191490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tulajdonságait herbicidekkel érintkezve és keveredve is megtartó Rhizobium koncentrátum előállítására és ennek felhasználására
1 1 £1 490 2 A találmány tárgya eljárás tulajdonságait herbicidekkel érintkezve és keveredve is megtartó Rhizobium koncentrátum előállítására és ennek felhasználására, amely Rhizobium koncentrátum magoltásra is használható és a vclcs előtt vagy után, illetve a növények kifejlett állapotában herbicidekhez keverve vagy más ismert módon a talajra, illetve talajba is juttatható. A pillangós növények, különösen a szója termesztésénél fontos szerepe van az úgynevezett Rhizobiumoknak. Ha ilyenek vannak a talajban, akkor ezek a pillangós növények gyökérzetén fejlődő gümőkben megkötik a légköri nitrogént és átadják a növénynek. Ennek eredményeként a gazdanövény (például szója) nagyobb termést hoz. A termőtalajok jelentős részében eredetileg nincs szója Rhizobium és ezért az ilyen talajokon való termesztés esetén az elvetni kívánt magvakat különleges Rhizobium törzseket tartalmazó készítményekkel, oltóanyagokkal oltják vagy valamilyen módon oltóanyagot juttatnak a talajra, illetve talajba. Az elvetni kívánt magvaknak ismert oltóanyagokkal való közvetlen oltása csak kis tételekben végezhető el, ezért ez az eljárás a nagyüzemi termesztés esetében igen munkaigényes, költséges, és így gyakran nem is gazdaságos. A Rhizobium tartalmú ismert oltóanyagok fungicidekkel csávázott vetőmagvak esetén közvetlen magoltásra nem használhatók, mert a fungicidek az ismert oltóanyagok hatását lerontják vagy megszüntetik. A 2 105 699 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás természetes növényi anyagokból készített kivonatoknak lombtrágyaként való felhasználására ismertet eljárást. Ennél az eljárásnál rizskorpa viaszból nyert frakció hígított vizes emulzióját juttatják a talajba - főként kedvezőtlen termesztési viszonyok között — rizs, búza, kukorica és napraforgó termesztésénél. Az eljárás alapja az az ismeret, hogy főként növényi viaszokból - például rizskorpa viaszból - készített, nem szappanosítható anyagok növényi tápláló anyagként használhatók. Ennek az eljárásnak hibája, hogy a rizskorpa frakció előállítása igen bonyolult és hosszú időt igényel. Sok és drága vegyszerre van szükség, továbbá költséges fizikai és kémiai folyamatokat kell végezni. A szükségszerűen nagybani gyártáshoz nagy beruházást igénylő berendezésekre van szükség. Mindezek a termék árát jelentősen megnövelik és így a nagybritanniai eljárás alkalmazása nem gazdaságos. Az I 553 190 számú nagy-britanniai szabadalmi leírás olyan mikrobiológiai eljárást ismertet, amely révén kedvező rizoszféra hatású különböző mikroorganizmusú - többek között szója Rhizobium - törzsek izolálását, ezeknek polimer gélekbe való beágyazását és a termesztett növény (például szója) közelébe, a talajba való juttatását kívánják végezni. Az eljárás során a Rhizobium két mutáns törzsét hagyományos mesterséges táptalajon állítják elő, illetve szaporítják. Ennek az eljárásnak hibája, hogy a poliakrilamid gélek létrehozása többlépcsős, igen bonyolult és időigényes módon történik. A szója Rhizobiumokat az eljárás utolsó fázisaként ágyazzák be a gélekbe. További hátrányos jelenség, hogy az alkalmazni szükséges polimer gél adagja növényenként 0,5-2,0 mg. A köztermesztésben például a szója esetében hektáronként átlagosan 500 000 csírát vetünk, ami azt jelenti, hogy a nagy-bri tanniai szabadalmi leírás szerinti ojtóanyagból 500- 1000 l/ha mennyiséget kell a termő területre kijuttatni. Nagyüzemi (többszáz hektáron való) termesztésnél ilyen nagymennyiségű ojtóanyagnak termőtalajra való kijuttatása igen nagy és nehezen végrehajtható munkát igényel, ezért az ilyen ojtóanyag alkalmazása nem gazdaságos. A 874 723 számú szovjet szabadalmi leírás tárgya a szójaojtás gyakorlatában eddig használt „Nitragin” nevű ojtóanyag 646 számú gyökérgümő baktérium törzsénél nagyobb nitrogénkötő képességű Rhizobiumtörzs előállítása. A szabadalmi leírás szerint a „Szmena” szójafajta gyökérgümőiből agaros borsótalajon a Rhizobium Japonicum új törzsét, a 626’ törzset izolálták. Az új törzs - a kísérletek szerint - a „Nitragin" ojlóanyugban használt 646-os törzshöz képest 8 % körüli magtermés többletet és a magban 2,5 % fehérje többlelet eredményezett. Hátrányos jelenség, hogy az ilyen módon előállított ojtóanyag drága, állandósága nem mindig biztosítható. A 881 094 számú szovjet szabadalmi leírás tárgya a baltacím „Nitragin” gyártás részére az eddig ismert 811-es törzsnél nagyobb és stabilabb új Rhizobium törzs előállítása. Az új, Rhizobium SP.820 néven ismert törzset az Ukrainszkij 2795 számú hibrid baltacím gyökérgümőiből izolálták borsóagaros táptalajon. A kísérletek szerint az új törzs a régi törzshöz képest a baltacím széna termését 39,4 %-kal, a széna fehérjetartalmát pedig 4,6 %-kal növelte, azonban hibája, hogy előállítása drága és állandósága nem mindig biztosítható. A találmány feladata a tulajdonságait herbicidekkel érintkezve és keveredve is megtartó Rhizobium koncentrátum előállítására és felhasználására olyan eljárás létrehozása, amely révén olyan oltóanyag állítható elő, amely a hét bicidekkel érintkezve, keveredve sem veszít a természe tes körülmények között szaporított, nagy effektivitású Rhizobiumokból készült oltóanyagéval azonos nitrogénkötő képességéből és ezért a herbicidekkel keve rve, ezekkel együtt, egy műveletben kipermetezhető, fungicidekkel csávázott vetőmagvak esetében is teljes értékűen használható, azaz a pillangós növények termésének mennyiségét és minőségét jelentősen növeli, valamint a termesztési költségeket csökkenti. A találmány a kitűzött feladatot olyan eljárás létrehozása révén oldja meg, amelynek jellemzője, hogy a pillangós növények nagy nitrogénkötésre szelektált élő gyökérgümő szöveteiből Rhizobiumokat izolálunk, ezeket a pillangósok és fontosabb előveteményeik, például búza és kukorica vegyszeres gyomirtására használt herbicidek hatásának tesszük ki és az így szelektálódó herbicidtűrő RHizobium rasszokkal, illetve mutánsokkal beoltjuk a pillangós növényfaj fontosabb gazdasági fajtáiból álló szintetikus arányos fajtakeverékeket, az Így beoltott fajta keverékek magvait például szója esetében szóját még nemtermett talajú tenyészedényekbe vetjük el és az ezekből fejlődött növényeken létrejövő gümőkből újból Rhizobiumokat izolálunk, az előbbi cljárásclcmeket többször, például 3-4-szer meg smélcljük úgy, hogy az ismétlések során a herbicidek koncentrációját fokozatosan növeljük, az ismételt átoltás után nyert, kívánt tulaj-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
