191363. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként foszfonsav-származékokat tartalmazó herbicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 191 363 2 Az R4 helyén alkoxicsoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületeket például a (D) reakcióvázlaton bemutatott eljárással állíthatjuk elő. Az első lépésben egy (III) általános képletű foszfor­­savészter-származékot bázis jelenlétében egy RHlal álta­lános képletű halogeniddel reagáltatunk - a képletben Hal klór-, bróm- vagy jódatomot, R* pedig adott esetben szubsztituált alkil-, alkcnil- vagy alkinilcsoportot jelent. Bázisként rendszerint nátrium-hidridet használunk fel. Az így kapott (XII) általános képletű vegyületekből az (A) reakcióvázlattal kapcsolatban közöltek szerint, dezalkilezőszer felhasználásával vagy ásványi savas hidro­lízissel hasíthatjuk le az R csoportokat; ekkor a megfe­lelő szabad foszfonsav-származékokhoz jutunk. Ameny­­nyiben a (XII) általános képletű vegyületek Rg csoportja észter-szubsztituenst is tartalmaz (például ha Rs ctoxi­­-karbonil-csoportot jelent), az utóbbi lépésben ez a szubsztituens a megfelelő karboxil-csoporttá alakul. Ha végtermékként az észter-vegyületre van szükségünk, kívánt esetben a kapott karboxil-vegyületet újból ész­­terezziik. Az R4 helyén acil-oxi-csoportot tartalmazó (I) általá­nos képletű vegyületeket például a (III) általános képletű foszforsav-észter-származékok acilezésével állíthatjuk elő. Ezt a reakciót az (E) reakcióvázlaton szemléltetjük. Az (E) reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépésé­ben egy (III) általános képletű foszforsav-észter-szárma­­zékot Ac20 általános képletű savanhidriddel reagálta­tunk. A kapott (XIV) általános képletű acil-oxi-vegyüle­­tet ezután kívánt esetben dezalkílezéssel a megfelelő (XV) általános képletű szabad foszfonsav-származékká alakítjuk. Dezalkilezőszerként például az (A) reakció­­vázlattal kapcsolatban közűitekhez hasonlóan trime­­til-szilil-bromidot használhatunk fel. Az (E) reakcióvázlaton szereplő képletekben az „AcO” megjelölés alkil-karbonil-oxi-, illetve adott eset­ben szubsztituált benzoil-oxi-csoportot jelent. Az (E) reakcióvázlaton bemutatott eljárás egy válto­zata szerint a kiindulási foszforsav-észtert bázis, például tercier amin (így piridin vagy trietil-amin) jelenlétében, előnyösen oldószerben, így diklór-metánban egy AcCl általános képletű savkloriddal reagáltatjuk. Az utóbbi képletben Ac az R4 csoportban szereplő acilcsoporto­­kat jelenti (így például Ac acet-oxi-csoport lehet). A (XIV) képletű észtereket ügy is előállíthatjuk, hogy a (III) általános képletű észtereket bázis és diciklohcxil­­-karbodiimid jelenlétében AcOH általános képletű savak­kal reagáltatjuk - a képletben Ac jelentése a fenti. Az R3 és R4 helyén egyaránt hidrogénatomot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületeket például az (F) reakcióvázlaton bemutatott eljárással állíthatjuk elő. Az (F) reakcióvázlaton bemutatott eljárás szerint a (XVI) általános képletű acetoxi-származékot - amit például az (E) reakcióvázlaton bemutatott eljárással állí­tunk elő - l,5-diazabiciklo[4.3.0]non-5-énnel (DBN) vagy hasonlóan erős aminbázissal kezeljük. Ekkor a ki­indulási anyagból ecetsav hasad le, és (XVII) általános képletű alkén-vegyület képződik. A reakciót előnyösen oldószer (például acetonitril) jelenlétében végezzük. A reakció sebességét az elegy melegítésével fokozhatjuk; a reakcióelcgyet például az acetonitril forráspontjára melegíthetjük. Ezután a kapott (XVII) általános képletű álként nemesfém-katalizátor, például 10 % palládiumot