapcsolódó csap van rendszeresítve, amelynek egyike a lengőajtón az egyenesbe vezetett pont körzetében, másika pedig ezzel együttműködő módon a jármű szekrényén van rögzítve. Ezen túlmenően vagy ezt helyettesítve olyan rögzítőszerkezetet is rendszeresíthetünk, amely csapózárral és ehhez kapcsolódó zárócsappal van ellátva. Célszerű a csapózárat a lengőajtón, a zárócsapot pedig a jármű szekrényén rögzíteni, mégpedig a lengőajtónak az egyenesbe vezetett pontot tartalmazó élével ellentétes élénél. A biztonsági előírások teljesítése érdekében célszerű az a kiviteli alak végezetül, amelyben a csapózár automatikusan és/vagy kézzel működtetett oldószerkezettel van ellátva. A találmány további részleteit kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra valló hivatkozással mutatjuk be. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti lengőajtó egyik célszerű kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete, a 2-4. ábra az 1. ábra szerinti kiviteli alak I-I vonal szerint vett metszetének kinematikai vázlata három különböző állásban, az 5. ábra az 1. ábra II—II vonala szerint vett metszet, a 6. ábra az 1. ábra III—III vonala szerint vett metszet, a ?. ábra az 1. ábra szerinti ábrázolás más kiviteli alak esetében, a 8. ábra a 7. ábra VI-VI vonala szerint vett metszet. Ahogy az 1. ábrán látható, a példaképpen bemutatott kiviteli alakban a jármű 1 lengőajtója 2, 2' csuklók és ehhez csatlakozó 3, 3' lengőkarok útján 6 forgatóoszlophoz van csatla koztatva. A 6 forgatóoszlop 4 és 4' ágyazásoknál a jármű 5 szekrényében van ágyazva. A 6 forgatóoszlop 16 kapcsolóhüvely közvetítésével 14 hajtással van összekötve, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
