191478. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cefém-karbonsav száramzékok előállítására
9 191 478 10 társai: Tetr. Letters, 1973, 4763; P. C. Crofts és munkatársai: J. Chem. Soc. 1958, 4520; Marianne, M. C. F. Casteiijina és munkatársai: J. Org. Chem. 46. 47 (1981)], vagy önmagukban ismert módon előállíthatok, F.zck felhasználhatók tisztított Tormában, vagy az előállítási reakciójuk során kapott formában. A találmány megvalósítása során egy (XXV) általános képletü vegyületnek foszforil - trihalogeniddel, foszfor - trihalogeniddel vagy foszfor - pentahalogeniddel végbemenő reakciójának termékét is alkalmazhatjuk a fentebb említett, három vagy öt vegyértékű foszfort tartalmazó, gyűrűs vegyület helyett. A (XXV) általános képletben Qlb és Q2b együttesen egy adott esetben 1 —4 szénatomos alkoxi - karbonil - csoporttal helyettesített benzil- vagy naftilcsoportot jelentenek. A (XXV) általános képletü vegyületek jellegzetes példái a pirokalcchin és a 2,3 - dihidroxi - naflalin. A foszforil - trihalogcnidbcn, foszfor - trihalogcnidben és foszfor - pentahalogenidben a halogénatom lehet például klór- vagy brómatom. E vegyülettípus jellemző példái a foszforil - triklorid, foszfor - triklorid, foszfor - pcntaklorid, foszfor - tribromid és foszforil - tribromid. Általában a (XXV) általános képletü vegyület 1 móljára számítva körülbelül ekvimolekuláris mennyiségű foszforil - trihalogenidet vagy foszfor- trihalogenidet, vagy körülbelül 1/3 — 1,0 mólegyenérték foszfor - pentahalogenidet használunk. E reakciót előnyösen valamilyen oldószerben végezzük, például diklór - metánban, 1,2 - diklór - etánban, acetonitrilben, etil - acélaiban; ietrahidrofuránban, dioxánban, éterben, benzolban vagy bróm - benzolban. Előnyös oldószerként a diklór - metán, acetonitril és tetrahidrofurán alkalmazása. Egyes esetekben kedvező eredményhez jutunk akkor, ha e reakciót valamilyen bázis jelenlétében hajtjuk végre. E célra alkalmas bázis például a trietil - amin, diciklohexil - amin, diizobutil - amin, és a di(n - butil) - amin. Előnyösen alkalmazható például a trietil - amin, tri - (n - butil)- amin és di(n - butil) - amin. E reakciót általában- 50 °C és 100 ”C, előnyösen — 20 °C és 50 °C hőmérsékleti határok között végezzük, 5-120 percen át, előnyösen 10-60 perces időtartammal. A reakció hőmérséklete és időtartama azonban nem korlátozódik a fentebb megadott határokra, feltéve, hogy a kívánt reakcióterméket megkapjuk. Általában a reakciókeveréket nyerstermék formájában, elkülönítés nélkül alkalmazzuk a megfelelő reakcióhoz, szükség esetén azonban az el nem reagált kiinduló anyagot, azaz. a (IV) szerkezeti egységet tartalmazó vcgyülctct, a foszforil - trihalogenidet vagy foszfor - trihalogenidet vagy foszfor - pentahalogenidet és/vagy hidrogén- halogenidet - mely a reakciók során képződik — vagy ennek bázissal képzett sóját elkülönithetjük a találmány szerinti megfelelő reakció végrehajtása előtt. Egyes olyan vegyületek, melyek a (IV) összetételű szerkezeti egységet tartalmazzák, kereskedelmi forgalomban vannak, más ilyen típusú vegyületek pedig ismert módszerekkel vagy e módszerek módosításával állíthatók elő. A találmány szerint a célzott (1) általános képletü termékeket úgy készítjük, hogy egy (II) általános kép- Iclű vegyületet vagy ennek valamilyen sóját nuklcolil