191509. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új, oxa-bicikloalkán származékokat tartalmazó herbicid készítrmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 191 509 2 tetrahidrofurán - az aromás szénhidrogének - pél­dául a benzol, a toluol és a xilol - a petróleumfrak­ciók - például a kerozin és a könnyű ásványi olajok - a klórozott szénhidrogének - például a szén­­tetraklorid, a perklór-etilén, a triklór-etán és a klór­benzol. Gázhalmazállapotú cseppfolyósított ve­­gyületeket is alkalmazhatunk. Gyakran alkalmaz­zuk különböző folyadékok elegyét. A felületaktív anyagok emulgeálószerek vagy nedvesítőszerek lehetnek és lehetnek nemionosak vagy ionosak. Minden olyan felületaktív anyagot alkalmazhatunk, amelyet a herbicidek és inszektici­­dek formálásánál alkalmaznak. Megfelelő felület­aktív anyagok a poliakrilsav és a ligninszulfonsav nátrium- vagy kálciumsói, a legalább 12 szénato­mos zsírsavak, az alifás aminok vagy amidok eti­­lén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kon­denzációs termékei, a glicerin, a szorbitán, a szük­­róz vagy a pantaeritrit zsírsavészterei, ezeknek eti­­lén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal alkotott kon­denzációs termékei, a zsíralkoholok és az alkil­­fenolok - például a p-oktil-fenol vagy a p-oktil­­krezol - etilén-oxiddal és/vagy propilén-oxiddal al­kotott kondenzációs termékei, ezeknek a konden­zációs termékeknek szulfátjai és szulfonátjai, a leg­alább 10 szénatomos kénsav- vagy szulfonsav­­-észterek alkálifém- vagy alkáliföldfém-sói, előnyö­sen nátriumsói - például a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-szek-alkil-szulfátok, a szulfonált ricinus­olaj nátriumsója, a nátrium-alkil-aril-szulfonátok, így a nátrium-dodecil-benzol-szulfonát - az etilén­­-oxid polimerek vagy etilén-oxid és propilén­­oxidok kopolimerjei. A készítményeket formálhatjuk nedvesíthető porként, porozószerként, granulátumként, oldat­ként, emulgeálható koncentrátumként, emulzió­ként, szuszpenziós koncentrátumként és aeroszol­ként. A nedvesíthető porok általában 25,50 és 751% hatóanyagot és szilárd hordozóanyagként 3-10 t% diszpergálószert, kívánt esetben 15 t% felületaktív anyagot tartalmaznak, ezenkívül 0—101% stabilizá­­tort és/vagy egyéb segédanyagot, így behatolást elősegítő anyagot vagy tapadást fokozó anyagot tartalmaznak. A porozószereket általában a nedve­síthető porhoz hasonló koncentrátumok alakjában formáljuk, azzal az eltéréssel, hogy ezek nem tartal­maznak diszpergálószert vagy felületaktív anyagot és felhasználáskor további szilárd anyaggal hígít­juk a koncentrátumokat, általában 0,5-101% ható­anyagtartalom eléréséig. A granulátumok mérete általában 10-100 BS mesh (1,676-152 mm), a gra­nulátumokat agglomerálással és impregnálással ál­lítjuk elő. A granulátumok általában 0,5-25 t% hatóanyagot és 0-1 t% segédanyagot, így stabilizá­­tort, a hatóanyag késleltetett leadását elősegítő anyagot és kötőanyagot tartalmaznak. Az emulge­álható koncentrátumok az oldószerek mellett kí­vánt esetben egyéb oldószert és 10-50 súly/térf ha­tóanyagot, 2-20 súly/térf emulgeálószert és 0-20 súly/térf adalékanyagot, így stabilizátort, behato­lást elősegítő anyagot és korróziógátló anyagot tartalmaznak. A szuszpenziós koncentrátumokat úgy alakítjuk ki, hogy stabil, szedimentációmentes, jól folyó terméket kapjunk; ezek általában 10—75 t% hatóanyagot, 0,5-5 t% diszpergálószert, 1-5 t% felületaktív anyagot, 0,1-10 t% segédszert, így ha­­bosodást gátló anyagot, korróziógátló anyagot, stabilizátort, behatolást elősegítő anyagot és tapa­dást fokozó anyagot, és hordozóként vizet vagy olyan szerves oldószert tartalmaznak, amelyben a hatóanyag lényegében oldhatatlan. A hordozó­­anyagban feloldhatunk bizonyos - a szedimentáci­­ót megakadályozó - szerves szilárd anyagokat vagy szervetlen sókat, vagy víz esetén bekeverhetünk fagyásgátló adalékokat is. Felhasználhatunk vizes diszperziókat vagy emul­ziókat is, amelyeket például a nedvesíthető pornak vagy más koncentrátumnak a hígításával állítunk elő Az emulziók lehetnek víz/olaj vagy olaj/víz típusúak és sűrű majonézszerűek is lehetnek. A készítmények egyéb komponensekkel is össze­­keverhetők, például peszticid, különösen inszekti­­cid akaricid, más herbicid vagy fungicid hatóanya­gokkal. Találmányunkat a következőkben a kiviteli pél­dákkal mutatjuk be. A termékeket és az intermedie­reket elemanalízissel, infravörös és magmágneses réz manda (NMR) analízissel azonosítottuk. 7.-72. példák Ezekkel a példákkal a (I) általános képletű ve­­gyületek előállításánál intermedierként szereplő te­lítetlen ciklusos alkoholok előállítását mutatjuk be. 7. példa 1,4-dietil-3~ciklohexen-l-ol előállítása 600 ml száraz dietil-éter és 1600 ml folyékony ammónia kevert elegyéhez visszafolyatás közben hozzáadunk 136 g p-etil-anizolt. 15 perc elteltével- 35 és — 32 °C hőmérséklet között 0,5 óra alatt 26,4 g lítiumszalagot adunk reakcióelegyhez. To­vábbi 15 perc elteltével a reakcióelegyhez - 35 és- 32 °C közötti hőmérsékleten 193 g száraz etanolt csepegtetünk. A reakcióelegyet addig keverjük, míg a kék szín eltűnik és az ammóniát egy éjszakán át való állás alatt elpárologtatjuk. A visszamaradó anyagot 11 jeges vízre öntjük és kétszer extraháljuk dietil-éterrel. Az egyesített éteres extraktumokat mintegy 300 ml térfogatra pároljuk be, majd a kapott anyagot egy éjszakán át szobahőmérsékle­ten 46 g oxálsavat tartalmazó 250 ml vízzel kever­jük. A kapott reakcióelegyet 1 liter vízzel hígítjuk és kétszer extraháljuk dietil-éterrel. Az egyesített éteres extraktumokat 5 t%-os nátrium-hidrogén­­karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk. Szárítás után az éteres-oldatot vákuumban bepároljuk és így 104,4 g 4-etil-3-ciklohexen-l-ont kapunk, 94 t%-os tisztaságban. A kapott termék 10 g-ját felold­juk 25 ml dietil-éterben és ezt az oldatot enyhe visszafolyatás közbeni forralás közben hozzácse­pegtetjük 35 ml 3,2 m éteres etil-magnézium­­bromid 75 ml száraz dietil-éterrel készített kevert oldatához. Egyórás visszafolyatás után a reakció­elegyet lehűtjük és cseppenként 80 ml vízbe kever­jük. A vizes fázist dietil-éterrel extraháljuk, az egye-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom