191500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénakészítésre ammóniás tartósítással
1 191 500 2 tartóbordák, valamint a főtartóhoz függőleges síkban kapcsolódó, előnyösen merev kialakítású homlokfal által határolt kazalsablont, a kazalsablon főtartójának nyílásán, a kazalsablon belső terébe nyúló terelőfejből, szállítócsőből, fúvó ventilátorból és a fúvó ventilátor hajtóművéből álló dobóegységet, továbbá a dobóegységhez csatlakozó adagoló egységet tartalmaz, amely adagoló egységnek pl. kaparóléces fogadó asztala, adagoló szerkezete és keresztszállítója van, a dobóegység hajtóművéhez pedig erőgép, pl. traktor kapcsolható, A találmány eljárás és berendezés nagyüzemi szénakészítésre rendszerbe szervezett gépi berendezésekkel végzett kaszálást, fonnyasztást, petrencék sorbarakását vagy bálázását és/vagy kazalozását követően. A hagyományos rendenszárításos szénakészítés gyakorlatilag abban merül ki, hogy az alapul szolgáló anyagot természetes úton 14-16%-os nedvességtartalom eléréséig a termelés helyén, többszöri forgatással szárítják. Az eljárás munkaigényes, az időjárástól függő időtartamú, a forgatás következtében a fokozott oxidáció, kilúgozódás és levélpergés miatt nagy a tápanyagveszteség, amelyet tovább fokoz a kézi kazalrakás. Egy másik ismert eljáráshoz, a dugósoros kazalban való hideglevegős szárításhoz is előzőleg legalább 30% nedvességtartalomig kell az alapanyagot fonnyasztani. Az időjárási kockázat itt is igen nagy, s az ugyancsak hosszú rendenszárításból adódó levélpergés és tápanyagveszteség, valamint a speciális kazalrakás élőmunka igénye is nagy. A szilárd és cseppfolyós halmazállapotú kémiai szerekkel végezhető tartósításhoz is legfeljebb 25% nedvességtartalmú, tehát szárított alapanyagra van szükség, ugyanakkor a tartósítószerek egyenletes eloszlatása az alapanyagban nem megoldott, miáltal az alapanyag a szerekkel nem érintkező gócokban megpenészedhet. Az ismert eljárások foganatosítását megelőző rendenszárítás hátrányait elkerülhetjük, ha a széna alapanyagot zárt helyen, a környezeti levegő relatív páratartalmának függvényében kevert - a környezeti és melegített - levegővel szárítjuk. Ez a módszer helyhezkötött infrastrukturális beruházást, fűtő - és villamos energiát igényel, s ennek következtében az állattartás jelenlegi költségei mellett kevésbé gazdaságos. A 171 190 lajstromszámú NDK szabadalomból nem széna előállítási eljárást ismerhetünk meg, amelynek során szecskázott növényi anyagok, előnyösen szalma 100 °C-on történő dúsításához, majd pelletezéséhez karbamidot használnak fel. A karbamid a takarmány alapanyag szabad vizével reakcióba lépve ammóniára és széndioxidra bomlik. Az előzőekben leírt eljárás nem helyettesíti a szarvasmarha és a juh takarmányozásához szükséges jóminőségű, megfelelő mennyiségű rostot, ugyanakkor nagy fehérjetartalmú és karotint is tartalmazó széna készítését. Ugyanilyen eljárást ismertet a 117 141 lajstromszámú NDK szabadalom is, amely fólia alatt légmentesen tárolt takarmánygabonát tartósít karbamiddal. Ebben az esetben sem szálastakarmány készítéséről és tartósításáról van szó. Találmányunk célja olyan eljárást és az eljárás foganatosítását segítő berendezést adni, amely a széna alapanyag termelő helyén, helybenmaradó beruházást, energiahálózat, fűtő- és villamosenergia, továbbá a kazalrakó élőmunka nélkül, az alapanyag tápanyagértékének jobb megtartásával alkalmas a szénakészítésre. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a konzerválóként általánosan használt ammóniát, legfeljebb 50% víztartalmú, de így nagy tápanyagtartalmú a széna alapanyagba cseppfolyós állapotban kell injektálni és a széna alapanyag szabadvizével reagáltatni. A nagyobb, 50-30% nedvességtartalmú, fóliába zárt széna alapanyagba injektált cseppfolyós ammónia elgázosodik és a növény szabad vizével szalmiákszeszét alkot, miközben a teret ammóniagáz tölti be. A kialakuló lúgos kémhatás gátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását, elősegíti a biztonságos konzerválást és tárolást. A találmány a kitűzött céljának megfelelően eljárás nagyüzemi szénakészítésre rendszerbe szervezett gépi berendezésekkel végzett kaszálást, petrencék sorbarakását vagy bálázását és/vagy kazalozását követően olymódon, hogy a kaszálás utáni fonnyasztást 50-30% nedvességtartalomig végezzük, majd az 50-30% nedvességtartalmú széna alapanyag fajtájától függően 1-3 súly% ammóniával injektáljuk és legalább 15 napig megbontatlanul tároljuk. Egy példakénti további foganatosítási módban a kazlat bálákból készítjük és a kazlat alkotó bálákat az 1-3 súly% ammóniával, szükség esetén egyenként is injektáljuk. A nagyüzemi szénakészítési eljárás foganatosítására kazalképző egység, mint berendezés is szolgálhat, amely gépi együttes tagjaként széna alapanyag betakarítását és begyűjtését követő kazalozásra alkalmas rendfelszedő és/vagy szállító kocsival kiszolgált egység. A kazalképző egység mobil alvázra szerelt főtartót, kazalsablont, dobóegységet és adagoló egységet tartalmaz. A kazalsablon a főtartóból konzolosan kinyúló tetőgerincből, a tetőgerincre támaszkodó, egymástól távközzel elhelyezett, a tető síkjában légáteresztő térelválasztóval, pl. ráccsal, a menetirány szerinti hátfal és az oldalfalak síkjában, célszerűen függesztett anyaggal, pl. vitorlavászonnal borított tartóbordákból, valamint a főtartóhoz függőleges síkban kapcsolódó, előnyösen merev kialakítású homlokfalból áll. A dobóegység részei : a kazalsablon főtartójának nyílásán a kazalsablon belső terébe nyúló terelőfej, a szállítócső, a fúvó ventilátor és a fúvó ventilátor hajtóműve, amelyhez erőgép, pl. traktor kapcsolható. A dobóegységhez csatlakozó adagoló egységnek, pl. kaparóléces fogadó asztala, adagoló szerkezete és keresztszállítója van. A kazalképző egység egyik lehetséges kiviteli alakjában a kazalképző egység mobil alváza, adott esetben egymástól függetlenül is mozgatható két 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