tartalmazó palládium/csontszén katalizátor jelenlétében hidrogénezzük; ekkor a (XVIII) általános képletű alkán­-vegyülethez jutunk. Kívánt esetben a termékből a korábbiakban már ismertetett módon, dezalkilezőszer felhasználásával lehasíthatjuk az észteresítő csoportokat. Eljárhatunk úgy is, hogy a (XVII) általános képletű alkén észteresítő csoportjait hasítjuk le, és az így kapott szabad foszfonsav-származékot hidrogénezzük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, ame­lyekben R1 és R2 egyike alkilcsoportot, másika pedig hidrogénatomot vagy kationt jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy az R1 és R2 helyén egyaránt alkilcsoportot tartal­mazó (I) általános képletű vegyületeket lúgos hidrolízis­nek vetjük alá. A lúgos hidrolízis során például az R1 és R2 helyén egyaránt alkilcsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületeket vizes nátrium-hidroxid-oldattal kezelhetjük. Ekkor olyan (I) általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyekben R1 és R2 egyike nátriumatomot jelent, míg a másik csoport változatlanul alkilcsoport marad. Az így kapott vegyület vizes oldatát savas ioncserélő gyantán átbocsátva kaphatjuk azt a származékot, amelyben R1 és R2 egyike hidrogénatomot, másika pedig alkilcsoportot jelent. Azokat az (1) általános képletű vegyületeket, ame­lyekben R3 hidrogénatomot és R4 aminocsoportot jelent, például a (G) reakcióvázlaton bemutatott reduk­tív aminálással állíthatjuk elő. A (G) reakcióvázlaton bemutatott eljárás szerint a (XIX) általános képletű kiindulási ketont — a képletben R1 és R2 hidrogénatomot vagy alkilcsoportot jelent — ammónia-forrással és redukálószerrel, például egy ammó­­niumsó (így ammóniuin-acetát) és nátrium-ciano-bórhid­­rid elegyével kezeljük, vagy ammónium-klorid és vizes ammónia-oldat jelenlétében elektrolitikusan redukáljuk. A (XX) általános képletű aminovegyületeket a (XXI) általános képletű oximok redukálásával is előállíthatjuk. Az aminovegyületeket a (H) reakcióvázlaton bemuta­tott eljárással is előállíthatjuk. A (H) reakcióvázlaton bemutatott eljárás első lépé­sében trifenil-foszfint melegítés közben trimetil-szüil­­-aziddal reagáltatunk. A kapott foszfin-imin-vegyületet a (b) lépésben egy epoxi-propil-foszfonsav-vegyülettel reagáltatjuk, majd a képződött (XXII) általános képletű közbenső terméket bázis jelenlétében 1,2,4-triazollal reagáltatjuk. Az így kapott (XXIII) általános képletű szilil-amino-vegyületet ezután a korábbiakban ismerte­tett módon dezalkilezőszerrel kezeljük vagy savval hidro­­lizáljuk. Az (I) általános képletű vegyületek szűkebb körét képező (XXIV) általános képletű amin-származé­­kokat kapjuk. Az (I) általános kcplfctű vegyületeket nemkívánt növények növekedésének szabályozására, illetve meg­­gátlására használhatjuk fel. A nemkívánt növények irtása céljából a kezelendő területre hatásos mennyiségű (I) általános képletű vegyületet tartalmazó herbicid ké­szítményt viszünk fel. A „kezelendő terület” megjelö­lésen a növényt, a növények növekedésének helyét (például a talajt vagy egyéb termesztőközegeket), vala­mint azokat a területeket értjük, amelyek a nemkívánt növények magvait tartalmazzák. Az (I) általános képletű vegyület szükséges mennyisége több tényezőtől, például az irtandó növény típusától és a hatóanyag jellegétől függően változik, 1 hektár terület kezelésére azonban általában 0,2-10,0-kg, célszerűen 0,2-2 kg (I) általános képletű vegyületet használunk fel herbicid készítmény formájában. A kezeléshez szükséges hatóanyagmennyi-5 10 i 5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom