191477. lajstromszámú szabadalom • Burkolat, különösen csempe falburkolat

5 . 191 477 6 sig a 6 csapokra nyomjuk. A 6 csapok a 3 lábak közötti 50 terekben (1. ábra), ill. hézagokban megszo­rulnak, miközben a csapok és a lábak rugalmas defor­mációt szenvednek. A befeszülést okozó rugalmas deformáció annál is inkább hatékony, mert mind a 3 lábak, mind a 6 csapok üregesek, így könnyen defor­málhatok. A csempék a számos befeszülési hely ered­ményeként biztonságosan rögzülnek a fogadószerke­zeten. A szomszédos csempék között 13 hézagok ma­radnak, ezeket - önmagában ismert módon, pl. fe­hércementtel - hézagoljuk..A burkolat teljes s széles­sége mintegy 14- 15 mm (1. az 5. ábrát). A 6 - 10. ábrák szerinti megoldás a lényegét tekint­ve az 1 — 5. ábrák szerintivel egyezik meg, ezért az azonos szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivat­kozási számokkal jelöltük. Eltérés abban van, hogy az I csatlakozó-szerkezetnek nem az egész felülete van üreges 3 lábakkal borítva, mint az 1. és 2. ábra szerinti megoldásnál, hanem csak a 2 alaplemez kerületmenti 14 sávjaiban, a peremektől / távolságra befelé húzódik két-két sor üreges 3 láb; a t távolság az 1 - 5. ábrákon megadott méretekkel azonos méretek esetén célszerű­en 9,5 mm. A 14 sávok kifutnak a 2 alaplap pereméig (6. ábra), amelynek a 14 sávokon belüli területe üres. Ezen üreges 3 lábak között is 50 hézagok, ill. terek vannak, amelyekben a fogadószerkezet 6 csapjai befe­szülnek. Az 1 csatlakozószerkezetnek (amely egy 8 csempe hátoldalára van gyárilag ragasztva, 1. a 10. ábrát) megfelelően van a 8. és 9. ábra szerinti fogadó­szerkezet kialakítva, amelyet itt az egymás felett u táv­közökben egymást követő, beépített helyzetben 4a vízszintes szalagok (lemezsávok) alkotnak, középvo­nalukban az üreges 6 csapokkal, peremeik mentén pedig a 7, 7a bordákkal, amelyek mérete a 3. és 4. ábrákon feltüntetetekkel azonos lehet. E méretek esetén az M értéke 91 cm. A 4a szalagokat ebben az esetben is 10 facsavarokkal célszerű a 9 vakolattal rendelkező II falon rögzíteni. A 4a szalagokat alulról felfelé haladva, egymástól u távközökkel vízszintesen beállít­juk, és - pl. az említett 10 facsavarokkal - a ll falhoz rögzítjük. A 4a lemezcsíkok által alkotott foga­dószerkezet pontos felszerelése és a távolság pontos­ságának betartása a csatlakozó csempével biztosítha­tó, egyszerűen úgy, hogy a csempét a fogadószerkezet 4a lemezcsíkjaihoz csatlakoztatjuk, és így rögzítjük a 11 falhoz az említett facsavarokkal. Ezután a további 8 csempék felrakása már igen gyorsan végrehajtható, azok 1 csatlakozószerkezeteinek 3 lábai közötti 50 hézagokba a 4a lemezcsíkok 6 csapjai erőteljesen befe­szülnek, így a csempéknek a falon való rögzítése biz­tonságosan megoldott. A 8 csempék közötti 13 héza­gok pl. fehércementtel hézagolhatók ki. Az 1 csatla­kozószerkezet és a 4 fogadószerkezet egyaránt célsze­rűen fröccsöntéssel, poliuretánból készülhet. Az 1-5. ábrák szerinti burkolat elsősorban vizes helyiségekben, pl. zuhanyozókban, fürdőszobákban javasolható, mivel a kettős müanyaglemez-borítás ha­tékony nedvességszigetelést biztosít. A 6-9. ábrák szerinti burkolat viszont elsősorban nem nedves helyi­ségekben (pl. konyhákban) javasolható, mivel ol­csóbb, mint az 1 — 5. ábra szerinti burkolat. A fenti megoldásoknál mind a 4 fogadószerkezet 6 csapjai, mind az 1 csatlakozószerkezet 3 lábai rugal­masan deformálható