191424. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexán-1,3-dion-származékokat tartalmazó gyomirtó szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 191 424 2 trágyák, pl. ammónium-szulfát, ammónium-foszfát, ammónium-nitrát és karbamíd; növényi eredetű természetes anyagok, pl. gabona- és maglisztek, faliszt, dióhéjliszt és porított cellulóz; és szintetikus polimer anyagok, pl. őrölt és porított műanyagok és gyanták stb. A szilárd készítményeket továbbá diszpergálható és nedvesíthető porok, szemcsék és granulák alakjában is formálhatjuk; ezek a készítmények a hatóanyagon és szilárd hordozóanyagon kívül egy vagy több felületaktív anyagot is tartalmaznak, amelyek nedvesítő-, cmulgcálóés/vagy diszpergálószerként hatva megkönnyítik a hatóanyagnak a folyadékban való diszpergálódását. A felhasználható felületaktív anyagok kationos, anionos és nemionos típusúak lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül pl. a kvaterner ammóníumsókat (mint pl. hosszűszénláncű alkil-ammónium-sókat, pl. cetil-trimetil-ammónium-bromidot) említjük meg. Anionos felületaktív anyagként pl. szappanok; zsírsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói; ligninszulfonsav-alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sói; aril-szulfonsavak alkálifém-, alkáliföldfém- és ammóniumsói (beleértve a naftalin-szulfonsavak — pl. di- és triizopropil-naftalin-szulfonsavak és butil-naftalin-szulfonsavak sóit; szulfonált naftalin és naftalin-származékok formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit; szulfonált naftalin és naftalin-származékok fenollal és formaldehiddel képezett kondenzációs termékeinek sóit; alkil-aril-benzol-szulfonsavak - mint pl. dodecil-benzolszulfonsav-sóit; kénsav vagy alkil-szulfátok - mint pl. lauril-szulfát — hosszűszénláncű monoésztereinek alkálifém-, alkáliföldfém- és ammónium-sóit; és kénsav zsíralkohol-glikol-észterekkel képezett monoésztereiet stb.) alkalmazhatók. Nemionos felületaktív anyagként etilénoxid zsíralkoholokkal (pl. oleil-alkohollaí vagy cetilalkohollal) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxidnak fenolokkal és alkil-fenolokkal (pl. izooktil-fenollal, oktil-fenollal vagy nonil-fenolial stb.) képezett kondenzációs termékei; etilén-oxidnak ricinusolajjal képezett kondenzációs termékei; hosszűszénláncű zsírsavakból és hexit-anhidridekból leszármaztatható részleges észterek (pl. szorbit monolaurát; az előzőekben említett részleges észterek etilén-oxiddal képezett kondenzációs termékei); etilén-oxid/propilén-oxid tömb-kopolimerek; iaurilaikohol-poliglikol-éter-acetálok és lecítinek alkalmazhatók. A folyékony készítmények a hatóanyagnak valamely folyékony hordozóval képezett, adott esetben egy vagy több nedvesítő-, emulgeáló- és/vagy diszpergálószerként ható felületaktív anyagot tartalmazó oldatai vagy diszperziói. Folyékony hordozóanyagként pl. az alábbi folyadékok alkalmazhatók: víz; ásványolaj frakciók (pl. keroszin, petróleum, kőszénkátrányolajok és aromás petróleum-frakciók); alifás, cikloalifás és aromás szénhidrogének (pl. paraffin, ciklohexán, toluol, xilolok, tetrahidro-naftalin és alkilezett naftalinok); alkoholok (pl. metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, ciklohexanol és propilén-glikol); ketonok (pl. ciklohexanon és izoforon); erősen poláros szerves oldószerek (pl. dimetil-formamid, dimetil-szulfoxid, N-metil-pirrolidon és szulfolán stb.). Folyékony készítményként előnyösen a hatóanyag felületaktív anyagot tartalmazó vizes szuszpenziói, diszperziói vagy emulziói alkalmazhatók; ezeket a készítményeket permetezéssel, porlasztással vagy' öntözéssel juttathatjuk a növényekre. A fenti vizes készítményeket 6 általában a koncentrált készítmények vízzel történő hígításával állíthatjuk elő. A koncentrált készítmények előnyösen emulgeálható koncentrátumok, paszták, olajos diszperziók, vizes szuszpenziók vagy nedvesíthető porok lehetnek. A konccntrátumokkal szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy hosszabb időn át tárolhatók legyenek és tárolás után vízzel történő hígítással a szokásos permetezőberendezések segítségével történő felhasználásához elegendő ideig homogén vizes készítményeket szolgáltassanak. A koncentrátumok hatőanyngtartalma általában 20 -95 törneg%, előnyösen 20 -60 tömeg%. Az emulziókat vagy emulgeálható koncentrátumokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot, egy vagy több felületaktív anyagot tartalmazó szerves oldószerben oldjuk. A pasztaszerű készítményeket oly módon állíthatjuk elő, hogy a finomeloszlású hatóanyagot finomeloszlású szilárd hordozóanyaggal, egy vagy több felületaktív anyaggal és adott esetben olajjal összekeverjük. Az olajos diszperziók előállítása a hatóanyag, szénhidrogén-olaj és egy vagy több felületaktív anyag összeőriésével történik. A vizes szuszpenzió-koncentrátumokat oly módon állítjuk elő, hogy a hatóanyagot víz jelenlétében legalább egy felületaktív anyaggal — előnyösen legalább egy szuszpendálószerrel - golyósmalomban összeőröljük. Előnyösen egy alábbi szuszpendálószert alkalmazhatunk: hidrofil kolloidok [pl. poli-(N-vinil-pirrolidon), nátrium-karboxi-metil-cellulóz és növényi gumik, mint pl. akácgumi, tragakant gumi]; hidratált kolloid ásványi szilikátok (pl. montmorrilonit, beidellit, nontronit, hektorit, szaponit, szaukonit és bentonit); más cellulóz-származékok; vagy poli-(vinil-alkohol). A nedvesíthető por-koncentrátumokat oly módon állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot, egy vagy több felületaktív anyagot, egy vagy több szilárd hordozóanyagot és adott esetben egy vagy több szuszpendálószert összekeverünk és a kapott keveréket a kívánt szemcsenagyságú por keletkezése közben megőröljük. A vizes szuszpenziókat, diszperziókat vagy emulziókat a koncentrált készítményekből adott esetben felületaktív anyagot tartalmazó vízzel és/vagy olajjal történő hígítással állíthatjuk elő. Megjegyezzük, hogy az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek savas jellegűek és szerves vagy szervetlen bázisokkal képezett sók alakjában is alkalmazhatók hatóanyagként a találmányunk szerinti gyomirtószerekben. Az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket alkálifémekkel képezett sóik alakjában is alkalmazhatjuk hatóanyagként. Eljárhatunk azonban oly módon, hogy a sót a megfelelő, R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyület és a megfelelő szervetlen bázis reakciójával in situ állítjuk elő. A találmányunk szerinti gyomirtószerek alkalmazásé nak módja nagymértékben a készítmény típusától, és a rendelkezésre álló eszközöktől és berendezésektől függ. A szilárd készítményeket kiszórással, beporzással vagy bármely más szokásos módszerrel a védendő növényre vagy területre juttathatjuk. A folyékony készítményeket permetezéssel, porlasztással, öntözéssel vagy bármely megfelelő szokásos módszerrel juttathatjuk ki. A megvédendő növényzetre kijuttatott gyomirtószer mennyisége több tényezőtől függ — pl. a hatóanyag aktivitásától, a kiirtandó gyomnövénytől, a készítmény típusától és attól, hogy a hatóanyagot a növény a levél-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
