191401. lajstromszámú szabadalom • Eljárás racém optikailag aktív eburnamonin előállítására

1 191 401 2 levegőt, vezetünk át a reakcióelegyen vagy valamilyen kémiai oxidálószert alkalmazunk, például hidrogénper­­oxidot. Eljárhatunk úgy is, hogy a hidrogénperoxidot a levegővel vagy oxigént tartalmazó egyéb iners gáz­­eleggyel egyidejűleg alkalmazzuk. A találmány szerinti eljárás oxidációs lépésénél kívánt esetben oxigén átvivőt használhatunk, így katalitikus mennyiségű változó vegyértékű nehézfém, mint amilye­nek a réz, vas, mangán, kobalt, króm, wolfram, vaná­­dium, ezüst, előnyösen réz vagy mangán, szerves vagy szervetlen savval alkotott sóiból in situ felszabadított bázisos oxid-hidroxidjait vagy komplexeit, mint amilye­nek például a Komplexonnal (etilén-diamin-tetra-ecet­­sav) alkotott komplexek, használhatunk. Ezeket a katali­zátorokat célszerűen 10_1—10~3 mól ekvivalens meny­­nyiségben használhatjuk akkor, ha például levegővel, vagy hidrogénperoxiddal végezzük az oxidációt. Mind a levegő, műid az oxigéntartalmű iners gázelegy vagy a hidrogénperoxid alkalmazása esetén oxigén át­vivőként a nehézfém-vegyületeken túlmenően általában a redox folyamatban résztvevő egyéb szerves anyagokat, mint amilyen a hidrokinon, is alkalmazhatunk katali­tikus mennyiségben. Eljárhatunk úgy is, hogy az oxidá­ciót hidrogénperoxiddal végezzük, és egyidejűleg vala­mely nehézfém-vegyületet is alkalmazunk katalitikus mennyiségben. A találmány szerinti aj eljárásban a bázikus közeg­ben végzett oxidációt 60—150 °C, előnyösen 90—110 °C hőmérsékleten hajthatjuk végre. A találmány szerinti aj eljárásban az oxidációt (101,325—1013,25) • 103 Pa nyomáson hajthatjuk végre, előnyösen azonban nyomás alkalmazása nélkül járunk el. A reakció időtartama az alkalmazott oxidálószertő!, katalizátortól, hőmérséklettől, nyomástól függően 5 perc és 4 óra között lehet. A találmány szerinti aj eljárásban a bázikus közeg­ben végzett oxidációt követő savas kezelést az előzőek­ben az a2) eljárásnál említett savakkal hajthatjuk végre az ugyancsak ott említett reakciókörülmények egyidejű alkalmazásával. A találmány szerinti aj eljárásnál úgy is eljárhatunk, hogy a III általános képletű vegyületet bázikus közegben oxidáljuk, majd az így kapott II általános képletű vegyü­letet a reakcióelegyből elkülönítjük, és ezt követően az elkülönített II általános képletű vegyületet vetjük alá a savas kezelésnek. A találmány szerinti aj) eljárást azonban végrehajt­hatjuk úgy is, hogy a III általános képletű vegyület bázikus közegben végzett oxidációját követően a II álta­lános kcpletű vegyületcket a reakcióelegytől nem külö­nítjük el, hanem közvetlenül a reakcióelegyet vetjük alá a savas kezelésnek. Mind a találmány szerinti a2) eljárással, mind pedig a találmány szerinti aj eljárással magas kitermelési hányaddal, nevezetesen 95—98%-os kitermeléssel, igen tiszta állapotban állíthatjuk elő a kívánt I általános kép­letű vegyületeket. A reakcióelegyek feldolgozását a szokásos módokon végezhetjük, így például a reakció eredményeként kelet­kező I általános képletű vegyület savaddíciós sóját vala­milyen bázissal kezeljük, így a kívánt I általános képletű vegyület a reakcióelegyből kristályosán kiválik és szűrés­sel egyszerűen elkülöníthető. Bázisként célszerűen vala­milyen szervetlen bázist, például alkálifémhidroxidokat, mint amilyen a nátrium- vagy a káliumhidroxid, vagy 4 ammóniumhidroxidot használhatunk. Eljárhatunk azon­ban úgy is, hogy a savaddíciós sóikból felszabadított I általános képletű vegyületeket a reakcióelegyből vala­milyen extrakciós módon különítjük el, A találmány szerinti bármely eljárásváltozattal elő­állított terméket kívánt esetben további tisztításnak, így például átkristályosításnak vethetjük alá. A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példák­kal kívánjuk közelebbről szemléltetni az oltalmi kör kor látozása nélkül. 1. példa (±)-Cisz-eburnamonin 3.09 g (0,01 mól) (±)-cisz-14-hidroxümino-eburnán, 30,0 ml víz és 2,46 g (0,025 mól) 37 %-os vizes sósav­oldat elegyét 1 órán át 95-100 °C hőmérsékleten kever­jük A reakcióelegyet ezt követően szobahőmérsékletre hűtjük és a pH-értéket tömény vizes ammóniumhidroxid­­dal 9-re állítjuk. A kivált anyagot szűrjük, kétszer 5 ml vízzel mossuk, majd szárítjuk. így 2,8 g éïm szerinti vegyületet állítunk elő. Kitermelés: 95,5%. Olvadáspont: 199,5-200,5 °C. [a]^ = 0 °C (c = 1, kloroform). Anyagtartalom: 99,1% (nagynyomású folyadékkroma­tográfiás módszerrel mérve). 2. példa ( J-Eburnamonin(3a,l 6a) 3.09 g (0,01 mól) (—)-14-hidroxiimino-eburnán (3a, 16a), 25,5 ml víz és 1,28 g (0,0125 mól) 96,0%-os kénsav-oldat elegyét 1,5 órán át 90-95 °C közötti hő­mérsékleten keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet szobahőmérsékletre hűtjük és tömény vizes ammónium­­hidroxiddal az elegy pH-ját 9-re állítjuk. A kivált anyagot szűrjük, kétszer 5 ml vízzel mossuk, majd szárítjuk. Így 2,79 g cím szerinti vegyületet állítunk elő. Kitermelés: 95,2%. Olvadáspont: 176—177 °C. = -94,6 °C (c = 1, kloroform). Anyagtartalom: 99,0% (nagynyomású folyadékkro­matográfiás módszerrel mérve). 3. példa (+)-Eburnamonin(30,l 6/3) 3,46 g (0,01 mól) (+)-14-hidroxiimino-eburnán­­(3/3,16ß)hidrogénklorid, 35,0 ml víz és 2,46 g (0,025 mól) t37%-os vizes sósav-elegyét 1,5 órán át 95-100 °C hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegy feldolgozását az 1. példában leírtak szerint végezzük. így 2,82 g cím szerinti vegyületet állítunk elő. Kitermelés: 96,0%. Olvadáspont: 177-178 °C. [< = +94,9 °C (c = 1, kloroform). Anyagtartalom: 99,2% (nagynyomású folyadékkro­matográfiás módon mérve). 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom