191503. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet két építőelem húzásának ellenálló összekötésére
1 191 503 2 A találmány tárgya szerkezet két építőelem húzásnak ellenálló összekötésére, előnyösen támaszok alapokon való lehorgonyzására olyan horgonyrúddal, amely egy betontestbe bebetonozandó horgonyzótestben van rögzítve. Építőelemek, mint például csarnokszerkezetek támaszainak vagy nagy gépegységeknek az alappal való, húzásnak ellenálló összekötésére olyan lehorgonyzó szerkezetek használatosak, amelyeknél a húzóerőket horgonyzógerendákon keresztül horgonyrudak vezetik le az alaptestekbe. Ez a lehorgonyzó szerkezet lényegében két elemből áll. Az első elem az alaptestben'mélyen bebetonozott horgonyzógerenda, amely a lehorgonyzandó húzóerőt nyomással viszi át az őt körülvevő betonalapba. Eközben a horgonyzógerenda hajlított tartóként működik és ennek megfelelően merev kiképzésű, hogy felvegye azokat a hajlító nyomatékokat, amelyek a húzóerő bevezetési helye, vagyis a horgonyrúd horgonyzógerendával való összeköttetési pontja és azon helyek közötti távolságok áthidalásából kifolyólag lépnek föl, amelyeknél a horgonyzógerenda az erőt nyomás révén átviszi az alapbetonra. Ez nagy anyagráfordítást tesz szükségessé a horgonyzógerendánál mind a szükséges hajlítószilárdság eléréséhez, mind pedig a kellő nagyságú nyomásátadó felületek kialakításához. A második elem a horgonyrúd. Ezt lenn az alapban be kell akasztani a horgonyzógerendába, amely célra a horgonyrúd alsó végén többnyire kalapácsfej alakú kiszélesedő rész van kialakítva. Ennél a megoldásnál a horgonyrudat egy rés alakú nyílásban átvezetik a horgonyzógerendán keresztül, majd 90°-kal elforgatják, így a kalapácsfej megakad a horgonyzógerendában. Ennél az ismert megoldásnál a horgonyzógerendát két okból kifolyólag mélyen kell az alapban lefektetni. Először is kellő magasságú betonrétegnek kell a horgonyzógerenda fölött lennie, hogy el lehessen kerülni a beton helyi kitörését a horgonyzógerendáról átszármaztatott, felfelé ható nyomóerők hatására. Másodszor a horgonyrúd hosszát úgy kell megválasztani, hogy az alaprajzot tekintve, az építési gyakorlatban elkerülhetetlenül adódó eltérések a horgonyzógerenda helyzete és a lehorgonyzandó építési vagy gépegység helyzete között a horgonyrúd utánengedő képessége révén kiegyenlíthetők legyenek. Ennélfogva az ilyen lehorgonyzásoknál szokásosan 1-3 méteres beépítési mélységet alkalmaznak, a horgonyzógerendák elhelyezésénél, az alap felső élétől számítva. Az ilyen horgonyzógerendák beépítését megnehezíti, hogy a fentieknek megfelelő mélységű lehorgonyzó csatornákat kell az alapban kimunkálni. Az ehhez szükséges zsaluzatok bonyolult felépítésűek és alkalmazásuk bizonyos mértékig kockázatos, mivel meg kell akadályozni, hogy az alap betonozásánál beton hatoljon a későbbi lehorgonyzó csatornába, illetve abba a tartományba, ahol később a horgonyrudat be kell akasztani á horgonyzógerendába, mert különben a kalapácsfejű horgonyrúd nem használható. Ezen kockázat elkerülése érdekében gyakran olyan lehorgonyzásokat alakítanak ki, hogy a horgonyzógerendákra közvetlenül csöveket vagy más üreges testeket hegesztenek, amelyek a lehorgonyzó csatorna, illetve a horgonyrúd horgonyzógerendába való beakasztási zónájának szabadonhagyását biztositják. Ezzel azonban megnövekednek mind a lehorgonyzó szerkezet előállítási költségei, mind pedig a szállítási költségek, mivel a horgonyzógerendák ezekkel a csövekkel együtt a nagy beépítési mélység miatt viszonylag nagy, terjedelmes testeket képeznek. Függetlenül attól, hogy a horgonyzógerendák ilyen csövekkel el vannak-e látva vagy sem, nehéz dolog a horgonyzógerendákat az alaptestben a betonozás előtt olyan jól lebiztosítani, hogy ezek az alap betonozása során helyzetüket ne változtassák. A találmány által megoldandó feladat az ismert lehorgonyzó szerkezetek fentebb ismertetett hátrányainak a kiküszöbölése és olyan lehorgonyzó szerkezet létrehozása, amely csekély anyagráfordítással egyszerűen előállítható. Emellett a találmány szerinti szerkezet alapba való beépítésének egyszerűen és kockázatmentesen kell történnie. Ezenkívül olyan szerkezeti kialakítást kell találni, amelynél több, találmány szerinti lehorgonyzó szerkezet egymásba rakásával minimális szállítási térfogatot lehet elérni. Ugyanakkor a szerkezetnek lehetővé kell tennie az építési gyakorlatban elkerülhetetlen helyzeteltérések kiegyenlítését. Mindezeket a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a horgonyzótest egy kerülete mentén és alján zárt üreges testből áll, amely üreges test felső részén egy nyílással ellátott ellentest van az üreges testtel szilárdan összekötve, míg az üreges test alja és az ellentest közötti tartományban csatlakozómenettel ellátott horgonyzólap van lazán elhelyezve, amelybe az ellentest nyílásán keresztül a horgonyrúd közvetlenül becsavarozható, ahol is az ellentestben levő nyílás legalább egy kívánt tűrésmértékkel nagyobb, mint a horgonyrúd átlépő keresztmetszete, a horgonyrúd hossztengelyére merőleges síkban elhelyezkedő horgonyzólap pedig az üreges test belsejében elhelyezve legalább a kívánt tűrésértékkel kisebb, mint az üreges test belső méretei a horgonyzólap síkjában, mimellett a horgonyzólap legnagyobb kiterjedése a horgonyrúd hossztengelyére merőleges síkban nagyobb, mint az üreges test legkisebb belső mérete ugyanezen síkban. A találmány értelmében ezáltal közvetlenül a betontest felső éle alatt olyan horgonyzótestet helyezünk el, amely ott közvetlenül lehetővé teszi az összekötendő szerkezeti elemek, például csamokoszlopok és alap közötti, az építési gyakorlatban elkerülhetetlen helyzeteltérések kiegyenlítését és a horgonyzótestről a betontestre való erőátvitelt közvetlenül, a hajlításmerev horgonyzógerenda közbeiktatása nélkül, lényegesen kisebb anyagráfordítással valósítja meg. A horgonyrudat eközben közvetlenül a horgonyzótestbe csavarjuk be, miáltal a horgonyrúd lényegesen rövidebbre alakítható ki. Miután egyúttal a kalapácsfejet is elhagyhatjuk, a horgonyrúdnál is lényeges anyag- és költségmegtakarítás jelentkezik. Ezenkívül a találmány szerinti kialakítás jelentősen csökkenti a súlyt és a szállítási térfogatot, ezzel együtt pedig a szállítási költségeket. A találmány egyik célszerű kiviteli alakja értelmében az üreges testen a betonba való közvetlen erőátvitelt szolgáló 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