vegyülettel vagy ennek valamely sójával, katalizátorként (1) egy (XXIII) vagy (XXIV) általános képletü, három vagy öt vegyértékű foszfort tartalmazó gyűrűs vegyülettel vagy valamilyen sójával, vagy (2) egy (XXV) általános képletü szerkezeti egységet tartalmazó vegyületnek foszforil - trihalogeniddel, vagy foszfor - trihalogeniddel, vagy foszfor - pentahalogeniddel képzett reakciótermékével (e reakcióterméket a következőkben az egyszerűség kedvéért „reakciótermék”-nek nevezzük) -szerves oldószerben reagáltatjuk. A (II) általános képletü vegyületet alkalmazhatjuk akár szabad formájában, tehát úgy, hogy savas jellegű csoportja, azaz karboxil- vagy szulfocsoportja szabad alakjában van, akár nem toxikus kationnal alkotott sója formájában. Ilyen, nem toxikus kationok például a nátrium- vagy káliumion, vagy egy szerves amin, így például trietil - amin, lri(n - butil) - amin, di(n - butil)- amin, diciklohexil - amin, pii idin, kollidin vagy a 2,6- lutidin. Ha az R és/vagy R' bázisos csoportot tartalmaznak, akkor ez a csoportjelen lehet valamely szerves savval alkotott só alakjában is. Ilyen szerves savak például az ecetsav, borkősav, metánszulfonsav. E sóképzésre szervetlen savak példul sósav, bróm-hidrogénsav, kénsav és foszforsav is alkalmasak. A nukleofil vegyület, kémiai természetétől függően, jelen lehet bázisos vagy savas só formájában is, és ezek a sók szintén felhasználhatók kiinduló anyagokként a találmány megvalósításában. A bázisos, illetve savas sók ugyanolyan típusúak, mint amilyeneket fentebb, a (II) általános képletü vegyületekre példaként megadtunk. A (II) általános képletü vegyületet, a nukleofil vegyületet és ( I ) a (XXIII) vagy (XXIV) általános képletü vegyületet vagy (2) a (XXV) általános képletü vegyületnek foszforil- trihalogeniddel, vagy foszfor - trihalogeniddel vagy foszfor - pentahalogeniddel képzett reakciótermékét a szerves oldószerrel tetszés szerinti sorrendben keverhetjük össze. Ha a (II) általános képletü vegyületet, nukleofil vegyületet, gyűrűs foszforvegyületet és a szerves oldószert alkalmazzuk, akkor a reakciót általában úgy hajtjuk végre, hogy a (II) általános képletü vegyületet összekeverjük a nuklcolil vegyülettel szerves oldószerben, és ezt követően adjuk hozzá a gyűrűs foszforvegyületet, vagy ennek valamilyen szerves oldószerrel készített oldatát, vagy úgy járunk el, hogy a gyűrűs foszforvegyületet keverjük szerves oldószerben a nukleofil vegyülettel, és ezután adjuk hozzá a (II) általános képletü vegyületet vagy ennek valamilyen szerves oldószerrel készült oldatát. Ha egy (XXV) általános képletü vegyületnek foszforil - trihalogeniddel, vagy foszfor - trihalogeniddel, vagy foszfor - pentahalogeniddel képzett reakciótermékét alkalmazzuk, akkor is ugyanolyan módon hajtjuk végre a reakciót, mint abban az esetben, ha gyűrűs foszforvegyületet alkalmazunk. A keverés arányának vonatkozásában előnyös a nukleofil vegyületnek legalább 1,0 mól mennyiségben, előnyösen 1,0—10,0 mól mennyiségben való felhasználása 1 mól (II) képletü vegyületre számítva; célszerű továbbá a gyűrűs foszforvcgyülctnck legalább 1,0 mól, előnyösen 1,0 —6,0 mól mennyiségben való alkalmazása a (II) általános képletü vegyület 1 mól mennyiségére számítva. Ha egy (XXV) általános képletü vegyületnek foszforil -5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