anyagból, nevezetesen mű­anyagból, konkrétan poliuretánból készülnek. A ta­lálmány értelmében azonban arra is lehetőség van, hogy a „száraz” kapcsolatot létesítő elemek egyikét merev - tehát nem rugalmasan deformálható anyag­ból - készítsük. A leginkább kézenfekvő ilyen megol­dásnak az kínálkozik, hogy - amint a 11. és 12. ábrán látható - magát a 8 csempét képezzük ki kúpos - ebben az esetben nem üreges - 14 csapok­kal, amelyek pl. ugyanolyan alakzatban és méretekkel lehetnek a 8 csempe hátoldalán kiosztva, illetve kiala­kítva, mint a 6. és 7. ábra szerinti csatlakozószerkezet 3 lábai. A 14 lábak természetesen a 8 csempe 15 alap­lemezének részét képezik, azokkal együtt formázzák és égetik ki a 8 csempét a gyártás során. A 14 csapok tehát kerámiai anyagúak és olyan fogadószerkezeihez csatlakoztathatók, amely rugalmasan deformálható anyagban, pl. műanyaglemezben kialakított, a 14 csa­pok befogadására és - a rugalmas deformáció hatá­sára bekövetkező - rögzítésére alkalmas nyílásokkal rendelkezik. A találmány szerinti burkolat kialakításának egy további lehetőségét mutatjuk be a 13-17. ábrákon; ez a kiviteli példa a korábbiaktól annyiban tér el, hogy a 20 csatlakozószerkezet 2 alaplemezéből nem üreges lábak, hanem tömör kúpos 16 csapok nyúlnak ki, amelyek keresztmetszete értelemszerűen kifelé csök­ken. A kúpos 16 csapok külső vége tartományában körbenfuló, a csapok felületéből oldalirányba kinyú­ló, rugalmasan deformálható, előnyösen a 16 csapok anyagával megegyező anyagú 17 gyűrűk vannak ki­alakítva. A 20 csatlakozószerkezet méretei egyébként teljesen azonosak lehetnek az 1. és 2. ábra szerinti 1 csatlakozószerkezet méreteivel, a különbség mind­össze a tömör 16 csapok és az üreges 3 lábak kialakí­tásában van (külső méreteik azonban ezeknek is azo­nosak). A 2 lemez felületéből a 16 csapok 6 mm-re nyúlhatnak ki, 1 mm-nyit szűkülhetnek el, alulról számítva a 17 gyűrűk 4 mm-re lehetnek, és oldalirány­ba 0,5 mm-re nyúlhatnak ki a kúpos csap felületéből. E kiviteli példa esetében a 40 fogadószerkezetet egyszerűen egy perforált, műanyagból készült, pl. v- 3 mm (16. ábra) vastag lemez alkotja, amelyben az átmenő 19 lyukak mérete és kiosztása a 20 csatlakozó­szerkezet 16 csapjai kiosztásának felel meg. A 17 gyűrűk külső átmérője (kb. 8,5 mm) valamivel megha­ladja a 18 lemez 19 perforációinak átmérőjét. A 18 lemeznek pl. 30 x 30 cm-es négyzetháló metszéspont­jain kiosztva üreges 21 távtartó lábai vannak, ame­lyek z hosszúsága (16. ábra) pl. 5 mm hosszúságú lehet. A 21 lábak funkciója kettős: a távtartáson kívül a 10 facsavarok átvezetésére is szolgál. A 21 távtartó lábak a 11 fal egyenetlenségeinek kiküszöbölésére is hivatott. A 20 csatlakozószerkezet 16 kúpjainak x = 6 mm magassága kisebb, mint az y = v+z = 8 mm (16. ábra) méret. Mivel azy>x összefüggés áll fenn, ami­kor a 11 falhoz rögzített 40 fogadószerkezet 19 nyílá­saiba nyomjuk a 8 csempére felragasztott 20 csatlako­zószerkezet 16 csapjait, azok 17 gyűrűi a 19 nyíláso­kon átpréselődnek, és a 18 lemez belső sikja mögé kerülve biztonságosan rögzítik a 20 csatlakozószerke­zetet a 8 csempével együtt, amint ez a 16. ábrán jól látható. A 20 és 40 csatlakozószerkezetek ebben az esetben is fröccsöntött poliuretánból vagy más mű­anyagból készülhetnek. A találmány előnye, hogy gyors, pontos és termelé­keny munkavégzést tesz lehetővé, mégpedig kedvező 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom