191479. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gallium kinyerésére

3 191 479 4 gyüleíekkcl — így például amino-acctonilrillci, ami­­no-malononitrillel, diamino-nralononitrillel, diciano­­diamiddal, imino-diacetonitrillel, l-amino-2-cianoe­­tánnal, 4-amino-benzonitrillel, l-amino-3-cianopro­­pánnal, sth. — reagál táljuk, majd a képződött rcak­­ciótcrmékcl hidroxil-antinnal vagy hidroxil-amin­­származékokkal reagáltatjuk; azok, amelyeket az említett, amino- vagy iminocso­­portot tartalmazó nitrilvegyületek és hidroxil-amin vagy hidroxil-amin-származékok reakciótermékének amín-reaktív csoportot tartalmazó gyantával való re­­agáltatása útján állítunk elő; azok, amelyeket úgy állítunk elő, hogy szulfonilcso­­porttal, karboxilcsoporttal, foszfátcsoporltal, ditio­­karbonilcsoporttal, alkil-amino-csoporttal helyettesí­tett halogénezett gyantákat- így például halogénezett sztirol-divinil-benzol kopolimert, fenol-formaldehid­­gyantát, stb. — az előbbiekben említett amino- vagy iminocsoportot tartalmazó nitrilvcgyülcteknck hidro­­xil-aminnal, vagy hidroxil-amin-származckokkal adott reakciótermékévei reagáltatunk ; azok, amelyeket úgy állítunk elő, hogy a molekulá­ban legalább egy amid-oxim-csoportot tartalmazó ve­­gyületet, - így például benzamid-oximot, benzil - amino - N - metán - diamido - dioximot, benzil - amino - N - etán - diamido - dioximot, (2 - benzimída­­zolil - lio) - etil - amid - oximot, (2 - bcnzimidazolil- tio) - propil - amid - oximot, 1,2 - benzizoxazol - 3 - acetamid - oximot, 5 - fluor - 1,2 - benzizoxazol - 3 - acetamid - oximot, fenil - szulfinil - acetamid - oximot, (3 - klór - fenil - szulfinil) - acetamid - oximot, stb. — ezen vegyületek elegyét vagy ezeknek anilínnel, rezorcinnal, 3-amino-piridinnel, 4-amino-piridinnet, 4 - amino - benzolszulfonsavval vagy 4 - amino - benzolkarbonsavval alkotott elegyét formaldehiddel, epiklórhidrinnel, epibrómhidrinnel, stb. kondenzál­­tatjuk; azok, amelyek aldehid- vagy ketoncsoporttal he­lyettesitett polimerek, — igy sztirol - diviníl - benzol kopolimer, fenol-formaldchidgyanla, polietilén, poli­propilén, stb. - és hidroxil-amin, vagy hidroxil-amin­­származékok reagáltatása során keletkeznek; azok, amelyeket amin-reaktiv csoportot tartalmazó gyantának olyan vegyülettel való reagáltatásával állí­tunk elő, amely vegyületek amino- vagy imino- cso­portot és legalább egy, (A) funkciós csoportként sze­replő =NOH csoportot tartalmaznak — így például az amino-acetaldoxim, imino-diacetaldoxim, amino­­benzaldoxim, amino-alkil-benzaldoxim, amino-benz­­hidroxámsav, amino-alkil-benzhidroxámsav, stb. - vagy e vegyületek elegye; azok, amelyeket formaldehid, epiklórhidrin, epib­­rómhidrin stb. és legalább egy (A) funkciós csoport­ként szereplő —NOH csoportot tartalmazó vegyidet- így például alkil-amino-benzaldoxim, formil­­benzaldoxim, benzaldoxim, benzhidroxámsav, alkil­­amino-benzhidroxámsav, alkil - amino - metán - ben­zaldoxim, alkil - amino - metán - benzhidroxámsav, alkil - amino - etán - benzaldoxim, alkil - amino - elán - benzhidroxámsav , forrni! - benzaldoxim, formil - benzacetaldoxim, benzizoxazol - acetalüoxim, benzi­zoxazol - acetohidroxám - oxim, benzizoxazol - aceto­­hidroxámsav, fenil - szulfinil - acetaldoxim, alkil - amino - fenil - szulfinil - acetaldoxim, alkil - amino - fenil - metil - szulfinil - acetaldoxim, alkil - amino -fenil - etil - szuiiinil - acetaldoxim, alkil - nmíno - fenil- karbonil - acetaldoxim, alkil - amino - metil - fenil - karbonil - acetaldoxim, benzil-dioxim, benzil-oxim, benzimidazolil - tio - acetaldoxim, stb., a felsorolt vegyületek keveréke, vagy a felsorolt vegyületek nni­­linncl, rezorcinnal, 3-amino-piridinnel, 4-nmino-piri­­dinncl 4 - amino - benzolszulfonsavval, 4 - amino - benzolkarbonsavval, stb. adott keveréke - konden­­zálásával állítunk elő; és az előbbiekben felsorolt gyanták alkálifémekkel- így például nátriummal, káliummal - vagy alkáli­földfémekkel - így például kalciummal, magnézium­mal, stb. — alkotott sói. Korábban nem volt ismeretes olyan eljárás, amely galliumnak erősen lúgos oldalból, mint amilyen a Bayer-féle eljárásból származó vizes nátrium-alumi­­nát-oidat, kelátgyantával történő adszorpciójára és eltávolítására alkalmas lett volna. Ennek megfelelően nem volt várható, hogy a találmányban szereplő kc­­látgynnlák a galliumot az erősen lúgos vizes gallium­tartalmú oldatból igen jó hatékonysággal vonják ki. Azok a galliumtartalmú olda'iok, melyek a talál­mány szerinti eljárás végrehajtása során közvetlen érintkezésbe kerülnek a kelátgyantával rendszerint erősen lúgosak, de természetesen másfajta galliumtar­talmú okiatok esetén is használható az eljárás. Különösen előnyös a találmány szerinti eljárás Bayer-féle timföldgyártásból származó galliumtartal­mú vizes nátrium-aluminát oldatok kezelésére, az ilyen oldatok összetétele: 0,01-0,5 g/1 gallium, 50- 120 g/1 alumínium(!ll)-oxid és 100-200 g/1 nát­­rium-oxid. Az említett kelátgyantn és a galliumtartalmú vizes oldat érintkezésbe hozása a találmány szerint alkal­masan megválasztott körülmények között történhet. Lényegében semmiféle, az érintkezés módjára vonat­kozó korlátozás nincs. Az érintkezés érdekében álta­lában a kelátgyantát a galliumtartalmú oldatba merít­jük vagy a galliumtartaimú oldatot kelátgyantával töltött oszlopon engedjük ál. A kezelési eljárás szem­pontjából az utóbbi módszer az előnyösebb. Nincsenek a találmány szerinti eljárásban haszná­landó kelátgyanta mennyiségre vonatkozó szélső érté­kek, a kelátgyanta mennyisége függ a kezelendő oldat galliumtartalmától, az alkalmazott kelátgyanta fajtá­jától, stb., de optimálisan végrehajtott előzetes kísér­letekkel is meghatározható. Általában a kelátgyanta mennyiségét szükség szerint választhatjuk meg. Arra a hőmérsékletre vonatkozóan, melyen a kelát­gyantát a galliumtartalmú oldattal érintkeztetjük, nincs sajátos érték, de általában 10- 100 °C közötti hőmérséklettartományban végezzük. Ugyancsak nincs az érintkezésre vonatkozó meghatározott idő­tartam, szokásosan néhány másodpercig tartó érint­kezés elegendő. A kelátgyantán abszorbeált és összegyűjtött galliu­mot a találmány szerint sósavval, kénsavval, salét­romsavval, foszforsavval, nátrium-szulfiddal, imino­­diceclsavval, etilén - diamin - Ictraccelsavval, stb. e’tudjuk a gyantából vagy a galliumot a gyanta mele­gítésével választjuk el. Az ily módon elkülönített galliumot ismert módon nyerhetjük ki, például nátriumgallátot készítünk be­lőle és azt elektrolizáljuk. Mint azt az előzőekben már kifejtettük, találmá­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom